TÉNAGY SÁNDOR (1936)
TÉNAGY SÁNDOR (1936)
Ténagy Sándor (1936) 1960-ban publikálta első kötetét, mely már címében is – Jámbor lázadás – jelezte a kifejezni kívánt költői magatartást és világlátást. A lázadás ugyan kevéssé érzékelhető ezekben a könnyeden, ritmikusan pergő, hetykén fiatalos versekben, melyekben a faluból városba került költő új környezetéről – a munkások világáról, a munkáséletről ad tudósítást. Lázadása legfeljebb abban a kamaszos játékosságban rejlik, mellyel – erősen a fiatal Radnóti Miklós verseire emlékeztetően – érzékletes plaszticitással képes megjeleníteni, képekbe tömöríteni a tárgyi-anyagi világot. Az életformaváltás nem okoz törést, konfliktust költészetében: harmonikusan illeszkedik világképébe a jelen és a múlt:
Tempós kopogással ballagok én is,
falusi reggelek emlékét fütyörészem
gyárba menet…
falusi reggelek emlékét fütyörészem
gyárba menet…
(Korareggel)
Ügyesen bánik a kötött formákkal, s megpróbálkozik az avantgarde, kassáki szabadverssel is.
Következő kötete, a Vaskenyér, hét év múltán jelenik meg, s nem hoz mélyebb változást. Tematikusan két csoportra oszlanak a kötet versei: a munkáséletet ábrázoló, közéleti ihletésű versek mellett nagyobb teret kap gyengéd hangú, József Attila nyomdokain haladó szerelmi lírája. A változás talán leginkább a hangvételben érzékelhető: rezignáltabb, elégikus hangok is megszólalnak költészetében. Előtérbe kerül a költői személyiség, a lélek belső rajza; ennek költői megragadásához azonban még hiányoznak a megfelelő eszközök. Ez teszi erőtlenné, súlytalanná az 1972-ben napvilágot látott Sóhajom, vérem című kötetet is; az elvontabb gondolatiságra törekvő költő legtöbbször megreked a sablonos, gyakran semmitmondó megfogalmazásokban; aforisztikus versei álmélységeket, a groteszk irányába történő kísérletei lapos, eredeti mondanivaló híján való közhelyeket eredményeznek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
