Irodalompolitika, irodalomkritika
Irodalompolitika, irodalomkritika
Aczél Tamás: Álradikalizmus vagy őszinte lelkesedés? SzabN 1949. márc. 9. – Darvas József: Az új Írószövetség feladatai. SzabN 1949. okt. 16. – Déry Tibor: Álradikalizmus vagy őszinte lelkesedés? SzabN 1949. márc. 9. és D. T.: Útkaparó. 1956. – Déry Tibor: Mérleg. Nszava 1949. ápr. 3. és D. T.: Útkaparó. 1956. – Devecseri Gábor. Hozzászólás egy kritikához és egy önkritikához. SzabN 1949. nov. 27. – Gaál Gábor: A szocialista realizmus sztálini gondolata. Utunk 1949. dec. 17. és G. G.: Valóság és irodalom. 1950. – Horváth Márton: Megjegyzések demokratikus irodalmunk kialakulásáról. Csill 1950. 1. sz. 34–37. – Horváth Márton: író–diplomaták. SzabN 1949. ápr. 17.; Csill 1949. 18. sz. 44–46. és H. M.: Lobogónk: Petőfi. 1950. – Horváth Márton: A Lukács–vitáról. SzabN 1949. dec. 25. és H. M.: Lobogónk: Petőfi. 1950. – Horváth Zoltán: Az irodalomról és a kritikáról. Nszava 1949. ápr. 24. – Illés Béla: Hozzászólás az irodalmi vitához. 235SzabN 1949. márc. 11. – Illés Béla: A párt irányítja az irodalmat. SzabN 1949. dec. 25. – Katkó István: Író és változás. Dunántúl 1949. 2. sz. 69–72. – Kelemen János: Az irodalmi törvényszék, meg a kritika. SzabSzó 1949. márc. 27. – Keszi Imre: Új év – új feladatok. SzabN 1949. jan. 1. – Keszi Imre: Zsdánov és az irodalom. Csill 1949. máj. 58–61. – Király István: Prófétikus esztétika és szocialista realizmus. Forum 1949. 3. sz. 230–233. – Kolozsvári Grandpierre Emil: Új magyar költészet. Mk 1949. jan. 1. – Komlós Aladár: Klasszikusok a rostán. Nszava 1949. jan. 30. – Lukács György: Bírálat és önbírálat. TársSz 1949. 571–592. – Lukács György: A marxista kritika feladatai. Forum 1949. 4. sz. 291–313. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970. – Molnár Miklós: A nép szétnéz saját országában. SzabN 1949. jan. 18. – Z. Pintér József: Prófétikus esztétika – szocialista realizmus. Forum 1949. 3. sz. 234–235. – Révai József: Megjegyzések irodalomtudományunk néhány kérdéséhez.. R. J.: Irodalmi tanulmányok. 1950. 283–318. – Rudas László: Irodalom és demokrácia. Vitaindító cikk a Lukács-vitához. TársSz 1949. 412–439. – Somlyó György: Csatlakozás vagy menekülés – vagy egyik se. Az új magyar költészet kérdéseiről. Forum 1949. máj. 419–430. – Király István hozzászólása Horváth Márton cikkéhez. Csill 1949. 18. sz. 46–51. – Sőtér István: Prófétikus esztétika. Forum 1949. 2. sz. 109–126. – Sőtér István: "Művekkel akarok felelni." Forum 1949. 4. sz. 324–327. – Vészi Endre: Irodalom és tagrevízió. Nszava 1949. jan. 1. – Zelk Zoltán: Vita közben. Nszava 1949. jan. 30.
Aczél Tamás: Kongresszusunk sikeréért. Csill 1950. 34. sz. 4–17. – Aczél Tamás: A proletárhegemónia kérdései irodalmunkban. Csill 1950. 35. sz. 87–94. – Darvas József: Irodalmunk kérdéseiről. Forum 1950. 5. sz. 274–280. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Devecseri Gábor: Az Írószövetség munkájáról. Csill 1950. 33. sz. 55–57. – Devecseri Gábor: Az Írószövetség vitáiról. Csill 1950. 32. sz. 42–44. – Illés Béla: Irodalmunk időszerű kérdéseiről. IÚ 1950. nov. 2. – Király István: Népi demokráciánk irodalma. It 1950. 2. sz. 33–56. – Lukács György: Következtetések az irodalmi vitából. TársSz 1950. 613–616. – Révai József: Megjegyzések irodalmunk néhány kérdéséhez. SzabN 1950. márc. 19.; TársSz 1950. 193–211. és R. J.: Irodalmi tanulmányok. 1950. – Sinkó Ervin: Kulturális örökség és szocialista realizmus. Híd 1950. 465–477.; 633–642.; 1951. 124–135. – Sőtér István: Alkotók és tanítók. Csill 1950. 31. sz. 50–52. – Szigeti József: Önbírálat. Csill 1950. 32. sz. 45–49. – Veres Péter: Beszéljenek a művek is. 1950. V. P.: Útközben. 1954. – Vita a magyar irodalom kérdéseiről. 1950.
Darvas József: A magyar irodalom helyzete és feladatai. Csill 1951. 515–543. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Déry Tibor: Amiről az írókongresszuson szó lesz. Nszava 1951. ápr. 25. – Déry Tibor: A "Fehér pillangó "-vita. IÚ 1951. febr. 15. – Gaál Gábor: A párt és az író. Utunk 1951. máj. 4. – Gergely Mihály: Hozzászólás egy bírálathoz. Csill 1951. 493–496. – Gergely Sándor: Haladó irodalmunk egységéért. Csill 1951. 1005–1007. – Goda Gábor: Prózairodalmunk néhány kérdéséről. Csill 1951. 899–905. – Horváth Márton: Felszólalás az Írószövetség első kongresszusán. Csill 1951. 579–586. – Illés Béla: Az irodalom pártosságáról. 1951. I. B.: Pipafüst mellett. 1967. – Illés Béla: Kongresszus előtt. IÚ 1951. ápr. 26. – Illés Béla: Az írókongresszus után. IÚ 1951. máj. 10. – Karinthy Ferenc: Irodalmunk a békeharcban. SzabN 1951. ápr. 21. – Karinthy Ferenc: Kongresszusi jegyzetek. Csill 1951. 415–419. – Kelemen János: A szocialista realizmus az írók felszabadítója. SzabSzó 1951. jan. 28. – Kende István: Irodalmunk veszélye a sémaszerűség. SzabN 1951. febr. 4. – Keszi Imre: Irodalmunk nemzeti formájáról és szocialista tartalmáról. SzabN 1951. nov. 18. – Király István: Hozzászólás az emberábrázolás kérdéséhez. IÚ 1951. 7. sz. – Király István: Hozzászólás az irodalmi egység kérdéséhez. SzabN 1951. ápr. 22. – Losonczy Géza: A pozitív hős kérdéséről. Csill 1951. 3. sz. 290–307. – Lukács György: Mit tanulhatunk a szovjet irodalomtól? SzabN 1951. ápr. 29. – Lukácsy Sándor: Irodalmi örökségünk felhasználásáról. IÚ 1951. nov. 22. – A Magyar Írók Szövetsége alapszabály–tervezete. 1951 – A Magyar Írók Első Kongresszusa. 1951. – Megjegyzések az irodalmi kritika kérdéséhez. SzabN 1951. szept. 23. – Örkény István: Írók és kritikusok. IÚ 1951. okt. 25. – Pándi Pál: Jegyzetek a kritikáról. Csill 1951. 6. sz. 781–789. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Révai József: Beszéd a MDP II. kongresszusán. SzabN 1951. febr. 27. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952 – Révai József: A magyar irodalom feladatai. TársSz 1951. 345–359.; IÚ 1951. máj. 10. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952. – Sándor Kálmán: A pártkongresszus irodalmunknak is nagy eseménye volt. IÚ 1951. márc. 15. – Tamási Lajos: Tanulni az írónak is, a kritikusoknak is! IÚ 1951. szept. 13. – Veres Péter: Hozzászólás Révai József kongresszusi beszédéhez. IÚ 1951. márc. 15. – Veres Péter: Műveinkkel a békéért. MNemzet 1951. ápr. 3.
Benjámin László: Mesterség és alkotás. ÚH 1952. 1. sz. 20–27. – Bodnár György: Déry Tibor: Felelet II. MNemzet 1952. máj. 18. – Bodnár György: Kritikánk helyzetéről. Csill 1952. 10. sz. 2361232–1237. – Földeák János: A Feleletről. ŰH 1952. 5. sz. 78–81. – Hegedüs Géza: A romantika útja. IÚ 1952. dec. 18. – Lukács György: A sematizmus elleni harc mai állása és új problémái. Csill 1952. 2. sz. 138–158. – Major Ottó: Útmutató irodalmunknak. Csill 1952. 1298–1304. – Máté György: Pártunk útmutatása. IÚ 1952. júl. 17. – Mészáros István: Déry Tibor: Felelet. ÚH 1952. 4. sz. 75–88. – Mégegyszer a kritikai realizmusról. MűvN 1952. 11. sz. 31. – Molnár Miklós: Az írókongresszus évfordulójára. IÚ 1952. máj. 8. – Nagy Péter: A Felelet második kötetéről. Csill 1952. 723–735. – Osváth Béla: Az irodalom harca a békéért. Ttáj 1952. 231–249. – Pándi Pál: A XIX. kongresszus útmutatásai a magyar irodalomnak. SzabN 1952. dec. 4. – Pártunk útmutatása. (Révai cikkéről.) IÚ 1952. okt. 23. – Révai József: Megjegyzések egy regényhez. TársSz 1952. 741–761. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952. – Révai József: Irodalmunk egyes kérdéseiről. 1952. Vita irodalmunk helyzetéről. 1952. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952. – Sándor Kálmán: A kétfrontos harc kérdéseihez. ÚH 1952. 9–10. sz. 167–170. – Sarkadi Imre: A sematizmus kérdése. IÚ 1952. jan. 17. – Sőtér István: A fiatal írók konferenciája elé. ÚH 1952. 11. sz. 40–43. – Sőtér István: A torzítások és előítéletek felszámolásáról. IÚ 1952. szept. 25. – Szabolcsi Miklós: Megjegyzések a Felelet vitájához. IÚ 1952. júl. 3. – Tamás Aladár: A XIX. pártkongresszus és az irodalom. Csill 1952. 1155–1161. – Vita irodalmunk helyzetéről. 1952. –
Aczél Tamás: Harcos politikai költészetet. Csill 1953. 895–898. – Fábián Zoltán: Beszéljünk nyíltan. Csill 1953. 682–686. – Heller Ágnes: Bírálat és önbírálat az irodalomban. Csill 1953. 6. sz. 900–904. – Heller Ágnes: Liberalizmussal a bürokrácia ellen? Csill 1953. 1366–1367. – Keszi Imre: Irodalmunk sokszínűségéért. Csill 1953. 1700–1703. – Király István: Az irodalmi kritikáról. IÚ 1953. 26. sz. – Király István: Az írói magatartás. Csill 1953. 1899–1902. – Pándi Pál: Kritikai jegyzetek. Csill 1953. 1532–1544. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Szigeti József: Az SZKP XIX. Kongresszusának jelentősége a szocialista realista művészet számára. Csill 1953. 1663–1683.
