Források
Források
Zabor, Zabla, Zabola. A település nevének eredetét magyarázza Orbán Balázs: Székelyföld leírása III. Pest, 1869. 137-138. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. Budapest, 1988. 790. p. A falu természeti környezetét bemutatja Kisgyörgy Zoltán: Kovászna megye útikönyv. Csíkszereda, 2001. 9–23. Bálint Gyula és társai: Kovászna megye. Sepsiszentgyörgy 1969. 267–268. Vofkori László: Székelyföld útikönyve II. Budapest, 1998. 403–411.
Tatár-halom üzenete. A zabolai középkori magyar temetőnél végzett régészeti kutatások eredményeit foglalja össze Székely Zoltán: Korai középkori temetők Délkelet-Erdélyben. In: Korunk Évkönyv. Kolozsvár 1973. 219–228.
A székely hont foglal. A székelység középkori történetét dokumentálja Kordé Zoltán (szerk.): A középkori székelység. Krónikák és oklevelek a középkori székelyekről. Csíkszereda, 2001. A székelység honvédelmi funkcióit elemzi Garda Dezső: Székely hadszervezet és faluközösség. Gyergyószentmiklós, 1994. A szabad székely faluközösségek működéséről Imreh István: A rendtartó székelt falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadaiban. Bukarest, 1973. Uő.: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983. Benkő Samu–Demény Lajos–Vekov Károly: Székely felkelés 1596–1596 előzményei, lefolyása, következményei. Bukarest, 1979.
Basák és Mikesek. A két nemesi família jelentősebb fiainak tetteit mutatja be Orbán Balázs: Székelyföld leírása III. Pest, 1869. 138–146. Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Sepsiszentgyörgy, é. n. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája II. Budapest, 1993. 321–326. Makkai László–Szász Zoltán (szerk.): Erdély története második kötet 1606-tól 1830-ig. Budapest, 1987.
Vasjáromban. A székelység és a falu XVIII. századi történetét részletesen tárgyalja Csetri Elek–Imreh István: Erdély változó társadalma 1767–821. Bukarest, 1980. Imreh István: Erdélyi hétköznapok. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról. Bukarest, 1979. Uő.: Látom az életem nem igen gyönyörű. A madéfalvi veszedelem tanúkihallgatási jegyzőkönyve 1764. Bukarest, 1994. Conscriptio Urbarialis 1758. Sepsiszentgyörgy Állami Levéltár Fond 8/881/56. Egyed Ákos–Magyari András (szerk.): A székelység története a 17–19. században. Csíkszereda, 2001. Tüdős Kinga: Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben. Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616–1698. Marosvásárhely, 2001. Albert Ernő: Zabolai és szörcsei jobbágyok és cselédek zendülése 1802-ben. Acta 1997. Sepsiszentgyörgy, 1998. 245–253. Uő.: Szabad madár. Háromszéki cigányoktól gyűjtött népköltészet és levéltári okmányok. Sepsiszentgyörgy, 2000., Binder Pál–Cserey Zoltán: Zabola. Háromszék IV. évf. 1993. február 6. és 13.
Ágyú, bátorításnak. A székelység betagolódik a polgári magyar nemzetbe az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt, erről Egyed Ákos: Háromszék 1848–1849. Bukarest, 1979. Uő.: Erdély 1848–1849. Csíkszereda, 1998. Uő.: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése. Marosvásárhely, 2001. Kocsis Károly (szerk.): Felső-Háromszék a szabadságharcban. Kézdivásárhely, 1999.
A polgárosodás útján. A modernizáció esélyeit és eredményeit elemzi Háromszéken, Székelyföldön és Zabolán Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben 1848–1914. Bukarest, 1981. Uő.: A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély I–II. Csíkszereda 1997. Pótsa József: Háromszék Vármegye. Sepsiszentgyörgy, 1899. Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közművelődési állapota. Budapest, 1879.
Régi román világ. Az impériumváltozás körülményeiről Botlik József: Elszakított magyar nemzetrészeink vázlatos története (1920–2000). Budapest, 2002. (Kézirat.) A falu korabeli viszonyait dokumentumok és a szájhagyomány segítségével rajzolja meg Bartos Jenő: Zabola és környékének története. Tapolca–Zabola, 1996. 23–25.
