Akik elfogadták, és akik nem
Akik elfogadták, és akik nem
Európa katolikus államainak nagy része még abban az évben elfogadta és bevezette a Gergely-naptárt. Magyarország 1587-ben tért át használatára. Ebben az évben október 21. után nem 22., hanem november 1. következett.
A protestáns országok és fejedelemségek csak hosszabb megfontolás után vették át a pápa által elrendelt reformot. Németország protestáns tartományai 1700-ig halasztották az áttérést. Anglia habozása 1752-ig tartott. Náluk ugyanis addig nem január 1-jével, hanem régi hagyományok szerint március 25-ével kezdődött az év. A januári évkezdetre való átállás tehát azt jelentette, hogy az az év 63 nappal megrövidül. Ehhez járult még a Julián-naptár addigra 11 napra nőtt eltérésének eltüntetése, vagyis Angliában az 1752-es év csak 271 napos volt, hiszen 94 nappal kellett megrövidíteni. A nép zúgolódott, azt követelték a kormánytól, hogy adja vissza az „ellopott” 3 hónapot.
A fiatal Szovjetunió – Lenin javaslatára – már megalakulása első hónapjaiban áttért a világszerte elfogadott Gergely-naptár használatára. Akkorra a Julián-naptár hibája már 13 napra nőtt. Lenin rendeletére 1918. január 31. után február 14. következett. A görögkeleti – ortodox – egyház azonban ma is az eredeti Julián-naptár szerint számítja ünnepeit.
A 13 napos ugrásnak van egy érdekes következménye: az egykori fővárosban. Petrográdban 1917 október 25-én győzött a fegyveres felkelés a Julián-naptár szerint. Szerte a világon akkor már november 7-ét írtak. Így került át a Gergely-naptár átvétele után az október 25-i emléknap november 7-re.
Románia 1919-ben, Görögország 1921-ben, Törökország pedig 1925-ben követte a többi állam példáját A távol-keleti államok közül Japán már 1873-ban. Kína a császárság megdöntése után, 1911-ben vette át a Gergely-naptárt. Nemzetközileg ma már kivétel nélkül minden állam ezt a naptárt használja.
Indiában 1957-ig nagyon sokféle naptárt használtak. Akkor egységesen az ún. Szaka-naptár használatára tértek át, amelynek évében a 2–6. hónap 31. a többi 30 napos. Az első hónap csak szökőévekben kap egy 31. napot. Az év a tavaszi napéjegyenlőség napjával kezdődik.
A zsidó ünnepi (egyházi) naptár holdhónapokat használ. A Metón-szökőciklus 19 évén belül minden 3., 6., 8., 11.,14., 17. és 19. év 13 holdhónapos szökőév. Újév az őszi napéjegyenlőség utáni újholdkor van.
A Távol-Keleten – Kínában, Vietnamban – a holdnaptárat használják. Az ún. holdújév idejét az szabja meg, hogy a Nap mikor lép a Kutya (kb. a mi Vízőntönk) jegyébe, és az utána következő újholdkor van újév. Ez mindig január 21 és február 20. közé esik.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