Abody Béla: Túllicitálásról és ellenállásról. 1954. A. B.: Indulatos utazás. 1957. – Aczél Tamás: Néhány szó a vitákról. Csill 1954. 113–115. – Bodnár György: Új törekvések és új problémák a mai magyar irodalomban. TársSz 1954. 11. sz. 69–85. – Bölöni György: Tiszta vizet a pohárba. IÚ 1954. jan. 29. – Cseres Tibor: Több írói felelősségtudatot! MűvN 1954. ápr. 4. – Darvas József: Beszámoló a Magyar Írók Szövetségének közgyűlésén. Csill 1954. 1345–1378.; ÚH 1954. 7. sz. 1–29. és D. J.: Irodalom és felelősség. 1955. – Darvas József: A túllicitálásról. SzabN 1954. nov. 21. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Darvas József: Zárszó az Írószövetség közgyűlésén. Csill 1954. 1551–1560. – Déry Tibor: Hozzászólás. Csill 1954. 312–314. – Déry Tibor: Az írók egyetértéséről. 1954. D. T: Útkaparó. 1956. – Diószegi András: A pesszimizmus ellen. SzabN 1954. jan. 5. – Erdei Sándor: Nézeteltérések – feladatok. Csill 1954. 2381–2394. – Gyertyán Ervin: Naturalizmus és sematizmus. Nszava 1954. dec. 19. – Háy Gyula: Több írói felelősséget! MűvN 1954. ápr. 4. – Héra Zoltán: A művészi stílusok szabadságáról. Nszab 1954. jún. 23. – Horváth Márton: Vita az irodalom helyzetéről. Csill 1954. 711–722. – Illés Béla: Gondolatok az írók közgyűléséről. IÚ 1954. 18. sz. – Illés Béla: Mit várunk az Írószövetségünk közgyűlésétől? IÚ 1954. 15. sz. – Illés Béla: A pártkongresszus irodalmunk egységéért. IÚ 1954. 12. sz. – Az Írószövetség tanácskozása. IÚ 1954. 17. sz. – Illyés Gyula: A pesszimista versekről. 1954. I. Gy.: Ingyen lakoma. 1964. – Király István: Hozzászólás az új magyar irodalom egyes kérdéseiről megjelent vitaindítóhoz. IÚ 1954. 7. sz. – Király István: Irodalmi nézeteltérések. Csill 1954. 1764–1771.; 1977–1983. – Koczkás Sándor: A pártosságról. ÚH 1954. 1. sz. 67–74. – Kónya Lajos: Kultúránk nemzeti jellegéről. IÚ 1954. 12. sz. – Kónya Lajos: A nép bizalmáért. ÚH 1954. 11–12. sz. 67–70. – Mesterházi Lajos: Egységes irodalmunk irányzatairól. IÚ 1954. 21. sz. – Molnár Miklós: Irodalmi nézeteltéréseinkről. IÚ 1954. 34. sz. – Nagy Péter: Egészséges irodalmi közvéleményt! Csill 1954. 1542–1546. és N. P.: Mérlegen. 1955. – Nagy Péter: A fiatalok gondja. IÚ 1954. jan. 30. és N. P.: Mérlegen. 1955. – Nagy Péter: Pártunk III. Kongresszusa és irodalmunk. Csill 1954. 1108–1124.; IÚ 1954. 13. sz. és N. P.: Mérlegen. 1955. – Örkény István: Több írói felelősséget! MűvN 1954. ápr. 4. – Pándi Pál: Az irodalomkritikáról. IÚ 1954. 19. sz. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Pándi Pál: Nyílt, elvi vitákat. IÚ 1954. 16. sz. – Sarkadi Imre: Tartalmasabb irodalmi egységet! IÚ 1954., 15. sz. – Sarkadi Imre: Vita az irodalmi helyzetről. Csill 1954. 707–709. – Simó Jenő: A Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. TársSz 1954. 7. sz. 158–167. – Sőtér István: megjegyzések az irodalmi vitákhoz. Csill 1954. 301–305. – Szabó Pál: A mai élet ábrázolása az író legfőbb feladata. Nszava 1954. márc. 21. – Szabolcsi Miklós: Közgyűlés után. Csill 1954. 1535–1541. – Az új magyar irodalom egyes kérdéseiről. SzabN 1954. márc. 15. és Csill 1954. 663–673. – Ungvári Tamás: Irodalom és felelősség. Csill 1954. jún. és Irodalom és felelősség. 1955. – Urbán Ernő: Felelősségünk és feladataink. SzabN 1954. júl. 4. – Urbán Ernő: Vita az irodalmi helyzetről. Csill 1954. 709–710. – 237 Veres Péter: Vita az irodalmi helyzetről. Csill 1954. 699–707. és V. P.: Közös gondjainkról 1955. – Vértes György: A KV–ülés tanulságaihoz. IÚ 1954. 34. sz. – Vita az Írószövetségben. Csill 1954. ápr.
Aczél Tamás: Valódi és álproblémák. IÚ 1955. aug. 27. – Aczél Tamás: Zavar a kása körül. IÚ 1955. 37. sz. – Bóka László: Tíz esztendő. Csill 1955. 825–828. – Bölöni György: Tiszta vizet a pohárba. IÚ 1955. jan. 29. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Csoóri Sándor: Fiatalok és öregek. IÚ 1955. aug. 6. – Darvas József: Az irodalom a nép ügye. SzabN 1955. dec. 11. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Darvas József: A márciusi határozat és a kulturális forradalom feladatai. Csill 1955. 1209–1245. és D. J.: Új népért, új kultúráért. 1956. – Déry Tibor: Meditáció a fiatalságról. IÚ 1955. aug. 27. – Déry Tibor: Párbeszéd a pesszimizmusról. 1955. D. T: Útkaparó. 1956. – Feladatainkról. Csill 1955. 843–848. – Gellért Oszkár: Öregek és fiatalok. IÚ 1955. aug. 6. – Háy Gyula: Szabadság és felelősség. IÚ 1955. szept. 10. – Hermann István: Tények és igazságok. Csill 1955. 635–637. – Illés Béla: Irodalmunk elvi egységéért. IÚ 1955. nov. 26. – Illés Béla: Irodalmunk holnapjáért. IÚ 1955. dec. 17. – Illés Lajos: Írói magatartás és az új írónemzedék. ÚH 1955. 9. sz. 55–59. – Keszi Imre: A fiatal írók nevelésének módszereihez. IÚ 1955. aug. 20. – Király István: Az irodalom időszerű feladatairól. IÚ 1955. 13. sz. – Klaniczay Tibor: A realizmus fogalmáról. IÚ 1955. nov. 12. – Kuczka Péter: Egészen nyíltan. IÚ 1955. aug. 13. – Lukács György: A világnézeti és művészeti dekadencia leleplezése napjaink politikai harcainak fontos része. SzabN 1955. márc. 17. – A Magyar Írók Szövetsége pártszervezetének határozata. IÚ 1955. dec. 31. – Nagy Péter: A kritikus vallomása. Csill 1955. 785–790. és N. P: Mérlegen. 1955. – Pándi Pál: A hagyományról. Csill 1955. 2291–2303. – Pándi Pál: A kritika felelőssége. IÚ 1955. szept. 3. – A pártosság elmélyítése – irodalmunk fejlődésének fő feltétele. TársSz 1955. 5. sz. 70–84. – A pártos irodalmi egységért. IÚ 1955. dec. 3. – A realizmus kérdései a magyar irodalomban. 1955. – Rényi Péter: Új sematizmus? SzabN 1955. márc. 20. – Sarkadi Imre: Öreg öregek és fiatal fiatalok. IÚ 1955. aug. 13. – Simó Jenő: Emeljük irodalmunk eszmei és művészi színvonalát. SzabN 1955. febr. 13. – Szabolcsi Miklós: Irodalmi bírálatunk helyzete. Csill 1955. 1490–1499. – Szabolcsi Miklós: A szovjet írókongresszus tapasztalatainak alkalmazásáról. Csill 1955. 646–654. – Szabolcsi Miklós: A valóságábrázolás és pártosság kérdései. 1955. – Tamási Lajos: A szovjet írók II. Kongresszusa és feladataink. Csill 1955. 443–454. – Veres Péter: Amit még hozzátehetek az öregek és fiatalok vitájához. IÚ 1955. szept. 3. – Veres Péter: Irodalom és történelem. ÚH 1955. 12. sz. 51–52. – Veres Péter: Öregek és fiatalok. IÚ 1955. júl. 30.
Abody Béla: Elmélkedések a következő lépésről. Alf 1956. 4. sz. 137–140. és A B.: Indulatos utazás. 1957. – Abody Béla: Gondjainkról. ÚH 1956. 6. sz. 53–56. és A. B.: Indulatos utazás. 1957. – Aczél Tamás: Szenvedélyes igazságszeretetet! IÚ 1956. szept. 22. – Barta, János: Még egyszer a szocializmusról. Alf 1956. 5. sz. 116–129. – Bóka László: Folytassuk a vitát. IÚ 1956. ápr. 21. – Bóka László: A művek elé. Csill 1956. 8. sz. 398–401. – Czine Mihály: Fiatalok gondjai. ÚH 1956. 5. sz. 51–56. – Darvas József: Egy értelmiségi ankét margójára. SzabN 1956. okt. 7. – Déry Tibor: Író és párt. D. T.: Útkaparó. 1956. – Erdei Sándor: A műveké a szó. IÚ 1956. szept. 15. – Erdei Sándor: Tovább! IÚ 1956. okt. 13. – Fekete Gyula: A lenini normák végleges győzelméért. IÚ 1956. szept. 22. – Fekete Gyula: Vita közben. MűvN 1956. júl. 1. – Forgács László: Forradalmi romantika – vagy szocialista realizmus? IF 1956. 3. sz. 222–227. – Földeák János: Már szabadabban és bátrabban. Nszava 1956. aug. 5. – Földeák János: Még nagyobb felelősséggel! IÚ 1956. júl. 14. – Földeák János: Vitatkozunk? – Vitatkozzunk! IÚ 1956. máj. 26. – Gereblyés László: Nézzünk előre. IÚ 1956. ápr. 14. – Gergely Sándor: Szerkesztgetünk, szerkesztgetünk? IÚ 1956. máj. 19. – Gyárfás Miklós: Az Egy esztétikája és a meg nem értett kritikai szemlélet. IÚ 1956. szept. 1. – Gyárfás Miklós: Irodalmi dogmatizmus. IÚ 1956. ápr. 21. – Háy Gyula: Az emberi méltóság diadala. IÚ 1956. máj. 5. – Háy Gyula: Az igazságért a marxistának is naponta meg kell küzdenie. IÚ 1956. szept. 22. – Háy Gyula: Az írók közgyűlése előtt. IÚ 1956. szept. 8. – Háy Gyula: Ne folytassunk sérelmi politikát. IÚ 1956. júl. 28. – Háy Gyula: Válasz egy levélre. IÚ 1956. máj. 26. – Hermann István: Lobogónk: József Attila. Csill 1956. júl. 186–190. – Hermann István: Népfront és irodalom. Csill 1956. 1014–1018. – Kállai Gyula: Nagy feladatok hárulnak az írókra. IÚ 1956. szept. 22. – Keszi Imre: A tévedések esztétikai megalapozásáról. IÚ 1956. máj. 12. – Keszi Imre: Szocialista realizmus vagy szocialista irodalom? IÚ 1956. okt. 6. – Király István: Az irodalom pártosságáért. SzabN 1956. ápr. 1. – Király István: A világnézet szerepe a művészi alkotásban. IÚ 1956. 13. sz. – Kolozsvári Grandpierre Emil: A politikai növény avagy elmélkedés a szocialista realizmusról. IÚ 1956. okt. 13. – Kuczka Péter: 238Jövendő és mai gondokról. MűvN 1956. 1956. jún. 3. – Kuczka Péter: Kérdések. IÚ 1956. ápr. 7. – Kuczka Péter: Szívesen vitáznék… IÚ 1956. máj. 26. – Lukács György: A haladás és reakció harca mai kultúránkban. TársSz 1956. 6–7. sz. 68–87. – Lukács György: A perspektíváról. Csill 1956. és L. Gy.: Művészet és társadalom. 1969. – A Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. SzabN 1956. szept. 18. – A Magyar Írók Szövetsége forradalmi bizottságának felhívása. Nszab 1956. nov. 3. – Major Ottó: Pártegység és írói morál. IÚ 1956. szept. 29. – Márkus István: Igazi népfrontpolitikát! IÚ 1956. szept. 22. – Mészáros István: A művészet nemzeti jellegéről. ÚH 1956. 9. sz. 56–62. – Nagy Péter: A kritika órája. IÚ 1956. szept. 29. – Nógrádi Sándor: Az írók közgyűlésének néhány hozzászólásához. SzabN 1956. szept. 23. – Pándi Pál: "Az igazat mondd, ne csak a valódit". SzabN 1956. jan. 22. – Somlyó György: Jegyzetek a költészet lehetőségeiről. IÚ 1956. 17. sz. – Somlyó György: Tágabb horizontot. SzabN 1956. jún. 11. – Szabolcsi Miklós: Gondolatok a XX. kongresszus után. Csill 1956. 805–811. – A szellem napvilága. SzabN 1956. jún. 24. – Tolnai Gábor: A XX. Kongresszus és az irodalomtörténetírás. ItK 1956. 255–262. és T. G.: Évek-századok. 1958. – Tolnai Gábor: Viaskodás a kongresszussal. IÚ 1956. máj. 12. – Tóth Dezső: Elvek, írók, irodalomtörténészek. IÚ 1956. ápr. 14. – Urbán Ernő: Gondolatok a Központi Vezetőség határozata után. Csill 1956. 1. sz. 172–176. – Veres Péter: Az írói munkáról. IÚ 1956. máj. 19. – Veres Péter: Történelmi felelősséggel. IÚ 1956. szept. 22. – Vita a pártosságról. IÚ 1956. márc. 31. – Zelk Zoltán: Miért harcoltunk? IÚ 1956. szept. 22.