„Éltem négy évet”. Zabola közhivatalairől és tisztviselőiről Magyarország közhivatalainak cím- és adattára 1942. (Főszerk.: Baross Endre.) Budapest, 1942. A falu korabeli felszabadult világáról képet fest Bartos Jenő: Zabola és környékének története. Tapolca–Zabola, 1996. 25–26. L. Balogh Béni: A magyar–román kapcsolatok 1939–1940-ben és a második bécsi döntés. Csíkszereda, 2002. Az Árpád-vonalról és annak székelyföldi szakaszán folyó harcokról Szabó József János: Az államerődítések fejlődésének rövid áttekintése a második világháború végéig. In: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2001/1. sz., 104–125. Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj. Gyimesi-szoros, 1944. Budapest, 1999. Sylvester Lajos: Úz-völgyi hegyomlás. Sepsiszentgyörgy, 1996. Az újabb impériumváltozás körülményeiről Botlik József: Elszakított magyar nemzetrészeink vázlatos története (1920–2000). Budapest, 2002. (Kézirat.) A Maniu-gárdisták 1944 őszi megtroló tevékenységéről Kosztin Árpád: Magyarellenes román kegyetlenkedések Erdélyben. (II. kiadás.) Budapest, 2000.
Mit jelent a népi demokrácia? A sztálinista évek társadalmi, gazdasági, politikai életének radikális változásait és dokumentumait tárta fel Lucian Nastasă (szerk.): Minorităt¸i etnoculturale. Mărturii documentare. Maghiarii din România (Romániai magyarok) 1945–1955. Cluj, 2002. Oláh Sándor: Csendes csatatér. Kollektivizálás és túlélési stratégiák (1949–1962). Csíkszereda, 2001. Bartos Jenő: Zabola és környékének története. Tapolca–Zabola, 1996. 25–32. Az 1944. évi újabb államfordulat utáni évek kisebbségi politikájáról, Revízió vagy autonómia? Iratok a magyar–román kapcsolatok történetéből (1945–1947). Budapest, 1998.
Az aranykorszak, s ami utána következett. Hogyan élték túl a falu és a vidék lakosai Nicolae Ceaus¸escu diktatúrájának legnehezebb éveit, erről tájékoztat Bartos Jenő: Zabola és környékének története. Tapolca– Zabola, 1996. 30–32. Bodó Juliánna: Fényes tegnapunk. Tanulmányok a szocializmus korszakáról. Csíkszereda, 1998. A romániai kisebbségpolitikáról, a magyarság elleni diszkriminatív lépésekről: Hetven év. A romániai magyarság története 1919–1989. (Szerk. Diószegi László, R. Süle Andrea.) Budapest, 1990. A romániai rendszerváltás zabolai hatásait mutatja be Bartos Jenő: Zabola és környékének története. Tapolca–Zabola, 1996. 33–34. Pozsony Ferenc–Anghel Remus Gabriel (szerk.): Modele de conviect¸uire în Ardeal. Zăbala. Cluj, 20–52. Túros Endre (szerk.): Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. Csíkszereda, 1995.
Székelyek, románok, cigányok. A falu demográfiai és etnikai képének alakulását mutatják be statisztikai adatok segítségével Bálinth Gyula: Adatok Kovászna megye népességéhez és népesedéséhez. Aluta VIII–IX. 1976–1977. Sepsiszentgyörgy, 1977. Vargha E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850–1992 között. Budapest–Csíkszereda, 1998. 119–120. és 155–156.
Az élet alapjai. A faluban 1996–1999 között végzett etnikumközi alapkutatás eredményeit egész kötet vázolja fel. Pozsony Ferenc–Anghel Remus Gabriel (szerk.): Modele de conviect¸uire în Ardeal. Zăbala. (Együttélési modellek Erdélyben. Zabola.) Cluj, 1999. Pozsony Ferenc: Változások az erdélyi cigánytársadalom életében. Keresztény Szó VIII. 4–24. Uő.: A háromszéki magyarajkú cigányok vallásos hitélete. Keresztény Szó VIII. 8. 15–19.
