A KÁRPÁT-UKRAJNAI MAGYAR IRODALOM
159A KÁRPÁT-UKRAJNAI MAGYAR IRODALOM
(S. BENEDEK ANDRÁS, KOVÁCS VILMOS)
(S. BENEDEK ANDRÁS, KOVÁCS VILMOS)
A kárpát-ukrajnai (kárpátaljai, kárpátontúli) magyar irodalom a kisebbségi magyar irodalmak legfiatalabbika. Létezését nagyjából ugyanazok a feltételek szabják meg, mint az egész szovjet irodalomét, így sorolódik a szovjet nemzetiségi irodalmak közé. Hagyományos és haladó nemzeti kötődése ugyanakkor az egyetemes magyar kultúrához kapcsolja. Mégsem tudott gyökeret verni a magyar köztudatban, mivel a viszonylag ritkán megjelenő könyvek sajtóvisszhangját és az egyre gyakoribb publikációkat figyelemmel kísérő olvasó alig ismeri Kárpát-Ukrajna sorsfordulókkal terhes történelmét és mai életét.
Kárpát-Ukrajnát (amely a honfoglalástól 1919-ig a magyar állam kötelékébe tartozott) 1919-ben a békeszerződést diktáló hatalmak Csehszlovákiához csatolták. 1938 novemberében az első bécsi döntés értelmében a magyarlakta Tiszahát visszakerült Magyarországhoz, majd 1939. március 15-én a magyar csapatok egész Kárpát-Ukrajnát elfoglalták. 1944 októberében a szovjet hadsereg kiűzte területéről az ellenséges haderőket. Ez év november 26-án Munkácson összeült a nemzeti bizottságok I. kongresszusa, amely Zakarpatszka Ukrajina (Kárpátontúli Ukrajna) néven önálló államot hozott létre. 1946 januárjában Zakarpatszka Ukrajinát az Ukrán Köztársaság megyéjévé szervezték át Kárpátontúli Terület néven.
A valamivel több mint egymilliós lakosságnak ma mintegy 15 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek. Jelentős részük egy tömbben, az úgynevezett Tiszaháton él.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