Benjámin László, Erdei Sándor, Kónya Lajos, Örkény István, Sipos Gyula, Tamási Lajos: A "Kortárs" szerkesztőségének. Kort 1957. 1. sz. 142–145. – Bóka László: A 20. századi irodalomtudomány problémái. ItK 1957. 1. sz. 1–11. – Bölöni György: Az irodalmi kibontakozásért. ÉI 1957. aug. 2. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Bölöni György: Március és október. ÉI 1957. márc. 15. – Bölöni György: Nemzedékről nemzedékre. ÉI 1957. dec. 21. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Bölöni György: Türelem és bizalom. ÉI 1957. okt. 11. – Csehi Gyula: A forradalmi művészet szabadsága és felelőssége. Kor 1957. 5. sz. 473–484. – Dobozy Imre: Magyarnak születtünk. Nszab 1957. jan. 20. – Erdős László:A szocialista realizmusról. ÉI 1957. dec. 6. – Fülöp Gábor: Gondolatok az Irodalmi Újságról. 1957. – Gellért Oszkár: A népi írók útja. Nszab 1957. jún. 16. – A hallgató írók legendája és az Irodalmi Tanács. ÉI 1957. 7. sz. – Héra Zoltán: Távlatok és tanulságok. Néhány szó az irodalmi kibontakozásról. Nszab 1957. jan. 13. és H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Héra Zoltán: Újra a szocialista realizmusról. Nszab 1957. ápr. 4. – Az Írószövetség elnökségének vitája Fodor Józseffel. Nszab 1957. jan. 11. és jan. 16. – Kállai Gyula: Az értelmiségről és kulturális politikánkról. Nszab 1957. aug. 4. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kállai Gyula: Válasz az értelmiség néhány kérdésére. Nszab 1957. okt. 6. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kallós Miklós: Írástudók felelőtlensége. Kor 1957. 892–901. – Komlós János: A magyar irodalom kibontakozásáról. MNemzet 1957. dec. 25. – A magyar Írószövetség feloszlatása. Nszab 1957. ápr. 21. – Mesterházi Lajos: Egység és vita. ÉI 1957. szept. 13. – Mesterházi Lajos: Irodalmi kérdésekről. Nszab 1957. dec. 15. – Mesterházi Lajos: A kritika kritikája. Kort 1957. 295–297. – Molnár Endre: Az Írószövetség politikai tevékenységéről. Nszab 1957. febr. 10. – Nagy István: Amiről többet szeretnénk olvasni. Kort 1957. 1252–1257. – Nagy Sándor: Sztrájkolnak-e az írók? Népakarat 1957. febr. 24. – Németh László: Magyar műhely. Kort 1957. 1. sz. 45–57. – Révai József: Eszmei tisztaságot. Nszab 1957. márc. 7. – Simó Jenő: Az irodalmi egység kérdéséhez. Mo 1957. júl. 10. – Simó Jenő: Irodalmi életünk válsága. ÉI 1957 ápr. 26. – Szigeti József: Még egyszer a Lukács-kérdésről. TársSz 1957. 7–8. sz. 37–62. – Tamási Áron: Szellemi tisztesség. ÉI 1957. dec. 21. – Togliatti, Palmiro: Az Irodalmi Újságról és az írók szerepéről a magyarországi eseményekben. Nszab 1957. ápr. 14. – Tolnai Gábor: A mai irodalmi kritikánk helyzetéről. Nszab 1957. okt. 13. és T. G.: Évek – századok. 1958. – Tolnai Gábor: Mégegyszer irodalmi kritikánk helyzetéről. Nszab 1957. nov. 23. és T. G.: Évek, századok. 1958 – Tolnai Gábor: Soraink rendezése. ÉI 1957. júl. 19.
Bóka László: A magyar irodalomtudomány tíz esztendeje – eredmények, problémák, feladatok. B. L.: Tegnaptól máig. 1958. – Bölöni György: Barátságos figyelemmel. ÉI 1958. jan. 10. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Bölöni György: Írók a mérlegen. ÉI. 1958. jún. 27. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Bölöni György: A népi vita. ÉI 1958. okt. 10. és B. Gy.: Nemzedékről nemzedékre. 1966. – Darvasi István: Ünnep után. ÉI 1958. aug. 22. – Diószegi András: A "népi" írók nacionalizmusáról. Kort 1958. 9. sz. 373–383. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Diószegi András: A "népi" írók tragikus magyarságszemléletéhez. Nszab 1958. szept. 11. – Erdős László: Irodalom és modernség. ÉI 1958. júl. 18. – Erdős László: Módszer és világnézet. Kort 1958. 5. sz. 746–754. – Fogarasi Béla: A marxizmus és a revizionizmus harca a 239tudományban. MTud 1958. 465–478. – Forgács László: Gondolatok a "Megszerkesztett Harmóniáról". Nagyv 1958. 99–111. – Forgács László: Tudatosság és költőiség. Kort 1958. 8. sz. 274–281. – Földeák János: Válaszút előtt. Kort 1958. 8. sz. 243–245. – Gálfalvi Zsolt: Gondolatok a szocialista realizmusról. Igaz Szó 1958. 5. sz. 739–746.; 6. sz. 829–836.; 7–8. sz. 107–115. – Héra Zoltán: Alkotás és világnézet. Nszab 1958. szept. 21. – Héra Zoltán: Ellentétek és közös feladatok. 1968. H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Héra Zoltán: Az irodalomtörténészek szemével. Nszab 1958. szept. 13. – Héra Zoltán: Az új népiség és a fiatal írók. Nszab 1958. dec. 14. – Horváth Zsigmond: Világnézet – módszer – kompozíció. Kort 1958. 6. sz. 909–915. – Imre Katalin: A szocialista realizmusról. ÉI 1958. ápr. 25. – Kállai Gyula: Az MSZMP kulturális politikája. Nszab 1958. máj. 6. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kállai Gyula: A szocialista kultúráért. 1958. K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Király István: Az irodalmi modernizmus kérdéséről. Nszab 1958. dec. 7. – Király István: A modernizmusról. Kort 1958. 12. sz. 910–921. és Elvek és utak. 1965. – Kiss Lajos: Mai irodalmunk néhány kérdéséről. Ttáj 1958. 1. sz. 1–3. és K. L.: Élet és esztétika. 1960. – Klaniczay Tibor: A XX. századi népiességről. Nszab 1958. szept. 16. – Klaniczay Tibor: Népiesség és romantika. Kort 1958. 12. sz. 894–900. és K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Klaniczay Tibor: A "népi" írók az irodalomtörténet mérlegén. Kort 1958. 12. sz. 1718–1720. – Köpeczi Béla: A népi írók múltjáról és jelenéről. Népművelés 1958. 9. sz. 5–6. – Láng Gusztáv: Hasznos kezdeményezés. Utunk 1958. 48. sz. – Mesterházi Lajos: Előhang a "népi" vitához. ÉI 1958. júl. 18. és Kort 1958. 12. sz. 1716–1717. – Mesterházi Lajos: Gondok gyűrűzése. ÉI 1958. máj. 23. – Mesterházi Lajos: A modern művészetért. ÉI 1958. szept. 5. – Mészáros Ferenc: A művelődéspolitikai irányelvek szellemében. Je 1958. 2. sz. 1–6. – Molnár Erik: Irracionalizmus és ösztönösség. Kort 1958. II. 569–571. és MTud 1958. 409–411. – Molnár Géza: Töprengések és tapasztalatok egy Janus–arcú mozgalomról. Kort 1958. 8. sz. 246–251. – Munkánk vezérfonala. ÉI 1958. aug. 22. – K. Nagy Magda: A "népi" írók felelőssége és a népi misztika veszélye. Kort 1958. 12. sz. 1711–1713. – Orbán László: A párt művelődéspolitikai irányelveinek jelentősége. TársSz 1958. 10. sz. 65–79. – Ortutay Gyula: A "népi" írók kérdéseiről. Kort 1958. 10. sz. 572–582. és O. Gy.: Írók, népek, századok. 1960. – Ortutay Gyula: A "népi" írók válaszúton. Kort 1958. 12. sz. 1713–1714. – Pándi Pál: Irodalom és irányzatok. ÉI 1958. dec. 23., 1959. jan. 2. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Klasszicitás és korszerűség. ÉI 1958. 25. sz. – Pándi Pál: Nacionalizmus és színvonalsüllyedés. ÉI 1958. máj. 23. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Petőfi-képünkről. Kort 1958. ápr. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Sőtér István: Irodalomtudományunk feladatai a népiírók vitájában. MTud 1958. 297–304. – Sőtér István: Jegyzet a szocialista realizmusról. Kort 1958. 3. sz. 437–441. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. – Sükösd Mihály: A "modern" költészetről. ÉI 1958. aug. 15. – Szabó György: Veszélyes elméletek. ÉI 1958. aug. 1. – Szabó Pál: Tavaszi gondok. ÉI 1958. máj. 23. – Szabolcsi Gábor: Számvetés a Párt művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése után. Ttáj 1958. okt. és Sz. G.: Író és valóság. 1960. – Szabolcsi Gábor: Törvény vagy lehetőség? ÉI 1958. júl. 25. és Sz. G.: Író és valóság. 1960. – Szigeti József: Lukács György filozófiai és politikai nézeteinek összefüggése. TársSz 1958. 2. sz. 28–39. – Szigeti József: Az MSZMP kultúrpolitikájáról. MTud 1958. 397–408. – Szigeti József: Művészi alkotás és pártosság Lukács György esztétikájában. TársSz 1958. 7–8. sz. 46–61. – A szocialista irodalom helyes értelmezéséért. ÉI 1958. júl. 18. – Tímár György: Izmusok, modernség, szocialista realizmus. ÉI 1958. júl. 4. – Tolnai Gábor: A XX. kongresszus és az irodalomtörténetírás. T. G.: Évek, századok. 1958. – Történészvita a "népi" írókról. Száz 1958. 732–757. – Trencsényi-Waldapfel Imre: Revizionizmus az esztétikában. ÉI 1958. nov. 14. – Vámos Ferenc: Magyar műhely – Bartók– modell. Kort 1958. 7. sz. 392–401. – Vita a magyarországi "népi" írókról. Kort 1958. 12. sz. 1705–1706. – Vita a népi írókróL 1958. (Soksz.)