Katolikusok, reformátusok, ortodoxok. A zabolai és a háromszéki egyháztörténet számos ismeretlen vetületét tárta fel Juhász István: A székelyföldi református egyházmegyék. Kolozsvár, 1947. Csáki Árpád– Szőcsné Gazda Enikő: Az Orbai Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei I. Sepsiszentgyörgy, 2001. Szőcsné Gazda Enikő: Erkölcs és közösség. Orbai széki erkölcsirányítás a XVII–XVIII. században. Csíkszereda, 2001. Csáki Árpád: Ferences plébánosok és udvari káplánok Háromszéken a 17-18. században. Acta II. 1998. Sepsiszentgyörgy, 1999. 81–89. Sávai János: A székelyföldi katolikus plébániák levéltára I–II. Szeged, 1997. K. Sebestyén József: A zabolai református egyház kelyhe és ezüstpohara. Erdélyi Múzeum L. (1945) 3–4. 255–256., Palotay Gertrud: Újabb adalékok Árva Bethlen Kata fonalas munkáinak ismeretéhez. Erdélyi Múzeum XLVII. (1942). 1–4. 258–231., Uő.: Újabb adalékok Árva Bethlen Kata fonalas munkáinak ismeretéhez. Erdélyi Múzeum LI. (1946). 1–4. 47–64., Uő.: Árva Bethlen Kata fonalas munkái. Erdélyi Tudományos Füzetek 117. Cluj–Kolozsvár, 1940.
A schóla felette szükséges voltáról. A zabolai és a háromszéki iskolarendszer kibontakozását foglalja össze Dankanits Ádám: Az oktatásügy kezdeteiről Székelyföldön. Korunk 1970. 11. 1733–-1736. Berecz Gyula: Háromszék vármegye népoktatási intézményeinek története. Brassó, 1893. 244–247. Zabolai Ev. Ref. Egyházmegye Aranykönyve 1899. Jakó Zsigmond–Juhász István: Nagyenyedi diákok 1662–1848. Bukarest, 1979. Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest, 1979. Szabó Miklós–Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521–1700. Szeged, 1992.
Hétköznapok, ünnepek. A helység mindennapjairól nagyon kevés közlemény jelent meg. Mirel Palada: Versengés az anyagi lehetőségek megteremtéséért. In: Pozsony–Anghel (szerk.): Modele de conviect¸uire în Ardeal. Zăbala. Cluj, 1999. 38–52. Pozsony Ferenc: Zabolai kandallócsempék. Ethnographia 104. (1993). 2. 499–522. Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 1998. 236–239. A falu ünnepi, kalendáriumi szokásairól viszonylag kevés tanulmány jelent meg, de a vidék folklórjáról szóló kiadványok számtalan rítusszöveget közöltek Zaboláról. Balázs Márton: Adatok Háromszék vármegye néprajzához. Sepsiszentgyörgy, 1942. Konsza Samu: Háromszéki magyar népköltészet. Marosvásárhely, 1957. Makkai Endre–Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. (Szerk.: Barna Gábor. Második bővített kiadás.) Budapest, 1993. Pozsony Ferenc: Farsangi szokások Háromszéken. In: (uő. szerk.) Erdélyi és partiumi farsangok. Kriza János Néprajzi Társaság 4. Évkönyve. Kolozsvár, 1996. 96–136. p.
Épített örökség. A zabolai kúriák helyi és erdélyi művészettörténeti jelentőségét tárja fel Tompa Csaba: Udvarházak Orbai széken. Kovászna, 1992. B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970. 47–48. Orbán Balázs: Székelyföld leírása III. Pest, 1869. 142–143. Tüdős Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest– Kolozsvár, 1998. A zabolai református templom művészettörténeti értékeit dokumentálja Tüdős S. Kinga: Zabola középkori műemléke. Művelődés XXXVI. (1983) 7. 45–46. Gyöngyössy János–Kerny Terézia– Sarudi Sebestyén József: Székelyföldi vártemplomok. Budapest, 1995. 199–205. Tombor Ilona: Magyarországi festett famennyezetek és rokon emlékek a XV–XIX. századból. Budapest, 1968. 208. Kónya Ádám: A zabolai vár. Megyei Tükör XIII. 1980. VII. 26.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
