Kádár János (1939–)
Kádár János (1939–)
A természet uralja a kolozsvári Kádár János verseit, de A vályúfaragó (1965) és a Sarkos szavak (1969) közvetlenebbül kapcsolódik a két világháború közötti erdélyi líra legsajátosabb hagyományaihoz (Áprilyhoz, Dsidához, akár Reményikhez, Tompához, Bartalishoz) – és Radnótihoz –, mint Palocsay költészete. A társkeresés igénye, a társtalálás öröme él verseiben és prózakölteményeiben: "… Ha köztük vagyok, beszélnek hozzám a fák, ha nem, gondolatban beszélgetnek velem, nem rettenti el őket gyakori szálkás szavam, a völgy is ölbe veszi a fullasztó havat. Van-e egy ember, aki gondolatban beszélget velem, kérdez, képzelt szavaim levegőhídján akar eljutni hozzám és megszeretni? " A költő nem a táj pittoreszk elemeinek megragadására törekszik – gyengébb költeményeinek sajátja csak a túldíszítés –, a hangulatok ragadják meg őt, s így, talán öntudatlanul, a líra ősforrásához tér vissza; a versírás itt már nem cselekvés, hanem állapot, a líra visszahódítja a verset az epikától, mindattól, ami túl van a pontszerűségen, a hosszadalmas, magyarázkodó leíráson győz a pontos lírai megnevezés. Az ember belesimul ebbe a tájba, olyan észrevétlenül, mint a Tavasz felé fonó öregasszonya, míg végképp el nem takarja a föld:
Tekintete leszakad
a jegenyékről,
guzsalyáról a fonál.
A szakadékos oldalon
a gyökerek közül
egyre hull
245az ernyedő föld.
Fekete föld hull
a hóra egyre,
zajtalanul.
a jegenyékről,
guzsalyáról a fonál.
A szakadékos oldalon
a gyökerek közül
egyre hull
245az ernyedő föld.
Fekete föld hull
a hóra egyre,
zajtalanul.
Ezt a lírai-realista szemléletet igyekszik megvalósítani erőteljes prózájában is, természetesen sokkal "kiterjedésesebb" eszközökkel, s a verseiben szintén érvényesülő "hitünk nem zászlós körmenet" világlátással. A Fénycsíkok nyomában (1967) című kisregénye őszinte, "sarkos szavakkal" szól egy mai, falura került tanárházaspár életéről.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