Abody Béla: Modern könyvtár – modern irodalom. Kort 1959. 2. sz. 257–268. – Bóka László: Modernség, modernizmus, kritika. ÉI 1959. júl. 10. és B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. – Darvas József: Irodalmunk helyzetéről. Kort 1959. 10. sz. 575–594. és Élő irodalom. 1969. – Falus Róbert: Az eszmei minimumról. Kort 1959. 5. sz. 772–774. – Földeák János: A munkásábrázolás új irodalmunkban. Nszava 1959. aug. 9. – Héra Zoltán: Pártosság, népiség. Nszab 1959. okt. 4. – Héra Zoltán: Realizmus és modernizmus. Nszab 1959. ápr. 12. és H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Kállai Gyula: Eszmei harc a Magyar Népköztársaságban. Nszab 1959. júl. 24.; Kommunyiszt 1959. jún. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kállai Gyula: Felszólalás az MSZMP VIL kongresszusán. Nszab 1959. dec. 3. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – Kállai Gyula: A magyar irodalom a népért. Kort 1959. 10. sz. 595–603. és K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 2401962. – Király István: Kezdetek és előzmények. Kort 1959. 3. sz. 448–456. – Kiss Lajos: Irodalmi levél. Ttáj 1959. 11. sz. 3. és K. L.: Élet és esztétika. 1960. – Kiss Lajos: Irodalom és pártosság. Kort 1959. I. 914–925. és K. L.: Élet és esztétika. 1960. – A Magyar Írók Szövetségének alakuló közgyűlése. Nszab 1959. szept. 26. és ÉI 1959. okt. 2. – Maróti Lajos: Mai líra – modern líra. Kort 1959. 4. sz. 615–627. – Mérleg és kitekintés. Kort 1959. 4. sz. 598–606. – Mesterházi Lajos: Az írói munka szolgálat, a nép ügyének szolgálata. (Felszólalás az MSZMP VII. kongresszusán.) Nszab 1959. dec. 3. – Molnár Géza: Az irodalmi kibontakozás új távlatai. Nszava 1959. márc. 11. – Nemes István: Az irodalomtudomány néhány feladata az MSZMP KB kulturális elméleti munkaközösségének vitaindító tézisei után. Je 1959. 2. sz. 87–90. – Orbán László: A párt művelődési politikájának végrehajtásáért. Nszab 1959. febr. 15. – Pándi Pál: A "minimum eszméjéről". Kort 1959. 5. sz. 775–779. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Sinkó Ervin: Mit adhat a költő? Híd 1959. 473–481. – Szabolcsi Gábor: Író és valóság. Ttáj 1959. dec.; 1960. jan. és Sz. G.: Író és valóság. 1960. – Szabolcsi Gábor: Szocialista realizmus és modernizmus. Kort 1959. 3. sz. 457–461. és Sz. G.: Író és valóság. 1960. – Szabolcsi Miklós: Megjegyzés a vitához. Kort 1959. I. 97–102. és Sz. M.: Költészet és valóság. 1959. 242–252. – Tóth Dezső: Parasztság, nemzetség, népiesség. Kort 1959. 1. sz. 103–108. és T. D.: Életünk – regényeink. 1963. – Varga Mihály: Író és közönség. Kort 1959. 462–465. – Vita a felszabadulás utáni magyar irodalom kérdéseiről. ItK 1959. 560–568.
Almási Miklós: Elveszett fogalmak – ÉI 1960. nov. 11. – Dobozy Imre: Viták irodalmunkról. Nszab 1960. jan. 17. – Gyertyán Ervin: "A" kispolgár és "a" proletár – idézőjelben és anélkül. Kort 1960. I. 109–112. – Kállai Gyula: Beszámoló a Hazafias Népfront II. kongresszusán. 1960. K. Gy.: Szocializmus és kultúra. 1962. – A nacionalizmus a magyar irodalom tükrében. 1960. (Soksz.) – Sinkó Ervin: A nemzeti irodalom fogalma. Híd 1960. 253–258. – Sőtér István: Realizmus és modernizmus. ÉI 1960. 4. sz. – Szabó György: A nacionalizmus a magyar irodalom tükrében. Val 1960. 3. sz. 40–47. – Szabolcsi Miklós: A harmadik írónemzedék. ÉI 1960. júl. 22. és Sz. M.: Elődök és kortársak. 1964. – Szabolcsi Miklós: Nacionalizmus és a legújabb magyar irodalom néhány problémája. (Hozzászólásokkal.) MTA I. OK 1960. 134–186. – Vita a fiatal írókról. ÉI 1960. júl.–dec.
Czimer József: A pozitív hős konfliktusa. ÚÍ 1961. 2. sz. 72–82. – Fábry Zoltán: Humánum a magyar költészetben. Kort 1961. 906–911. – Gyurkó László: Vallomás az életformáról. ÚÍ 1961. 3. sz. 265–270. – Héra Zoltán: Vita a mai falu ábrázolásáról az Írószövetségben. Nszab 1961. okt. 22. – Illés László: Gondolatok a realizmusról. Kort 1961. 3. sz. 448–451. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Jegyzetek a kritikáról. Kort 1961. 597–600. – A kritikus hivatása. ÉI 1961. márc. 3. – Klaniczay Tibor: A népies konzervativizmus nemzetfelfogásáról. Kort 1961. 2. sz. 266–279. és K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Klaniczay Tibor: Történelmi téma – szocialista regény. Kort 1961. 10. sz. 519–529. – Mesterházi Lajos: Szerénytelen megjegyzés. ÉI 1961. dec. 2. – Pándi Pál: Egy gondolat irodalmunk társadalmi szerepéről. ÉI 1961. jún. 3. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Polgári irodalom – szocialista kultúra. (Ankét.) Nagyv 1961. 912–917.; 1058–1066. – Szabolcsi Miklós: A kritika – mérlegen. ÉI 1961. okt. 7. – Szigeti József: Gondolatok a marxista esztétika és kritika viszonyáról. TársSz 1961. 5. sz. 99–110. – Tóth Dezső: A parasztábrázolás kérdései mai szépprózánkban. Kort 1961. 11. sz. 749–758. és T. D.: Életünk – regényeink. 1963. – Vita a parasztábrázolásról. ÉI 1961. nov. – 1962. márc.
Ankét az irodalmi modernségről: "Mit ért az irodalom maiságán? " ÉI 1962. ápr.–máj. – Ankét: Hogyan értelmezi a szocialista irodalmat? ÉI 1962. ápr. 28. – Ankét: Korunk irodalmi hőse. ÉI 1962. máj. 5. – Barta János: Valóság és valószerűség. Alf 1962. 4. sz. 77–93. – Bata Imre: Értsünk szót modernség dolgában. Kort 1962. 1907–1912. – Csetri Lajos: Realizmus vagy "örök" realizmus. Ttáj 1962. 6. sz. 2–3. és A szocializmus irodalma. 1966. – Darvas József: Az irodalom a pártkongresszuson. ÉI 1962. nov. 24. – Darvas József: Megnőttek az alkotómunka lehetőségei, de megnőtt az írói felelősség is. ÉI 1962. máj. 26. – Gerelyes Endre: Dogmák és sznobok ellen. (Az Irányelvek olvasása közben.) ÚÍ 1962. 1127–1130. – Gondos Ernő: "Irányelvek irodalmunkról". Kort 1962. 1558–1562. – Héra Zoltán: Hitetlen hadakozók. ÚÍ 1962. 338–342. – Héra Zoltán: Az írók és a nép élete. Nszab 1962. márc. 4. – Illés László: Hozzászólás Tóth Dezső cikkéhez. Kort 1962. 946–947. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Juhász Mária: Egy vakvágányra jutott vita. Kort 1962. 609–613. – Kállai Gyula: Bízunk a nagyigényű magyar szocialista irodalom felvirágzásában. ÉI 1962. máj. 26. – Kaposi Márton: A tartalom realizmusa. Ttáj 1962. 3. sz. 2–3. – Katkó István: Munkástéma és provincializmus. Kort 1962. 1431–1432. – Koczkás Sándor: A kritika: társadalmi hivatás. ÉI 1962. jan. 13. – Klaniczay Tibor: A népies 241konzervativizmus nemzet-felfogásáról. Kort 1962. 266–279. és K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – A mai munkásélet ábrázolása szépprózánkban. ÉI 1962. jan. 13. – Mód Aladár: Hagyomány és modernség. Vság 1962. 4. sz. 45–59. és M. A.: Sors és felelősség. 1967. – Németh László: Ami a fiókban marad. Kort 1962. 1351–1355. – Nyírő Lajos: A XXII. kongresszus és irodalmi életünk néhány kérdése. Kort 1962. l. sz. 90–98.; A szocializmus irodalma. 1966. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Nyírő Lajos: Az irodalom nemzeti sajátosságairól. 1962. Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Nyírő Lajos: Nemzeti irodalom – világirodalom. ItK 1962. 269–285. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Nyírő Lajos: A szocialista realizmus egyes kategóriáiról. Ttáj 1962. 6. sz. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Pándi Pál: Az örökség gondjai. Nszab 1962. szept. 9. – Sánta Ferenc: Költőnk és kora. ÚÍ 1962. 184–185. – Sinkó Ervin: Széljegyzetek a költészetről, a költészet és a történelem viszonyáról és az irodalomtörténet problematikájáról. Híd 1962. 845–862.; 957–975. és S. E.: Magyar irodalom. 1963. – Sőtér István: Traditions and new aspirations in contemporary Hungarian literature. The Hungarian PEN 1962. 3. sz. 1–5. – Szabó Ede: Modernség, korszerűség. Kort 1962. 263–266. – Szabolcsi Miklós: Eszmék és téveszmék. Nszab 1962. okt. 28. és Sz. M.: Elődök és kortársak. 1964. – Szabolcsi Miklós: Megnövekszik az irodalmi bírálat jelentősége. Nszab 1962. szept. 1. – Szecsődi László: Művészeti közéletünk vitáiról. TársSz 1962. 3. sz. 31–47. – Szigeti József: A kultúra szocialista tartalmának és nemzeti formájának kérdéséhez. TársSz 1962. 8–9. sz. 85–100. és Elvek és utak. 1965. – Tamási Áron: Az irodalom ügyében. ÉI 1962. máj. 26. – Tolnai Gábor: Az irodalom fejlődése nem képzelhető el kísérletezés nélkül. ÉI 1962. máj. 26. – Tóth Dezső: Eszmék és téveszmék. Kort 1962. 1904–1906. – Tóth Dezső: Az "Irányelvek" az irodalomról. ÚÍ 1962. 1187–1197. – Tóth Dezső: Munkástéma és mai irodalmunk néhány kérdése. Kort 1962. 754–763. és T. D.: Életünk -regényeink. 1963. – Urbán Ernő: Igazi konfliktusokat. ÉI 1962. máj. 26. – Váci Mihály: Az irodalmi élet és az irodalom élete. Kort 1962. 1343–1350. és V. M.: Toldi feltámadása. 1972. – Veres Péter: A "kulcsregény"-ről és egyebekről. V. P.: Olvasónapló. 1962. – Veres Péter: Realizmus? V. P.: Olvasónapló. 1962. – Vértes György: Harc a szocialista realizmusért II–III. Kort 1962. 1. sz. 111–122.; 2. sz. 280–290.
