LAOSZ
LAOSZ
Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
Sathalamalid Pasathu'paait Pasasim Lao (lao nyelven)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 236800 km2, Magyarországnál 12,5-szer nagyobb. Fekvés: Az Indokínai-félszigeten. Szomszédai: Burma, Kína (É), Vietnam (K), Kambodzsa (D), Thaiföld (Ny). Felszín: É-on erdős hegyvonulatok; délebbre a Mekong-alföld, dombvidék és fennsíkok. Legmagasabb pont: Phou Bia (2820 m). Legjelentősebb folyó: Mekong.
Népesség: Lakosság: (*1985): 4120000. Népsűrűség: 17,4/km2. Etnikai csoportok: lao lum 56%; lao theung 34%; lao szoung 9%; vietnami, pakisztáni, kínai, fehér. Nyelvek: lao (hiv.), francia, angol, kínai. Vallások: buddhista 90%, protestáns, r. kat. Városi lakosság: 15%. Főváros: Vientiane (Viangchan) (*1984): 120000. Városok (*1984): Savannakhét 50690; Pakxe 50000; Luang Prabang 45000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Szufanuvong herceg (szül. 1909. júl. 13.). Kormányfő: Kaysone Phonvihane (szül. 1920. dec. 13.). Nemzeti ünnep: dec. 2.
Gazdaság: Pénznem: kip (1988. jún.: 352,46 = 1 USD). GNP (1984): 600 M USD. GNP/fő (1984): 150 USD. Gazdasági növekedés (1981): –6,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 76%; ipar és kereskedelem 6%. Export (1985): 48 M USD. Főbb exportcikkek: fa, ónérc, kávé, gyanta, ópium. Főbb exportpartnerek: Kína 43%, Egyesült Államok 17%, Thaiföld 8%. Import (1985): 163 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, közszükségleti cikk, energia, jármű, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Thaiföld 39%, Szingapúr 14%, Japán 11%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1981): 10200 km; ebből burkolt: 1300 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 15100; egyéb gépjármű: 3000. Hírközlés: Rádió (1985): 430000. Telefon (1974): 5506.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 49,4; nők: 52,4 év. Születés (1985): 39,5‰. Halálozás (1985): 14,8‰. Népességnövekedés (1985): 2,4%. Csecsemőhalandóság (1985): 126,0‰. Kórházi ágyak (1983): 9495. Orvosok (1982): 40. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 26510.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 41%. Iskolakötelezettség: 5 év.
A „millió elefánt hazája”, majd francia gyarmat élére a vietnami és a kambodzsai fordulat után a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom áll, amely megszünteti a királyságot, és 1975. dec. 2-án kikiáltja a népi demokratikus köztársaságot. Ekkor Szufanuvong herceg az elnök, Kaysone Phonvihane a kormányfő s egyben a pártfőtitkár. Az egypártrendszerű ország azóta Vietnammal és Kambodzsával is szövetségben áll. Thaiföld határán több konfliktusra kerül sor. 1988. febr.-ban Laosz és Thaiföld katonai vezetői tűzszüneti és csapatszétválasztási megállapodást írnak alá.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
