Űrhajók – űrállomások – űrrepülőgépek
Űrhajók – űrállomások – űrrepülőgépek
Az első műhold pályára állítását követően alig 3 és fél év múlva felbocsátották az első embert szállító űrhajót, a Vosztok-I-et, fedélzetén az első űrhajóssal, a szovjet Jurij Gagarinnal.
A kezdeti kisméretű űrhajók az 1960-as évek közepére többszemélyesre bővültek. Egyre sokoldalúbbá vált az űrhajósok tevékenysége is. Az 1960-as évek végén kezdetét vette az amerikai Apollo-program, amelynek keretében amerikai űrhajósok szálltak le a Hold felszínére.
Az 1970-es évek elején a Szaljut-I felbocsátásával beindult az azóta is rendszeresen folyó szovjet űrállomásprogram. A jelenlegi szovjet űrállomás, a Mir, elődjeihez hasonló térfogatú, de ez a központi egység kiegészítő modulokkal a sokszorosára bővíthető.
Az egyetlen amerikai űrállomás, a rakétafokozatból kialakított Skylab repülését követően az amerikaiak – az 1975. évi szovjet–amerikai Szojuz-Apollo közös űrrepülés kivételével – majdnem 10 évig nem küldtek embert az űrbe, mert az új, pilóta vezette kozmikus szállítórendszert, a többször is felhasználható Space Shuttle űrrepülőgépet fejlesztették.
A rakétaként pályára álló, űrhajóként, űrállomásként keringő űrobjektum a repülőgépekhez hasonlóan ér földet, s ezért ismételten felhasználható. A 4 elkészült példány összesen 24 alkalommal repült sikeresen, a 25. startnál (1986 januárjában) a Challanger elnevezésű űrrepülőgép a pályára álláskor felrobbant, s az űrhajózás eddigi legsúlyosabb katasztrófája során a fedélzetén tartózkodó 7 személy életét vesztette.
Az amerikai űrrepülőgép-program a hiba okainak teljes eltárása és kiküszöbölése után folytatódik. Az 1990-es évek közepére az Egyesült Államok nagy űrállomás Föld körüli pályára állítását tervezi.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