Almási Miklós: Áramlatok a marxista kritikán belül. Kort 1963. 1435–1437. – Barta János: Irodalom és realizmus. Alf 1963. 5. sz. 55–64.; 7. sz. 54–68. és B. J: Élmény és forma. 1965. – Cseres Tibor: Derékhad és meszesgödör. ÉI 1963. febr. 16. – Czine Mihály: "Meszesgödör"? ÉI 1963. máj. 4. – Darvas József: Termékenyebb összhangot a munkában. Nszab 1963. dec. 24. – Déry Tibor: Az irodalom és hatása. Kort 1963. 1519–1520. – Diószegi András: A magyar líra 1963-ban. Kr 1964. 2. sz. 3–15. és Élő irodalom. 1969. – Fehér Ferenc: Van-e kritikai válság? Kort 1963. 1247–1254. – A felszabadulás utáni magyar irodalom története. 1963. (Soksz.) – A fiatal írók munkaközösségének vezetősége: Feladatok és lehetőségek. ÉI 1963. jan. 19. – Fülöp László: Modernség, korszerű világkép, szocialista művészet. Alf 1963. 1–2. sz. 113–121. – Gedő András: A harcos marxizmus tudományos igazsága. Nszab 1963. jún. 2. – Gondos Ernő: Napirenden a modernizmus. 1963. és G. E.: Mű és valóság. 1965. – Heller Ágnes: Korszerűtlen vita a szépről, jóról és igazról. Kort 1963. 608–613. – Héra Zoltán: Kritika és kulturális politika. Nszab 1963. jan. 20. – Héra Zoltán: Kritika és társadalom. Nszab 1963. máj. 24. – Héra Zoltán: A teljesség igénye. Nszab 1963. szept. 29. – Hermann István: Korszerű-e a realizmus? Ttáj 1963. 12. sz. 1–2. – Illés László: Egység és mérték. Kr 1963. 4. sz. 34–39; A szocializmus irodalma. 1966. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Illés László: Éledő hagyomány az új művekben. ÉI 1963. jún. 8. – Illés László: A marxista kritika egysége és a hagyományok értelmezése. Kort 1963. 893–896. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Irányzatok a marxista kritikában? Kr 1963. 2. sz. 46–47. – Irodalom és valóság. (Ankét.) Kort 1963. 573–594. – Jovánovics Miklós: Nemzedékesdi. ÉI 1963. febr. 9. – Kállai Gyula: Irodalom és pártirányítás. Kort 1963. 1831–1835. – Király István: A humanizmus és a realizmus szövetsége. ÉI 1963. jún. 22. – Kiss Ferenc: Legújabb líránk állapotáról. Alf 1963. 3. sz. 3–15. – Kiss Ferenc: A hagyomány szerepe a mai mértékben. Kort 1963. 10. sz. 1554–1560. – Kiss Lajos: Elmélet és konstrukció. Kort 1963. 630–634. – Kiss Lajos: A gondolkodás erkölcse. Kort 1963. 1571–1572. – Kiss Lajos: Irodalom és irodalomtudat. Kort 1963. 714–715. – Klaniczay Tibor: Nézeteltérések a "nemzeti jelleg" körül. Kr 1963. l. sz. 17–27. és AT. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Komlós János: Türelmetlen fiatalok. Nszab 1963. febr. 17. – Köpeczi Béla: A magyar irodalom külföldön. Kort 1963. 444–448. – Kritikánk helyzetéről. Kort 1963. 1063–1974. – Kritikusok konferenciája, Szeged. Kr 1963. 1. sz. 28–39. – Maróthy János: Zeneesztétikánk a kritika tükrében. Kr 1963. 3. sz. 13–23. – Mesterházi 242 Lajos: Hát ez a mi gondunk? ÉI 1963. ápr. 13. – Miklós Pál: A sokarcú realizmus. ViF 1963. 4. sz. 364–375. és A szocializmus irodalma. 1966. – Molnár Erik: A hazafias-nemzeti ideológiáról. Kr 1963. 4. sz. 21–29. – B. Nagy László: Megkésett hozzászólás a fiatal költők pécsi vitájához. ÉI 1963. febr. 9. – Nyírő Lajos: Realizmus általában – vagy szocialista realizmus? Kr 1963. 2. sz. 37–43. és A szocializmus irodalma. 1966; Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Rényi Péter: Dráma és erkölcs. TársSz 1963. 2. sz. 65–78. és R. P.: Vitában. 1967. – Simon István: A pécsi költő-találkozón. Nszava 1963. febr. 3. – Somlyó György: Vallomás a kritikáról. Kort 1963. 1240–1247. – Sőtér István: Az irodalom szerepe a "nemzeti ideológiában". ÚÍ 1963. 732–735. – Sőtér István: Jegyzet a korszerűségről. Kr 1963. 2. sz. 3–6. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. – Sőtér István: Jegyzetek a kritikáról és az irodalomtörténetről. Kr 1963. 4. sz. 3–5. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. – Sőtér István: Kritika és művészet. Kort 1961. 7. sz. 145–146. – Szabó Ede: A nemzedék–babona. ÚÍ 1963. 484–488. – Szabó György: A korszerű marxista esztétikáért. ÉI 1963. jún. 15. – Szabó Pál: Irodalom és valóság. MNemzet 1963. szept. 19. – Szabolcsi Miklós: A hagyományok folytatása. ÉI 1963. jún. 1. – Szabolcsi Miklós: Még egyszer eszmékről és téveszmékről. Kort 1963. 309–313. és Sz. M.: Elődök és kortársak. 1964. – Szabolcsi Miklós: Szocialista irodalom – ma. Kr 1963. 3. sz. 3–8. – Szigeti József: Egységes művészetszemlélet – de milyen alapon? Nszab 1963. dec. 15. és ÚÍ 1964. 2. sz. 208–216. – Szili József: Távlatok és feltételek. Kr 1963. 4. sz. 5–15. és A szocializmus irodalma. 1966. – Szirmai István: A marxizmus–leninizmus eszmei offenzívája. Nszab 1963. márc. 30. – Tóth Dezső: Kritikai feladatok. Kort 1963. 614–617. – Tóth Dezső: Kritikánk helyzetéről. Kort 1963. 1063–1074. – Wéber Antal: Reflexiók egy vitához. Kr 1963. 3. sz. 41 –45.
Almási Miklós: A kísérlet fétise. Ül 1964. 1259–1264. – Almási Miklós: Realizmus vagy romantika? Kr 1964. 5. sz. 13–23. – Ankét az 1963-as év irodalmáról. Kr 1964. 1. sz. 47–56. – Baráth Lajos: Munkásábrázolás – emberábrázolás. ÚÍ 1964. 872–874. – Darvas József: Egy író megjegyzései a kritikáról. Nszab 1964. aug. 30. és D. J.: Az író vizsgája. 1968. – Diószegi András: Kritika és irodalom. Nszab 1964. szept. 13. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Diószegi András: A realizmus-vita az ideológiai konferencia tükrében. Kr 1964. 11. sz. 29–35. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Erdős László: Még egyszer a fogalmak értelméről. Kort 1964. 934–938. – Fehér Ferenc: A tragikum elsikkasztása. Vság 1964. 8. sz. 33–48. és Elvek és utak. 1965. – Forgács László: A művészet védelmében. FK 1964. 433–441. – Gondos Ernő: Feltevések és kérdések. ÚÍ 1964. 618–624. – Héra Zoltán: Hozzászólás Darvas József cikkéhez. Nszab 1964. szept. 6. – Héra Zoltán: Szocialista realizmus – realizmus nélkül? Nszab 1964. jan. 22. és H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Héra Zoltán: Viták után. 1964. H. Z.: Irodalmi tudósítások. 1965. – Hermann István: A kritika misztifikációja és a misztifikáció kritikája. ÚÍ 1964. 488–492. – Hermann István: Lehet-e művészet totalitás nélkül? ÚÍ 1964. 1120–1129. – Hermann István: Tények és összefüggések. Kr 1964. 2. sz. 41–43. és H. I.: Válasz Miklós Pálnak. Elvek és utak. 1965. 204–234. – Kaposi Márton: Vita a realizmusról külföldön és nálunk. Ttáj 1964. 4. sz. 1–2. – Kardos Pál: Örök avantgardizmus? Alf 1964. 637. – Kiss Lajos: A fogalmak értelme. Kort 1964. 424–434. – Komlós János: Kritika a vitáról. Nszab 1964. okt. 4. – Kovács Sándor Iván: Szocialista örökség és szocialista realizmus. Ttáj 1964. 2. sz. 1–2. – Köpeczi Béla: A szocialista irodalomért és művészetért. Nszab 1964. okt. 11. – László Ervin: Az internacionalitás szerepe az esztétika elméletében. Vság 1964. 1. sz. 42–55. – Maróthy János: A realizmus általában és konkrétan. TársSz 1964. 12. sz. 54–69. – Merre tart a realizmus-vita? Kr 1964. 3. sz. 36. – Mesterházi Lajos: Játék és ígéret. Kr 1964. 9. sz. 4–15. és Parttalan realizmus. 1964. – Mihályi Gábor: Szocialista új hullám a mai magyar prózában. Kort 1964. 1105–1112. – Miklós Pál: Válság vagy változás. Kr 1964. 1. sz. 3–9. Elvek és utak. 1965. és A szocializmus irodalma. 1966. – Osváth Béla: A "két kultúra" kérdése – ma. Kr 1964. 3. sz. 18–23. – B. Nagy László: A realizmus – filozófiai fogalom. Kr 1964. 2. sz. 43–46. – Pándi Pál: Irodalom, társadalom, politika. 1961–1964. Elvek és utak. 1965. – Pándi Pál: Az offenzíva és a kritika. ÉI 1964. febr. 15. – Rényi Péter: Hatalom és erkölcs. 1964. R. P.: Vitában. 1967. – Rozsnyai Ervin: Túl a realizmus partjain. MFilSz 1964. 504–515.; 1120–1139. – Simon Zoltán: Még mindig az örök realizmus? Alf 1964. 635–636. – Sőtér István: A februári aktíváról. Kr 1964. 6. sz. 3–5. – Szabolcsi Miklós: Író és társadalom. Nszab 1964. márc. 22. – Szabolcsi Miklós: A kritika – nemzetközi nézőpontból. Kr 1964. 5. sz. 34–38. – Szabolcsi Miklós: Vita közben. Nagyv 1964. 1714–1718. – Sziklai László: Pszichológia az esztétikában. Kr 1964. 11. sz. 47–49. – Sziklai László: Szovjet viták az esztétikumról. Kr 1964. 3. sz. 42–46. – Váci Mihály: Kulturális forradalom és forradalmi kultúra. Nszab 1964. jan. 15. és V. M.: Toldi feltámadása. 1972. – Vajda Mihály: Internacionalitás és 243visszatükrözés. Vság 1964. 5. sz. 48–57. – Veres Péter: Az elkötelezettségről. ÚÍ 1964. 228–231. – Veres Péter: A realizmus pólusai. Úí 1964. 468–472. – Vészi Endre: Munkásábrázolás – emberábrázolás. ÚÍ 1964. 871–872. – Wéber Antal: Irodalomkritikánk 1956 után. Kr 1964. 10. sz. 3–13. – Wéber Antal: Presztízs vagy hivatás? Kr 1964. 12. sz. 45–48.
Almási Miklós: Ami nem évül el. Vság 1965. 7. sz. 41–49. – Almási Miklós: Hogy állunk a kritikával? ÉI 1965. febr. 27. – Almási Miklós: Kényelmetlen-e a művészi igazság? ÉI 1965. jún. 19. – Almási Miklós: A realizmus korszerűsége és a művészi szubjektivitás. TársSz 1965. 11. sz. 100–107. – Barna József: A marxizmus általános értékelméletéről. Vság 1965. 11. sz. 40–53. – Barta János: Marxista értékelmélet és esztétika. Vság 1965. 7. sz. 15–28. – Csetri Lajos: A realizmus partjairól. Ttáj 1965. 460–465. – Darvas József: Gondolatok a szocialista irodalom feladatairól. Nszab 1965. nov. 7. és D. J.: Az író vizsgája. 1968. – Diószegi András: Humanizmus, művészet, érték. TársSz 1965. 12. sz. 94–107.; A szocializmus irodalma. 1966. és D. A.: Megmozdult világban. 1967. – Eszmecsere a szocialista realizmusról. ÉI 1965. júl. 24. – E. Fehér Pál: Világszemlélet? – Világnézet! Kr 1965. 4. sz. 62–64. – Fenyő István: A szocialista realizmusról. Nszab 1965. márc. 7. – Héra Zoltán: Bonyolult világ, gazdagabb irodalom. Nszab 1965. nov. 21 – Héra Zoltán: Fiatal irodalom. Nszab 1965. ápr. 4. – Héra Zoltán: Viták a realizmusról. Nszab 1965. jan. 10. – Héra Zoltán: Vita a vitatkozásért? Nszab 1965. febr. 28. – Illés László: Az avantgarde – magatartás. ÉI 1965. jún. 12. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Illés László: A realizmus és az élő irodalmi folyamat. TársSz 1965. 4. sz. 145–149. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Kiss Lajos: Realizmus és absztrakció. TársSz 1965. 3. sz. 71–75. – Klaniczay Tibor: A nemzeti irodalom fogalmáról. Hel 1965. 303–309. – Klaniczay Tibor: Realizmus vagy szocialista realizmus. TársSz 1965. 7. sz. 103–107. és A szocializmus irodalma. 1966. – Komlós Aladár: A kívánatos és a nemkívánatos nemzeti jelleg. Kort 1965. és K. A.: Táguló irodalom. 1967. – Koroknai Zsuzsa: Vitaerkölcs – giccs – parttalan realizmus. ÉI 1965. júl. 17. – Köpeczi Béla: A szocialista realizmus korszerűsége. Kr 1965. 7. sz. 11–19. és A szocializmus irodalma. 1966. – Lukács György: Mai szocialista realizmus. – A Szerk. megjegyzése. Kr 1965. 3. sz. 28–38. és L. Gy.: Világirodalom II. 1971. – Miklós Pál: Művészet, történetiség, érték. Kr 1965. 6. sz. 3–7. – Nyerges András: A művek állásfoglalása. ÉI 1965. júl. 10. – Nyírő Lajos: Miről és miért vitatkozunk? Kr 1965. 2. sz. 31–35. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Nyírő Lajos: A szocialista realizmus – a művészet egyetemes fejlődésének új szakasza. Hel 1965. 2. sz.; A szocializmus irodalma. 1966. és Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. 1967. – Pándi Pál: Irodalomszemlélet, tudatformálás. ÉI 1965. jún. 5. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál:Még mindig a realizmusról van szó. MTA I. OK 1964–1965. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Rozsnyai Ervin: Az esztétikai tárgyról. Vság 1965. 11. sz. 58–69. – Szabó György: Átfogni a mindenséget. ÉI 1965. júl. 3. – Szabó György: Egy fontos vita fordulóján. ÚÍ 1965. 11. sz. 122–125. – Szabolcsi Miklós: Húsz év magyar költészete. TársSz 1965. 6. sz. 24–42. és Élő irodalom. 1969. – Szili József: A szocialista művészet sajátossága. Kr 1965. 8. sz. 39–46. és A szocializmus irodalma. 1966. – Szirmai István: Az ideológiai irányelvek vitájáról. TársSz 1965. 11. sz. 1–16. – A szocialista realizmusról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség tanulmánya. TársSz 1965. 2. sz. 30–60.; 1965. – Tamási Áron: Pásztor a karácsonyfa alatt. ÉI 1965. dec. 25. – Tóth Dezső: Gondolatok két évtized magyar irodalmáról. TársSz 1965. 5. sz. 11–27. és Élő irodalom. 1969. – Tóth Dezső: A magyar irodalom története a felszabadulás után. (Tézisek.) Kr 1965. 12. sz. 43–51. – Tóth Dezső: A polgári ideológia "importja" és az ideológiai harc. Nagyv 1965. 1849–1853. – Tóth Dezső: Vita a szocialista realizmusról. MNemzet 1965. febr. 28. – Ungvári Tamás: Irodalmi hagyományok és tévedések. ÉI 1965. 15. sz. – Veres Péter: Polemikus reflexiók az eszme nélküli irodalomról. Nszab 1965. nov. 13. – Vitányi Iván: A realizmus értelmezéséről. TársSz 1965. 5. sz. 65–71.
