Bikal Összefoglaló
Bikal
Összefoglaló
Összefoglaló
Baranya északi peremvidékén, a tolnai megyehatár közelében, a dombok lankái alatt meghúzódó Bikalnak a története közel hét évszázadra, az 1330-as évek elejéig vezethető vissza.
A középkori településről és népéről ugyan viszonylag kevés adatot őriztek meg a korabeli források, de a helység és a környék birtokosairól (Szente-Mágocs nemzetség, Treutel, Cseh és Országh família) már jóval többet tudunk.
A török hódítók az 1540-es évek közepére a Mecsek északi oldalára is eljutottak, vidékünk is hódoltsági területté vált. A csaknem másfél évszázadig kettős adóztatás szorításában élő, megfogyatkozott népesség kegyetlensorsa az úgynevezett felszabadító háborúk (1686–1687) során teljesedett be, Bikal és környéke szinte teljesen elnéptelenedett. A pusztává lett települést az uralkodó által újraadományozott terület birtokosai (előbb a Rindsmaul, majd – s főként – a Petrovszky család) újranépesítették horvát és német telepesekkel. A telepesek és utódaik fejlett gazdálkodási módszereket honosítottak meg a vidéken, különösen a dohánytermesztés számottevő.
Katolikus templomát, Winkler Mihály apát-plébános nagyvonalú áldozatkészségének köszönhetően, 1797. július 26-án szentelték fel, Szent Anna tiszteletére. A környék egyik legszámottevőbb evangélikus közösségének temploma pedig 1869-ben épült fel a faluban.
Az 1840-es évek végén építtette lakhelyét Bikal új földesura, báró Puchner Antal. A kastély többszöri átalakítását követően a XIX. század végén nyerte el végleges, ma is látható, kései historizáló stílusú formáját. A polgári korszakban a település és népesség gyarapodása mellett, az „elnémetesedés” az egyik legjellemzőbb sajátossága a községnek.
A vasút nyomvonala elkerülte a helységet, s ez, valamint az amúgy sem jó közúti közlekedési viszonyok valamelyest visszavetették fejlődésében, megakadályozták abban, hogy az idegenforgalomban és vendéglátásban szerephez jusson. A falu hagyományosan és jellemzően mezőgazdasági jellegű maradt. Körjegyzőségi központ rangja viszont megkülönböztetett helyet biztosított számára a környék települései sorában.
A település műveltségi viszonyaiban meghatározónak bizonyult a két felekezeti (katolikus és evangélikus) iskola fenntartása. A viszonylag szerény egyesületi életből a bikali olvasókör (1903–1938) működését kell kiemelnünk.
A második világháború 75 áldozatot követelt Bikaltól, akik a harcokban, a hadifogoly illetve munkatáborokban haltak meg. Ugyancsak súlyos kataklizmát jelentett a település történetében a német lakosság nagyarányú kitelepítése, melynek során 1947–48-ban több mint négyszáznegyven falubelit kényszerköltöztettek Németországba. A kitelepítettek helyét Szlovákiából áttelepített magyar családok, valamint Zala megyéből, illetve Hódmezővásárhely környékéről ide költözők foglalták el.
A település jelentősen kicserélődött lakossága, s az új rend a birtokviszonyokat is gyökeresen átalakította. A földosztást követően, hamarosan termelőszövetkezetek jöttek létre, illetve 1949-ben létrehozták a térség egyik legjelentékenyebb állami gazdaságát Bikal székhellyel. Ettől kezdve a Bikali Állami Gazdaság és a helység sorsa összefonódott. A fokozatosan fejlődő gazdasági nagyüzem a település és az itt élők gyarapodását is biztosította. Gyümölcs- és komlótermelése, országos hírű halgazdagsága, valamint nyúltenyésztő ágazata évtizedekig a jólét forrása volt.
A rendszerváltás, illetve az állami támogatás fokozatos csökkenése az állami gazdaság válságához, majd felszámolásához vezetett (1994). A település is súlyos válságba került, amelyből a kivezető utat az életképes kisvállalkozások jelentették, illetve jelenthetik.
Ezek részben a tradicionális mezőgazdaság-élelmiszeripari szférához, részben a kereskedelemhez kapcsolódnak. E téren új színfolt a Puchner-kastély szállodaként és konferenciaközpontként való megjelenése, amely az ugyancsak a közelmúltban kialakított termálfürdővel, szép, nyugodt környezetével az idegenforgalom fellendülésének esélyét is magában hordozza.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
