Gellért Sándor (1916–) | A magyar irodalom története

Gellért Sándor (1916–)

Gellért Sándor a népi verselés szabályos ritmusához igazodva rója ma is a verssorokat mikolai magányában, olyan megszállottsággal, mint akit nem az azonnali közlés s a gyors siker érdekel. Ez utóbbiakban jó ideje nem is igen volt része, Angyal Bandi nyomán (1957) című válogatott verseinek kötete óta csak elvétve van jelen írásaival a lapokban.

Nemcsak a versforma, hanem a szemlélet tekintetében sem lett hűtlen mestereihez (A Gulyás Pál bűvlámpája, 1946), az alakítatlan tárgyiasság s egy sajátosan magyar mitológiára épült valóságfelettiség keverékéből formálja líráját, amely különösen a szerző előadásában rendkívüli varázzsal bír. "Kuruc verset írnék, nagy keletje volna" – írja 1942-ben a kurszki erdőben, s valóban a szegénylegény- és kurucdalok hangját is folytatja, különösen A magyarok háborúja című, még 1944-ben megkezdett epikus tablóban, amelyben a szerző új Tinódi Sebestyénként foglalja össze második világháborús katonaélményeit, a galántai állomástól a Don-kanyarig. Abban is lantos ősére emlékeztet, hogy előszeretettel fordul a részletekhez, sorra veszi bajtársait, elmondja a velük történteket, haláluk körülményeit. A sok részletből hatalmas pusztulás képe bontakozik ki, de a katonatársaival egysorsú, náluk az életben maradással szerencsésebb költő 218nem tud objektív szemlélő maradni, ítélkezik is, művészileg a leghatásosabban éppen a történelmi utalások révén:

Új szakaszra visznek-hoznak,
új szakaszra, ahol rosszabb.
Nyakunkhoz van varrva-nőve
Buga Jakab farkasbőre.

A mitológiává növesztett történelmi emlékek legköznapibb témájú verseiben is helyet követelnek, s ez ma már nemegyszer groteszk hatást kelt. Az ötvenes években, de később is megpróbál meseszerűen szólni az időszerű politikai eseményekről, a naiv osztályharcos szemlélet s nemzeti büszkeség azonban nem ellensúlyozza egymást, a gyermekeihez szóló ajánlások csak ritkán nyernek a versben értelmet (ilyen kivétel Az óriás szövőszék). Vallomásos őszinteséggel ad számot magányos életének gondjairól.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir