Jeles helyek
Jeles helyek
Apátfalvának 1334-ben már állt temploma, de a török hódoltság alatt elpusztult. Későbbi templomát a kincstár építtette 1754–1757-ben. Szent Mihály arkangyal tiszteletére 1757. szeptember 29-én Nedves János makói kanonok szentelte föl. Búcsúját a védőszent napján, szeptember 29-én tartják. Az új plébániát 1801-ben szintén a kincstár építtette. A díszes barokk tölgyfa padokat 1840-ben készítették. 1842-ben megújították a Szent János- és Szent József-mellékoltárt. 1843-ban a hajóját márvánnyal burkolták. 1846-ban egy tizenegy mázsa nyolc fontos harangot öntettek; a haldoklók harminc fontos csengettyűjét Lengyel Ádám ajándékozta a templomnak. A toronyórát 1847-ben Bognár Lajos szegedi kovácsmester 880 forintért készítette. A főoltár Szent Mihály-képét 1854-ben Pesky József pesti akadémiai festő készítette 120 forintért. 1880-ig a főoltárkép falon függött, ekkor állványkeretbe helyezték. A Szent Anna-képet a bécsi Kargl Károly festőművész alkotta 85 forintért. 1859-ben tízváltozatú orgonát csináltattak 1200 forint összegért. 1865-ben a Langó család csillárt vett a templomba.
A XX. századra az épület kicsinynek bizonyult, állaga avult. Az 1916. szeptember 23-i jegyzőkönyv szerint: „Ósdi épület, úgy tűnik fel, mintha senki sem volna a gondozója, sem látogatója. Pedig a jámbor hívek oly nagy számmal tátogatják, hogy be sem tudnak szorulni, azért a templom előtt buzgólkodnak még télidőben is. Tornya az épülettömbből jóformán ki sem emelkedik. Tetőzete zsindely, lebontásra vár.” 1932-ben kezdtek hozzá az átépítéséhez. Az eredmény: a falusias, nyomott tömegű templomból látványos küllemű, impozáns épületté változott át.
1957-ben, fennállásának kétszázadik évfordulóján renoválták a templomot és a plébániát. 1976-ban süttői vörösmárvány borítású liturgikus teret és szembemiséző oltárt építettek. Ekkor szűnt meg a Szent József- és Szűz Mária-mellékoltár. 1991-ben Mohai Attila iparművész az oldalhajóra üvegablakokat készített. Jobbról Szent Gellért, Batthyány-Strattmann László, Mindszenty József; balról Szent József, Szűz Mária és Salkaházi Sára emlékére. A tabernákulum ajtajait tűzzománc technikával Fehér Margit iparművész készítette.
A ma is használatos római katolikus temetőt 1823-ban jelölték ki. Eredeti területe hét (magyar) hold 865 négyszögöl, később többször bővítették. Szabad területén egy darab földet búzaszentelésre rendszeresen bevetettek.
A Langó-kápolnát Langó Mátyás (1861–1908) és felesége, Szigethy Rozália (1864–1932) építtette. A szájhagyomány szerint negyedik elemibe járó András fiuk lába váratlanul lebénult, a közeli tanyai iskolából testvére a hátán húzta haza. A fiú nyomorék maradt. 1899-ben hatalmas vihar kerekedett, miközben a gyerek elmászott a tanyából. Keresték, nem találtak rá. Katonák és csendőrök is átfésülték a környéket, de hiába. Az édesapa Máriához fohászkodott, és elhatározta, ahol ráakadnak a fiúra, ott kápolnát épít. Egy katona a Langó-kereszt tövében talált rá. A kis András a kápolna építése évében, 1900-ban, tizenegy éves korában halt meg. A halotti anyakönyvben a halál oka: térdízületi gyulladás kiújulása.
A kápolna építésének mondai elbeszélése megható ugyan, de valójában az apátfalvi határ több mint négyszáz tanyája lakóinak ájtatoskodási helyéül létesült, korábban a kápolna előtti kereszt töltötte be ezt a szerepet. A tanyai lakosság lelki szükségletének kielégítésére létesült a kápolna, építését és fenntartását a jómódú Langó Mátyás önzetlenül magára vállalta.