Aczél György: Megjegyzések a művészeti kritikáról. 1966. A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Almási Miklós: Fordulóponton a kritika. ÉI 1966. ápr. 30. – Bóka László: Irodalomtudományunk néhány kérdéséről. B. L.: Könyvek, gondok. 1966. – Darvas József: Közgyűlési megnyitó. Kort 1966. 96–101. – Faragó Vilmos: Egy esztendő mérlege. ÉI 1966. márc. 5. – Füleki József: Párttagságunk művészetszemléletéről. TársSz 1966. 4. sz. 49–66. – Garai Gábor: Vannak kincseink az emberiség számára. ÉI 1966. dec. 10. – Gondos Ernő: Művészet és humanizáció. MFilSz 1966. 327–336. – Gondos Ernő: Viták az irodalmi sajtóban 1957–64 között. Vság 1966. 3. sz. 38–46. – Hegedüs Géza: Irodalomtörténet az élőkről. Kr 1966. 1. sz. 21–25. – Illés Endre: "Az irodalom és a művészetek hivatása társadalmunkban." MNemzet 1966. júl. 31. – Komlós János: A művészetek irányításáról. Nszab 1966. okt. 23. – Köpeczi Béla: Megjegyzések a 244szocialista realizmusról folyó vitához. TársSz 1966. 1. sz. 30–43. és A szocializmus irodalma. 1966. – Miklós Pál: Új törekvések a marxista irodalomelméletben. Kr 1966. 5. sz. 3–14. – Nemeskürty István: A filmművészet nagykorúsága. 1966. – Németh László: A magyar irodalom jövője. Életünk 1966. 1. sz. 3–17. – Pándi Pál: Gondolkozni pontosan, szépen… Nszab 1966. júl. 31. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Ha eljutottam volna Lahtiba. Kort 1966. aug. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Simon István: Elkötelezettség vagy menekülés. Kort 1966. 1995 –1996. – Szigeti József: A szocialista realizmusról. Vság 1966. 1. sz. 1 –12. – Szirmai István: Türelmes eszmei harcot. (Felszólalás az MSZMP IX. kongresszusán.) ÉI 1966. dec. 10. – Tamás Attila: Mai irodalmunk irodalomtörténeti felméréséről. Kr 1966. 5. sz. 27–28. – Vitányi Iván: A művészi érték. Vság 1966. 4. sz. 67–80.
Bata Imre: A költészet metamorfózisai. Vság 1967. 2. sz. 48–62. – Beszélgetés Lukács Györggyel. Nszab 1967. dec. 24. – Darvas József: Egy író megjegyzései a kritikáról. Nszab 1967. aug. 30. – Falus Róbert: A realizmus helyes értelmezéséért. Nszab 1967. febr. 25. – Forgács László: Válaszúton. Nszab 1967. dec. 12. – Héra Zoltán: Haza. Nszab 1967. febr. 12. Héra Zoltán: "Idealisták", "realisták". Nszab 1967. febr. 26. – Illés László: A szocialista realizmus – a művészet széles útja. Kr 1967. 2. sz. – Klaniczay Tibor: Stílus és módszer. Kr 1967. 3. sz. 29–40. – Lukács György: Előszó. 1967. L. Gy.: Művészet és társadalom. 1969. – Major Nándor: Nemzeti és univerzális az irodalomban. Híd 1967. 1089–1093. – Miklós Pál: A modern irodalomtudomány és problémakörei. ÚÍ 1967. 6. sz. 97–107. és M. P.: Olvasás és értelem. 1971. – B. Nagy László: Egy módszer védelmében. Kr 1967. 9. sz. 26–29. – Nyírő Lajos: A szovjet esztétika és irodalomelmélet. Hel 1967. 3–4. sz. 371–377. – Pándi Pál: Elvek és utak. Nszab 1967. aug. 27. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Művészet és valóság. Nszab 1967. szept. 17. és P. P.. Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Petőfi – Ady – József Attila. Nszab 1967. dec. 31. – Pártosság, elkötelezettség, elkötelezetlenség. Hel 1967. 2. sz. – Rényi Péter: Kulturális aggályok? TársSz 1967. l. sz. 32–34. – Simon István: Irodalom és társadalom. Kort 1967. 1589–1592. – Sőtér István: Az irodalmi irányzatokról. Kr 1967. 4. sz. 1–12. és S. I: Az ember és műve. 1971. – Sükösd Mihály: Egy esszé–módszer buktatói. Kr 1967. 9. sz. 24–26. – Tóth Dezső: A kritika felelősségéről. Nszab 1967. ápr. 18. – Tóth Dezső: Mai líránk néhány kérdéséhez. Kr 1967. 7. sz. és Élő irodalom. 1969. – Tóth Dezső: Nemzeti irodalom, szocialista irodalom – ma. Nszab 1967. dec. 20. – Vita az ízlés, művészet és világnézet problémáiról. Alf 1967. 1–12. sz.
Aczél György: Kulturális és ideológiai életünk néhány kérdése. 1968. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970., 1972.2 – Bimbó Mihály: A "harmadik út" és a magyar társadalom haladásának kérdései. Alf 1968. 5. sz. 53–61.; 6. sz. 51–59. – Bojtár Endre: Az irodalomtudományi strukturalizmus fantomja ellen. Kr 1968. 9. sz. 26–28. – Breuer János: Művészetirányítás vagy művészek irányítása? TársSz 1968. 12. sz. 83–86. – Darvas József: A szocialista-humanista irodalomért. Nszab 1968. márc. 17. – Faragó Vilmos: Mit ér az ember, ha író? ÉI 1968. 37. sz. – Faragó Vilmos: Szerepmegosztás. TársSz 1968. 11. sz. 94–95. – Farkas László: Jó-e manapság fiatal költőnek lenni? ÚÍ 1968. 4. sz. 106–112. – E. Fehér Pál: A prózai történelem és a próza történelme. ÚÍ 1968. 5. sz. 118–122. – Füleki József: Dolgainkról. TársSz 1968. 12. sz. 52–58. – Héra Zoltán: A kritika, ha valóban akarjuk… Nszab 1968. ápr. 21. – Hermann István: A kritika társadalmi kérdés. Nszab 1968. márc. 9. – József Farkas: Élő hagyományunk: a Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. MTud 1968. 356–362. – Kenyeres Zoltán: A hétköznapok pátoszáért. Nszab 1968. febr. 25. – Kis János – Bence György: A strukturalizmus határai. Kr 1968. 9. sz. 28–34.; 10. sz. 34–37. – Lukács György: Utam a magyar kultúrához. Kort 1968. 1017–1026. – Maróthy János: Pol beat és kultúrpolitika. ÚÍ 1968. 5. sz. 94–97. – Martinkó András: A strukturalista műelemzés kérdéséhez. Kr 1968. 8. sz. 11 – 20. – Miklós Pál: Strukturalizmus és marxizmus. TársSz 1968. 5. sz. – Munkásság, költészet, korszerűség. Pándi Pál beszélgetése Benjámin Lászlóval. Nszab 1968. márc. 16. – Nagy Péter: Kritikusi gondok. Kr 1968. 6. sz. 7–15. – Németh G. Béla: Tanulmánykötetek és folyóiratok. Kr 1968. 2. sz. 33–36. – Nemes Károly: Miért jók a magyar filmek? 1968. – Nyírő Lajos. A szocialista realizmus elméletének történeti és elvi problémái. MTA I. OK 1968. 50–59. – Pándi Pál: Kritika, érték, felelősség. Nszab 1968. júl. 23. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Sándor Pál: Gondolatok a kritikáról. Nszab 1968. márc. 2. – A strukturalizmusról. Hel 1968. 1. sz. – Szabó B. István: Prózánk és kora. ÚÍ 1968. 6. sz. 117–121. – Szabolcsi Miklós: Indulatos jegyzetek mai magyar prózánkról. ÚÍ 1968. 2. sz. 104–112. – Szabolcsi Miklós: Kétféle költészet. Kr 1968. 8. sz. 30–35. – Szabolcsi Miklós: Szabálytalan jegyzet – nehéz ügyről. Kr 1968. 11. sz. 3–6. – Szabolcsi Miklós:A szocialista eszmeiség a mai magyar irodalomban. MTA I. OK 1968. 104–112. – Szabolcsi Miklós: Munkásság és műveltség. Nszab 1968. nov. 30. – 245 Szabolcsi Miklós: Szocializmus és világkultúra. Nszab 1968. máj. 1. – Szili József: Stílusirányzat vagy a szocialista művészet reneszánsza. MTA I. OK 1968. 98–101. és Kr 1968. 2. sz. 36–39. – A szocialista műveltségről. Nszab 1968. dec. 30. – Tóth Dezső: A művészet vagy a művészeti élet irányítása? TársSz 1968. 11. sz. 96–101. – Tóth Dezső: A szocialista realizmus jellegzetességei a felszabadulás utáni magyar irodalomban. MTA I. OK 1968. 113–125. – Veres Péter: A szocialista műveltségről. Nszab 1968. nov. 7. – Vita a kritikáról. Nszab 1968. márc. 2.–ápr. 24. – Vitányi Iván: Művészet és irányítás. TársSz 1968. 8-9. sz. 22-32. – Vitányi Iván: Struktúra, strukturalizmus szerintem. ÚÍ 1968. 1. sz. 99-105. – Wéber Antal: Prózairodalmunk válaszúton. Kr 1968. 5. sz. 16–20.
Aczél György: A szocialista demokrácia és a mai magyar kultúra. TársSz 1969. 10. sz. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Tudománypolitikánk irányelvei. TársSz 1969. 7–8. sz. 32–46. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970., 1972.2 – Almási Miklós: Érték, szelekció, kritika. Nszab 1969. máj. 18. – Almási Miklós: Kiről szóljon a színház? Nszab 1969. jún. 28. – Almási Miklós: Művészetirányítás, vagy az új kultúra világrasegítése? TársSz 1969. 2. sz. 56–60. – Bata Imre: Őrzők és maradik. Napj 1969. 11. sz. 2. – Béládi Miklós: Az önpusztítás hősei. Kr 1969. 6. sz. 29–33. – Bessenyei György: A művészet és a munkásosztály kapcsolata. Nszava 1969. okt. 25. – Borbély Sándor: "Vajúdnak a hegyek". Napj 1969. 9. sz. 4–5. – Breuer János: Záróra előtt… TársSz 1969. 6. sz. 98–99. – Faragó Vilmos: Költészet – mindenkinek. ÉI 1969. júl. 26. – Faragó Vilmos: Magyarok pincében és mundérban. ÉI 1969. jan. 11. – Faragó Vilmos. Sorsirodalom. F. V.: Perben – harag nélkül. 1969. – E. Fehér Pál: Jegyzetek a felszabadulás irodalmáról. Nszab 1969. ápr. 4. – E. Fehér Pál: Régi fogalmak – korszerű tartalom. Nszab 1969. ápr. 27. – Fülöp László: Mai líránk szerkezeti vázlata. Élő irodalom. 1969. – Héra Zoltán: Indulók. Nszab 1969. aug. 20. – Irányítás – módszerek – valóság. TársSz 1969. 9. sz. 73–83. – Kántor Lajos: Történelmi tudat – "sorsproblémás" irodalom. Kort 1969. 127–131. – Keres Emil:A demokratizmushoz nem kellenek ürügyek. TársSz 1969. 4. sz. 71–72. – Koczkás Sándor: Magyar líra 1969-ben. It 1970. 512–546. – Koroknai Zsuzsa: Egy nemzedék önarcképe. ÉI 1969. aug. 23. – Köpeczi Béla: A művészetpolitika és mechanizmusa. TársSz 1969. 4. sz. 68–71. – Köpeczi Béla: A szocialista realizmus fejlődési szakaszai. Kr 1969. 9. sz. 3–7. – Lengyel Péter: Az alkotás lehetősége. Kr 1969. 1. sz. 36–39. – Lukács György: Az új gazdasági irányítás és a szocialista kultúra. Kort 1969. 507–518. – Molnár Géza: Tíz év. ÉI 1969. okt. 4. – Osváth Béla: Az új magyar dráma két évtizede. Kr 1965. 6. sz. 7–18. és Élő irodalom. 1969. – Pándi Pál: Beszélgetések. Nszab 1969. nov. 29. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pándi Pál: Évtizedünk és a magyar dráma. Élő irodalom. 1969. – Pándi Pál: Nem rögtönözve. Nszab 1969. ápr. 20. – Pomogáts Béla: Kívül a körön. Kr 1969. 11. sz. 41–46. – Pomogáts Béla: Szerep nélkül. Napjaink 1969. 8. sz. 1–2. – Ranódy László: Heurisztika és pozitív ösztönzés. TársSz 1969. 3. sz. 87–89. – Rózsa Gyula: Az igazság kedvéért. Nszab 1969. márc. 19. – Szabó B. István: Új évtized írói jönnek. Kr 1969. 11. sz. 46–51. – Szabolcsi Miklós: A kritika halála – halál a kritikára? Nszab 1969. febr. 8. – Szabolcsi Miklós: Tárgy és jelleg: a nemzeti és nemzetközi kérdéséhez társadalomtudományunkban. MTud 1969. 409–412. – Tóth Dezső: Kultúra és pártirányítás. Nszab 1969. ápr. 13. – Újvári Béla: A polgári szemlélet térnyerése? TársSz 1969. 3. sz. 90–92. – Vitányi Iván: A módszerekről kellett volna vitatkoznunk. TársSz 1969. 5. sz. 59–62.
Abody Béla: Fiatal írókról és valami másról is. Vság 1970. 1. sz. 81–86. – Aczél György: Felszólalás a X. pártkongresszuson. Nszab 1970. nov. 27.; TársSz 1970. 12. sz. 74–94. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Irodalmunk – feladataink. ÉI 1970. 24. sz. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Kulturális politikánk néhány kérdése. 1970. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Művelődéspolitikánk a marxizmus hegemóniájáért. A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Aczél György: Népművelés a szocialista társadalomban. 1970. A. Gy.: Eszménk erejével. 1970.; 1972.2 – Almási Miklós: A lehetőségek művészete. Nszab 1970. aug. 16. – Almási Miklós: Keresem a költőt. Kr 1970. 2. sz. 47–50. – Almási Miklós: Színház – a könyvüzletben. It 1970. 286–302. – Béládi Miklós: Gondolatok negyedszázad irodalmáról. Kr 1970. 7. sz. 6–22. – Botka Ferenc: Munkásirodalom – szocialista irodalom. Hozzászólásokkal. It 1970. 91–111. – Czine Mihály: Irodalmunk a felszabadulás után. Je 1970. 4. sz. 375–384. – Darvas József: A valóságos kérdésekről vitatkozzunk. Nszava 1970. aug. 29. – Féja Géza: A magyar irodalom jövője. F. G.: Lázadó alkonyat. 1970. – E. Fehér Pál: Amiről vitatkozunk és amiről nem. Nszab 1970. október 25. – E. Fehér Pál: A szocialista patriotizmus. Szűcs Jenő könyvének margójára. ÉI 1970. 27. sz. – Fekete Gyula: Tolmács nélkül. ÉI 1970. szept. 12. – Fenyő István: Fiatal írók két antológia tükrében. Kr 1970. 2463. sz. 28–32. – Forradalom–e a kulturális forradalom? Erki Edit beszélgetése Tőkei Ferenccel. ÚÍ 1970. 10. sz. 61–68. – Garai Gábor: Íróink igénylik a párt elvhű politikáját. Nszab 1970. nov. 28. – Garai Gábor: Kulturális közérzet, kulturális gondok. ÉI 1970 dec. 5. – Gyertyán Ervin: Tudományos igényű tárgyilagosság. ÉI 1970. 37. sz. – Hajdu Ráfis: Csatazaj helyett érveket. Nszab 1970. aug. 15. – Hajdu Ráfis: Valóság, irodalom, kortükör. Nszab 1970. dec. 12. – Hermann István: Az elsüllyesztett ember. Kr 1970. 5. sz. 16–21.; 6. sz. 12–18. – Horgas Béla: Irodalom és lehetőség. Vság 1970. 3. sz. 96–101. – Józsa Péter: Ami a strukturális elemzés határain innen van. Kr 1970. 7. sz. 25–32. – Kis János–Bence György: Válasz Józsa Péternek. MFilSz 1970. 5. sz. – Kiss Ferenc: Irodalomkritikánk 1945–1948-ban, Vság 1970. 8. sz. 10–23. – Komlós Aladár: A kritika nyomorúsága. ÉI 1970. 37. sz. – Köpeczi Béla: 25 év irodalomtudományának eredményeiről és problémáiról. It 1970. 233–245. – Közgyűlést tartott a Magyar Írók Szövetsége. ÉI 1970. 22. sz. – Lakos Sándor: A tudománypolitikai irányelvek és a társadalomtudományok. TársSz 1970. 1. sz. 18–27. – Mesterházi Lajos: A harmadik nemzedék. ÚÍ 1970. 8–21. – Nácsa Klára: Utak kezdetén. Kr 1970. 8. sz. 17–23. – Nemes György: Heti jegyzet. ÉI 1970. 29. sz. – Oltyán Béla: Negyedszázad irodalmunkban. BorsSz 1970. 3. sz. 65–73. – Pálmai Kálmán: Magyar líra 1970-ben. It 1971. 560–584. – Pándi Pál: Közélet és művészet. Nszab 1970. jún. 7. – Pomogáts Béla: Huszonöt év magyar prózája. Ktáros 1970. 99–104.; 168–173. – Rényi Péter: A kultúra – ma. ÉI 1970. okt. 24. – Rényi Péter: A kultúra mai szerepéről. Nszab 1970. okt. 11. – Simon István: Haza, nép, irodalom. Nszava 1970. máj. 16.–1971. jún. 19. – Simon István: Izgalmas korszak tanúi. Nszava 1970. ápr. 4. – Simon István: Néhány gondolat egy lezárhatatlan vita befejezéseként. Kort 1970. 156–159. – Simon Zoltán: Szocialista realizmus. Alf 1970. 11. sz. 76–77. – Sőtér István: Az irodalomtudomány dilemmája. Kr 1970. 8. sz. 5–17. – Sőtér István: A stílus mint tükörkép és eszmény. Kr 1970. 6. sz. 1–12. – Szabó Ede: Korunk irányzata. ÚÍ 1970. 7. sz. 120–122. – Szabó B. István: A magyar irodalom felszabadulás utáni korszakáról. TársSz 1970. 5. sz. 46–58. – Szabolcsi Miklós: Tűnődés új költőkről. ÚÍ 1970. 3. sz. 92–98. – A szocialista realizmus. Szerk. és bev. Köpeczi Béla. I–II. 1970. – Tóth Dezső: Közgyűlés után. Nszab 1970. máj. 31. – Tóth Dezső: A kultúra közügy és közös felelősség. ÉI 1970. okt. 3. – Tóth Dezső: Történelmi bizonyíték. TársSz 1970. 11. sz. 117–119. – Virizlay Gyula: A művelt munkásközvélemény érdekében. Nszava 1970. nov. 15. – Vitányi Iván: Agitáció és művészet. Nszab 1970. jún. 28. – Vitányi Iván: Tömegkultúra – elitkultúra. Nszab 1970. aug. 30. – Wéber Antal: Irodalomtudományunk 25 esztendeje. It 1970. 497–511.
Abody Béla: Cédulák fiatal írókról. ÚÍ 1971. 4. sz. 122–127. – Aczél György: Anyanyelvünk. ÉI 1971. máj. 1. és A. Gy.: Eszménk erejével. 19722. – Aczél György: Kulturális politikánk és a változó valóság. TársSz 1971. 11. sz. 3–17. és A. Gy.: Eszménk erejével. 19722. – Agárdi Péter: Művészetkritika és értékelés. TársSz 1971. 10. sz. 97–99. – Almási Miklós: Fiatal prózaírók újabb antológiája. Kr 1971. 11–12. sz. 97–100. – Boldizsár Iván: Irodalom és telekommunikáció. ÚÍ 1971. 10. sz. 77–83. – Borbély Sándor: Észrevételek legfiatalabb íróink kötődéseiről. Je 1971. 737–741. – Egri Péter: A "mai" és a "modern" szintézisének lehetőségéről. It 1971. 9–40. – Eörsi István: Költészet és ideológia. ÚÍ 1971. 11. sz. 95–109. – Falus Róbert: Már a régi görögök is. Nszab 1971. aug. 1. – Faragó Vilmos: Fiatal írók a küszöbön. ÉI 1971. 52. sz. – Farkas László: Új hullám helyett. ÚÍ 1971. 6. sz. 125–128. – E. Fehér Pál: Társadalom, művészet, kategóriák. Nszab 1971. febr. 21. – Fülep Lajos: Magyar művészet. Művészet és világnézet. 1971. – Gáll István: Sziget és mozgó világ. ÚÍ 1971. 6. sz. 121–125. – Gyertyán Ervin: "Szerzői" színház – vagy színház szerző nélkül? Nszab 1971. júl. 25. – Gyurkó László: Négy gondolat a közművelődésről. Vság 1971. 12. sz. 99–100. – Gyurkó László: A színház lényegéről. Nszab 1971. júl. 4. – Hajdu Ráfis: Jegyzetek drámaolvasás közben. It 1971. 225–243. – Hajdu Ráfis: Szubjektív jegyzet a fiatalokról. TársSz 1971. 4. sz. 78–83. – Hegedüs Géza: Az öncélú színház. Nszab 1971. júl. 17. – Horgas Béla: A kiút keresése. VU 1971. 6. sz. 346–352. – Illés László: Proletárkultúra vagy szocialista kultúra. Kr 1971. 11–12. sz. 4–19. – Illyés Gyula: A "sorsproblémák"-ról. – A szerkesztőség megjegyzése I. Gy. leveléhez. Nszab 1971. febr. 14. – Király István: Szocialista művelődéspolitikánk. ÉI 1971. 27. sz. – Kiss Ferenc: Részletek legújabb kritikánk történetéből. Kr 1971. 4. sz. 6–22. – Koltai Tamás: Miről, hogyan és meddig vitázzunk? Nszab 1971. júl. 31. – Közönség, közérthetőség, szocialista művészet. Nszab 1971. nov. 28. – Major Tamás: Egy népszínház diadala. Nszab 1971. jún. 13. – Major Tamás: Büchner marad – ha megtaláljuk aktualitását. Nszab 1971. júl. 18. – B. Mészáros Vilma: Egy év regénye. It 1971. 529–559. – Molnár Géza: Irodalmunk közös gondjairól. Nszava 1971. febr. 20. – Molnár G. Péter: Színházi számvetés évad végén. Nszab 1971. júl. 7. – Molnár Zoltán: Forradalmi kultúra. ÉI 1971. 37. sz. – B. Nagy 247 László: A megújulás nemzedéke. Kr 1971. 10. sz. 1-6. – Nagy Péter: A vita lényegéről. Nszab 1971. júl. 11, – Nemes Károly: Hol tart a magyar filmművészet? 1971. – Önállóság és felelősség. Nszab 1971. febr. 7. – Pándi Pál: Büchner azért marad… Nszab 1971. jún. 20. Pándi Pál: A kettős hűség gondjai. – A szerkesztőség megjegyzése. Nszab 1971. aug. 8. – Pándi Pál: A második következtetés. Nszab 1971. dec. 25. – Pándi Pál: Művészet és szocializmus. Nszab 1971. márc. 20.; 21. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Pomogáts Béla: Huszonöt év magyar lírája. Ktáros 1971. 39–45.; 105–110. – Rényi Péter: "Kulturális forradalom a kulturális forradalomban"? ÉI 1970. aug. 15. – Sükösd Mihály: Ismeretterjesztés és szabadegyetem. Vság 1971. 12. sz. 102–105. – Tamás Attila: Huszadik századi irodalmunk történeti periodizálásáról. Kr 1971. 8. sz. 32 37. – Tóbiás Áron: A művészetek társadalmi funkciója. 1971. (Bibliogr. soksz.) – Tóth Dezső: Irodalomról – kongresszus után. Kr 1971. 2. sz. 1–13. – Ungvári Tamás: Forradalmi kultúra – az egyén kultúrája. ÉI 1971. 39. sz. – Ungvári Tamás: Shakespeare és a tudományos igazság. Nszab 1971. aug. 3. – Vitányi Iván: A közművelődés dinamikája. Vság 1971. 12. sz. 100–102.
Aczél György: A kultúra szabadsága és az állam. Kr 1972. 2. sz. 3–4. – Agárdi Péter: Érdemes-e írni róluk? TársSz 1972. 1. sz. 80–82. – Agárdi Péter: Magyar líra 1971-ben. It 1972. 4. sz. 825–854. – Almási Miklós: Kritika, társadalmi megbízatás, színház. Nszab 1972. nov. 12. – Benjámin László: Áprilisi napló. Nszab 1972. ápr. 30. – Benjámin László: Májusi napló. Nszab 1972. máj. 28. – Dersi Tamás: Kritika és tudomány. Nszava 1972. dec. 2. – Faragó Vilmos:Kritikus-szerep. ÉI 1972. nov. 11. – Farkas László: A kor arca és álarcai – induló költők műveiben. ÚÍ 1972. 9. sz. 70–75. – E. Fehér Pál: Nézetek szembesítése. ÚÍ 1972. 12. sz. 58–63. – Fekete Sándor: Milyen módon lehet megszüntetni a népies–urbánus viszályt? Ttáj 1972. 1. sz. 58–62. – Gáll István: A párbeszéd egyik fele. ÚÍ 1972. 9. sz. 64–69. – Garai Gábor: Az író-kritikus elkötelezettsége. ÉI 1972. nov. 4. – Gyurkó László: Kultúra és közművelődés. Kr 1972. 2. sz. 10–11. – Hajdu Ráfis: Kinek írunk? TársSz 1972. 1. sz. 64–66. – Vita. 1–11. sz. – Illés Endre: Modernség és másolás. Nszab 1972. okt. 22. – Illés László: A marxista irodalomtudomány orientáló fogalmairól. TársSz 1972. 1. sz. 71–73. – Az Írószövetség taggyűlése. ÉI 1972. márc. 25. – Juhász Ferenc: A költészet cselekvő akarata. Kr 1972. 10. sz. 9. – Király István: Móricz Zsigmond és a korszerű elkötelezettség. Nszava 1972. nov. 25. – Király István: Nemzeti és nemzetközi a mai kultúrában. Nszab 1972. nov. 6. – Kiss Lajos: Struktúra és strukturalizmus. Kr 1972. 10. sz. 6. – "Lobogónk. Petőfi? " Beszélgetés Horváth Mártonnal. Kr 1972. 11. sz. 13–15. – Marxizmus, közélet, irodalomtörténet. Beszélgetés Király Istvánnal. Kr 1972. 6. sz. 14–15. – Mihály András: Vitacikk a szocialista kultúráról. ÉI 1972. 19. sz. – Molnár Ferenc: Könyvkiadásunk néhány kérdéséről. Kr 1972. 8. sz. 7. – Nácsa Klára: Utak és lehetőségek. Vság 1972. 8. sz. 81–88. Vita: 8–11. sz. – Nemzet, nemzetiség, irodalom. Nemzetközi ankét. Kr 1972. 1–6. sz. – Pándi Pál: Egységben, teremtő szenvedéllyel. Nszab 1972. nov. 6. – Pándi Pál: Jegyzetek – 1972. Nszab 1972. júl. 8.; 9. – Rényi Péter: Az egység dicsérete. Kr 1972. 3. sz. 14–16. – Rényi Péter: Az elvek szerint. Nszab 1972. dec. 17. – Rényi Péter: A vita: kollektív alkotómunka. Kr 1972. 10. sz. 4. – Sőtér István: A kultúra fogyasztói. Kr 1972. 2. sz. 12. – Szabó György: A gyakorló kritikus töprengései. ÉI 1972. okt. 26. – Szabó B. István: Könyvkiadásunk művelődéspolitikai mérlegéhez. TársSz 1972. 9. sz. 38–44. – Szabolcsi Miklós: Mágia és révület új hulláma. ÚÍ 1972. 12. sz. 71–78. – Szigethy Gábor: Drámairodalmunk, 1971. It 1972. 4. sz. 855–870. – A szocialista kultúráért. Részletek Kádár János pártkongresszusi referátumaiból. Kr 1972. 4. sz. 3. – Tizenöt éves az Élet és Irodalom. ÉI 1972. 11. sz. – Ujfalussy József: Hozzászólás Gyurkó László cikkéhez. Kr 1972. 3. sz. 9. – Válaszol: Lukács György. Kérdez: Kovács András. Kr 1972. 5. sz. 3–5.
Bécsy Tamás: Magyar drámairodalom. It 1973. 4. sz. – Béres Attila: Egységes-e nemzedékünk? Kr 1973. 1. sz. – Csűrös Miklós: Pályakezdő költők. Kort 1973. 5. sz. – Fülöp László: Magyar líra 1972-ben. It 1973. 3. sz. – Király István: A mindennapok forradalmisága. Kort 1973. 11., 12. sz. és K. I.: Irodalom és társadalom. 1976. – Király István: Móricz Zsigmond öröksége és a korszerű elkötelezettség. Kort 1973. 2. sz. és K. I.: Irodalom és társadalom. 1976. – Kiss Lajos: Hullámvölgy vagy új korszak nyitánya? Nszab 1973. febr. 11. – Koczkás Sándor: Az irodalmi "utánpótlás" gondjai. Nszab 1973. máj. 13. – Pete György: Gondolatok a fiatal irodalomról. Nszava 1973. febr. 24. – Sziládi János: Egy hőstípus kérdőjelei. MNemzet 1973. dec. 16. – Szilágyi Ákos: A fiatal magyar költészet helyzetéről. Kr 1973. 4. sz. – A szocialista irodalomról. (Béládi Miklós, Bodnár György, Czine Mihály, Gáll István, Juhász Ferenc, Szabó B. István, Szász Imre, Szabolcsi Miklós, Tornai József rádióvitája) Látóh 1973. 1. sz. – Tóth Dezső: Az irodalomkritika pártossága. Je 1973. 10. sz. és T. D.: Élő hagyomány – élő irodalom. 1977. – Ungvári Tamás: A dinoszaurusz halála. 248(Vita Faragó Vilmos cikkével.) ÉI 1973. jan. 6. – Viták a fiatal prózaírókról. Összeállította: Pete György. Látóh 1973. 4. sz.
Agárdi Péter: Van–e fősodor? Alf 1974. 4. sz. – Almási Miklós: A regényközönség válsága? MNemzet 1974. ápr. 27. – Bálint Éva–Veres András: A sikerképtelenség környezetrajza (Fejes Endre, Konrád György, Kertész Ákos regényeiben). Vság 1974. 8. sz. – Bata Imre: Fiatal költészetünkről. Alf 1974. 7. sz. – Csűrös Miklós: Egy év regénye (1972) It 1974. 1. sz. – Csűrös Miklós és Zimonyi Zoltán hozzászólása. Napj 1974. 5. sz. – Görömbei András hozzászólása Bata Imre tanulmányához. Alf 1974. 10. sz. – Hajdu Ráfis Gábor: Indulatos jegyzet az irodalomról. (Tehetségek és dilettánsok.) Kr 1974. 3. sz. – Hermann István: Realitás és valóság. MNemzet 1974. jún. 9. – Hermann István: Valóságábrázolás – munkásábrázolás. MNemzet 1974. márc. 24. – Kabdebó Lóránt: Fiatal költők útjai. Kr 1974. 3. sz. – Kis Pintér Imre: Szubjektív jegyzetek költőkről. Alf 1974, 4. sz. és Add tovább! 1976. – Nácsa Klára: Utak és lehetőségek. (2. r.) Fiatal prózaírókról. Vság 1974. 5. sz. – Németh G. Béla: A saját hang keresése. Napj 1974. 4. sz. – Pomogáts Béla: Egy korforduló körülményei. (Jegyzetek az újabb magyar prózáról.) Alf 1974. 7. sz. – Pomogáts Béla: Igények és eredmények. Hét költő bemutatkozása. Mozgó Világ 1974. 4. sz. – Pomogáts Béla: Az újabb magyar prózafejlődés erővonalai. Fo 1974. 10. sz. – Szentmihályi Szabó Péter: József Attila öröksége az új költőnemzedékben. ÚÍ 1974. 4. sz. – Sziládi János: Fiatal írók, fiatal kritikusok. MNemzet 1974. jún. 16. – Tamás Attila: Félhangos töprengések, újabb verseskötetek olvastán. Alf 1974. 7. sz. – Tizenöt év magyar irodalma, 1957–1972. Lit 1974. 3. sz. – Zappe László: Regény, 1973. It 1974. 4. sz. – Vita közben: a "fiatal" költészet. Összeállította: Pete György. Látóh 1974. 7. sz.
Aczél György: Mivé lehet az ember? Nszab 1975. dec. 25. – Agárdi Péter: Közérthetőség a művészetben. Pártélet 1975. 8. sz. – Alföldy Jenő: Elérhető gondok. Fiatal költészetünkről. Ttáj 1975. 8. sz. – Bata Imre: Fiatal költészetünkről. Kr 1975. 5. sz. – Béládi Miklós: Mozog a mezőny (Szép versek, 1974) ÉI 1975. jún. 7. – Berkovits György: Változatok a szociográfiára (1945–1975). Vság 1975. 5. sz. – Bertha Bulcsu: Mi kell a regény születéséhez? ÉI 1975. nov. 15. – Bodnár György: Alakító alkotás. ÚÍ 1975. 7. sz. – Csák Gyula: Magnószalag. Nszab 1975. nov. 22. – Csaplár Vilmos: Hősünk: Porházy Péter. Mozgó Világ 1975. 1. sz. – Csűrös Miklós: Költészet és prózaiság. (Fiatal lírikusainkról.) Ttáj 1975. 10. sz. – Földes Anna: A magyar dráma vitájáról – szenvedélyek nélkül. Színház 1975. 6. sz. – Gáll István: Munkásirodalom? Erki Edit interjúja. Kr 1975. 9. sz. – Hermann István: Az általános búcsú évadja. Színház 1975. 8. sz. – Juhász Béla: Fiatalok vagy pályakezdők? Alf 1975. 5. sz. – Kiss Ferenc: Ki tévedt el? Vita a legújabb magyar líráról. Ttáj 1975. 10. sz. – Kiss Lajos: Újabb prózairodalmunk világképének néhány vonása. TársSz 1975. 1. sz. – Kulcsár Szabó Ernő: Megközelített korszerűség. (A magyar regény három évtizede.) Vság 1975. 5. sz. – Kulin Ferenc: Mérlegpróba. ÚÍ 1975. 12. sz. – A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. 1975. – Óvári Miklós: Együtt a néppel a szocializmus útján. Kr 1975. 7. sz. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977. – Óvári Miklós: Kulturális forradalmunk három évtizede. TársSz 1975. 2. sz. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977. – Száraz György: Kell–e a történelmi dráma? Nszava 1975. szept. 27. – Szilágyi Ákos: Utópisztikus magatartás a lírában és az epikában. Vil 1975. 537–544. – Tóth Dezső: Harminc év szocialista művészete. Nszab 1975. márc. 16. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977. – Tóth Dezső: Művészeti életünk feladatai a XI. kongresszus után. Pártélet 1975. 6. sz. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977. – Zoltai Dénes: Szocialista realizmus – elméletben és gyakorlatban. TársSz 1975. 7. sz. és Művészetpolitikánk időszerű kérdései. 1977.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
