XI. Huzsvik Vaszilije pópa 1905-ben írt levele Tihomir Ostojic´hoz a lórévi állapotokról
XI. Huzsvik Vaszilije pópa 1905-ben írt levele Tihomir Ostojic´hoz a lórévi állapotokról
A szöveg magyar fordítása
Nagyméltóságú Uram!
Elnézését kérem, hogy a kért parókiámmal kapcsolatos adatokat betekintés végett csak most küldöm, néhány napig […] voltam, ezért a május 19(26)-án keltezett tisztelt levelére most válaszolok.
Lórév színtiszta szerb település az alsó-pesti járásban, 656 lelket és 138 házat számlál, a Csepel-sziget délnyugati részén, a nagy Duna mellett fekszik.
A falunak négy, rendezetlen utcája van, a házak kicsik, bennük kívül és belül példás a tisztaság. Kerítése egyik háznak sincsen, két szobája van, első és hátsó, középen a konyhával, amelyben a legtöbbet tartózkodnak (Lóréven a konyhát háznak nevezik). Az állatoknak és egyéb szükségletnek szolgáló istálló/csűr a házzal egybe van építve…
Lóréven öt idegen él, a többi 651 lélek pravoszláv szerb, ide számoltam a 22 bolgárt is akinek Pest környékén kertjeik vannak de ide nősültek, állandóan itt tartózkodnak, jól beszélnek szerbül és hozzánk hasonlóan ünneplik a „szlavát”.
Az iskolába, amely egyházi iskola, ebben az 1904/05. évben 75 gyermek volt beiratkozva.
A férfiak viselete: rövid kabát, végig begombolt mellény és szoros kék posztónadrág és csizma, nyáron pedig: széles ujjú ing, széles gatya, mellény és papucs. A nők viselete nem szerb, de eltér a környék női magyar viseletétől. Általában így öltözködnek: rékli, széles, [itt a szöveg hiányos, feltételezhetően ing], általában több szoknyát hordanak, a szoknyák rövidek, a harisnya tarka, kivágott cipő vagy papucs. A férjes asszonyok sötét színű ruhát viselnek, míg a hajadonok/leányok ruhája elég tarka, a hajukat élő vagy művirággal díszítik. A férjes asszonyok feje a házasságkötésük napjától fekete kendővel van bekötve (ezt a lóréviek úgy nevezik, hogy „befejkendőz”) ez a kendő a homlok nagy részét és a fülek hegyét takarja, tarkón megkötött, úgy, hogy a fej ebben a kendőben nagyon meg van szorítva, ezt a kendőt az asszony férfi jelenlétében soha nem veszi le, az asszony a férje jelenlétében soha nem fésülködik, ezt akkor teszi, amikor a férj nincs otthon vagy félrevonulva a férjtől.
Számában a lakosság nem csökken, ellenben növekedéssel sem dicsekedhetünk, 1895 évben a lélekszám 622 volt, mostanra pedig ez a szám 651-re emelkedett.
Földművesünk nyugodt, vallásos, szereti a templomot és iskolát, eszes, tisztességes és becsületes, magas növésű, szép fajta, földműveléssel és tejgazdasággal foglalkozik, amelyből több haszna van, mint a földművelésből, mivel a tejet a főváros közelsége miatt jobban el lehet adni. A balszerencse miatt, ami sorozatosan érte az utóbbi időben, a mi földművesünk gazdaságilag sajnos nagyon megrokkant. 1894 év augusztus 30-án az egész falu leégett, a Kis- és Nagy-Duna kiöntése a termésben nagy kárt okozott mostanáig, de ettől már biztosítva vagyunk, a két évvel ezelőtt az egész Csepel-sziget körül megemelt sík területtel. A szőlőket, a bevétel fő forrását, a filoxéra tönkretette. Mindezek a csapások azt eredményezték, hogy a lakosság kénytelen volt eladósodni, minek folytán a fejlődéstől 20-25 évre visszavettettek.
Javarészt helyben házasodnak, mind a legényre mind pedig a leányra nézve szégyen, amennyiben nem a faluból nősül, illetve megy férjhez, nagyon ritkán nősülnek a felső szerb falvakból, Kalászról és Pomázról, vegyes házasság ez ideig nincsen. Minden szerb dalt és templomi éneket énekelnek, a szlavát ünnepelik, ellenben a beszédbe néha egy-egy magyar szót belekevernek. A helység keletkezésére vonatkozóan sajnos semmivel sem szolgálhatok, mivel semmilyen adatom nincsen. A templom Szent Miklósnak van felszentelve, mikor épült, nem tudom, 1895-ben újíttatott fel. Az egyházi keresztelési anyakönyvek 1778-tól, a házasságiak 1771-től, a halottiak 1781-től vezettetnek.
A Kevei körülményeket ugyan valamennyire ismerem, de ha onnan pontos jelentésre van szüksége akkor Dragutin Jankovičhoz, az ottani szerb tanítóhoz kell fordulnia.
Amennyiben a jövőben bármilyen szempontból szolgálatára állhatok, örömmel teszem azt.
Ez alkalmat örömmel használom fel, hogy Önt a legodaadóbb tiszteletemről biztosítsam.
| Lóréven május 27 (június 9)-én 1905. | Vászilije Huzsvik |
| parochus |
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