Arányos, kellemes hatású épület. Csúcsíves ablakaival, ívsoros főpárkányával, az apostoli kettős keresztekkel, vakítóan fehér falfelületével fölhívja magára a figyelmet. Berendezéséről és fölszereléséről a korabeli irat így szól: „A kápolnában van egy téglából és cementből készült oltárlap, egy állítható oltár, rajta oltárterítők, oltárpárnák, egy feszület, két gyertyatartó, az oltár fölötti fülkében fából faragott Mária-szobor, mely 288 koronába került, a szobor mellett két virágtartó, a bejáratnál egy szenteltvíztartó.”
A nagy magtárat a pécskai királyi kincstári uradalom 1806-ban építtette. Hivatalos neve granárium, a dézsma fejében beszedett termények tárolására szolgált. Nem pusztán az apátfalviak jobbágyi terményjárulékát raktározták itt be, hanem a szomszédos kincstári falvakét is. A XIX. század közepétől dohányraktárként használták. Kelet-Csanádban 1843–44-ben létrehozott kamarai dohánykertészségek a bálákat hordták ide, mellé dohánybeváltó hivatalt is szerveztek. Miután pedig csökkent a dohánytermesztés intenzitása a térségben, s raktározásra a battonyai dohánybeváltó és annak raktára is elegendő lett, az apátfalvi épület fölöslegessé vált. Amikor Kristóffy János plébános 1896-tól szorgalmazta a templom bővítését, a Pénzügyminisztérium a magtárat ajánlotta föl erre a célra. A javaslatot 1899-ben vetette el egy szakértői bizottság. Ezután a Csanád megyei cirok földolgozására söprűgyárat üzemeltetett benne egy részvénytársaság. Az 1930-as években lebontották.
A nagy magtár telke négy utcára szólt, tömeghatásában a régi templomnál is meghatározóbb épülete volt a környéknek. Klasszicista stílusban épült, nyilván a kincstári uradalom mérnöke tervezte. Az ötszintes nagy ház főhomlokzatát a koronázó párkány és a két-két szintet elválasztó övpárkány tagolta.
A kincstári uradalom hét épületet emelt a faluban, az övé volt a kasznári lak, ispáni lak, erdészi lak, nagy magtár, nagykocsma és két házi fundus. A templom szomszédságában álló ispáni lakot a dohánybeváltó hivatal főnöke kapta lakásul. Ezt 1892-ben 4924 forint 16 krajcárért a község megvásárolta jegyzői laknak. Az ispáni lak udvarában lévő ispáni szolgalakásból a dohánybeváltó hivatal irodáit alakították ki. Az ispáni lak és a melléképület közötti területen egy különösen szép, 2,89 centiméter körméretű eperfa állt, ezt a falu büszkeségének tartották.
A nagykocsmát a község 1892-ben vásárolta meg a kincstártól. Épületét csendőrlaktanya céljára hasznosították; telkéből és a szintén megvett két szomszédos ház portájából alakították ki a falu állatvásárterét.
Az állami anyakönyvi hivatal épületét 1895-ben emelték. Az első polgári házasságkötést Munkácsy József jegyző végezte 1895. november 4-én. A vőlegény Tóth Sz. Márton községi pénztárnok Antal nevű fia, a menyasszony Fejes Anna helybeli hajadon volt.
A régi községháza tetőzete 1909-ben bedűléssel fenyegetett. Az államépítészeti hivatal szakvéleménye alapján a főszolgabíró a községházat rendőrhatóságilag bezáratta. Lakatos Pál makói építészt bízták meg az új épület tervének és költségvetésének elkészítésével. A község a volt állatvásár-teret házhelyeknek nyilvános árverésen 45 518 koronáért eladta. Ez az összeg nemcsak a községháza építésének 32 000 koronás költségét fedezte, de három tantermes, tanítólakásos iskola létesítését is. Az új iskolát 1910-ben, a községházát 1911-ben szentelték föl. Az eklektikus stílusú községháza külső megjelenésében és tömeghatásában is rangos épületnek számított.
A koronázópárkány fölé emelt lépcsőzetes oromzati attika hangsúlyossá teszi a homlokzat előreugró középső szakaszát, a közép-rizalitot. Alaprajzi elrendezése közép folyosós.
A művelődési otthont 1959. november 7-én avatták föl. A timpanonnal ékesített, hat dór oszloppal tagolt klasszicista homlokzat a reformkori udvarházak hangulatát idézi. Az általános iskola 1972-ben épült.
A Nepomuki Szent János-szobor 1963-tól műemléki védettséget élvez. 1820-ban a Maros elöntötte a falut, az árvíz – nyolc házat kivéve – egy egész utcát elpusztított. Még abban az évben a Maros közelében 24 házat lebontottak, és helyébe tíz láb magas töltést építettek. A vízen járók védőszentjének tiszteletére egy jómódú parasztasszony emeltette a szobrot. A talpazat fölirata: állíttatta / istenben elnyugodott / kerekes apollo / 1824.
Fölé, hogy az időjárás viszontagságától védjék, nádfödelet építettek.
A mai kőbaldachint az 1930-as években emelték. A négy téglapilléren nyugvó építményt három oldalán falazott mellvéd övezi, a főhomlokzat felöl kétszárnyú lécből összeállított rostélyajtóval. Szabályos csonka gúla alakú, cseréppel födött tetőzeten fából ácsolt, deszkával borított, zsalugáteres ablakokkal ellátott négyzetes metszetű tornyocska áll, amelyet szintén cseréppel födtek. A tetőzet alsó szegélydeszkáját a parasztházaknál alkalmazott technikával díszesre fűrészelték. Az építmény közepén, alacsony lábazaton áll a szobor. Falusi kismester munkája, összességében a népi építészet hagyományát követte. Az építmény tornyába hírharangot szereltek föl. Haláleset alkalmából csöndítettek; másként húzták, ha férfi, ha nő, ha gyerek halt meg.
Dózsa György mellszobrát 1979. szeptember 25-én avatták föl. Alkotója Dabóczi Mihály budapesti szobrászművész. A mészkőből faragott szobor jól összefogott kompozíció. Az elszánt, puritán parasztvezért ábrázolja, nem a drámaivá fokozott feszültséget, mint ifj. Szervátiusz Tibor Tüzes trón címet viselő monumentális műve vagy Kiss István klasszikus alkotása. Az emlékszobor a Dózsa György nevét viselő iskola előkertjében áll.
A hősök szobrát a Hódmezővásárhelyen megtelepedett Pásztor János szobrászművész készítette. A képviselő-testület a központilag kiadott mintakönyv 227. számú, Koszorúzó honvéd című alkotását választotta. Az akadémikus modorban megalkotott művet 1925. október 25-én avatták föl. A szobor 450 ezer, a fölállítás 150 ezer koronába került. Az emlékmű talpazatára fölvésték az első világháborúban hősi halált halt 173 és a román vérfürdő 40 áldozatának nevét.
A temetőben 1978-ban szentelték föl a Feltámadt Krisztus emlékművet és a szabadtéri oltárral egybeépített feszületet. Mindkettőt Dominek György tervezte, aki nem érte meg a megáldást, ugyanis időközben meghalt. Ugyanekkor állították föl a Mária-szobrot.
A második világháborús hősi emlékművet 178 apátfalvi hősi halott emlékére 1993-ban állították föl. Szigeti Szilvia tervezte, a kivitelezés Szigeti Márton kőfaragó munkája. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök áldotta meg.
Az átépített templom
Langó-kápolna (Dömötör Mihály felvétele)
Képeslap az 1930-as év körüli időkből (Szabó Jenő gyűjteményéből)
Nepomuki Szent János (Dömötör Mihály felvétele)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
