Szív- és érrendszeri betegségek
Szív- és érrendszeri betegségek
A modern orvostudomány egyik legterebélyesebb ága a kardiológia (e görög eredetű kifejezést szív-gyógyászatnak fordíthatjuk a legegyszerűbben). A szívbetegségekkel foglalkozó kézikönyvek mintegy 2000 oldalnyi terjedelemben foglalják össze a szakemberek számára a legszükségesebb tudnivalókat.
A kardiológia magában foglalja a veleszületett és a szerzett szívbetegségeket, valamint a betegségek megelőzésére, megállapítására, gyógyítására szolgáló eljárások sokaságát. Ezek csaknem mindegyike már-már önálló tudományág.
A szerzett szívbetegségek teljes felsorolása lehetetlen. A legfontosabbak: a szívelégtelenség, a kardiális sokk, a ritmuszavarok, a kis- és nagyvérköri hypertonia (vérnyomás-emelkedés), a billentyűhibák, a szívizomzat, a szívburok betegségei, a szívbelhártya-gyulladás, a koszorúerek elkeményedéséből (érelmeszesedés) származó betegségek; angina pectoris, szívinfarktus, az aorta (függőér) betegségei stb.
A szívbetegségek súlyát akkor látjuk igazán, ha azt nézzük, milyen fokú a társadalmi jelentőségük.
Ha a járóbeteg-rendelések adatait figyeljük, ha a táppénzes állományt vizsgáljuk, ha a leszázalékoltak („rokkantosítottak”) számát nézzük, mindenütt „előkelő” helyet foglalnak el a szívbetegek. A kórházi belgyógyászati osztályok betegforgalmát legalább 40%-ban szívbetegek adják.
Szomorú a hazai halálozási statisztika. Minden második magyar állampolgár szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Minden ötödik magyar halálát koszorúér-betegség okozza. (Megdöbbentő adat, hiszen ugyanennyit pusztít el az összes rosszindulatú daganat és a fehérvérűség együttesen!)
A szívinfarktus már „csak” 10%-os részesedéssel szerepel a halált előidéző okok között. A dél-pesti infarktusregiszter a 70-es évek elejétől rögzíti az erre vonatkozó adatokat. Ha a mintegy félmillió lakosra érvényes számokat az ország teljes lakosságára vetítjük ki, akkor ez évente mintegy 13000 halálozást jelent. Még megdöbbentőbb vizsgálódásunk eredménye, ha a középkorú férfiak halálozási adatait figyeljük: minden harmadik szívinfarktusban hal meg!
A 40–69 éves férfiak és nők halálozása terén – ha minden halálokot figyelembe veszünk – szomorúan kell látnunk, hogy a 27 adatszolgáltató ország között 1980-ban mind a férfiak, mind a nők tekintetében az első helyen álltunk.
Akkor sem hízelgőbb az eredmény, ha a halálozás változását követjük nyomon 1972 és 1982 között. Ezen időszakban sok országban csökkent a halálozás, nálunk viszont a férfiak között csaknem 31%-kal, a nők között is 10%-kal nőtt. Ismét világelsőséggel büszkélkedhetünk: nincs ország, amely megelőzne bennünket. Szomorú az is, hogy a halálozás üteme rosszabb a 10 éves periódus második felében is.
Ha a halálozást ugyanebben a korcsoportban a szív- és érrendszeri betegségekben vizsgáljuk, továbbra is nagyon „előkelő” helyet foglalunk el: a férfiak között az elsőt, a nők között a másodikat.
E téren is elszomorító a növekedés üteme. A férfiaknál csak Bulgária előz meg minket, míg a nőknél Jugoszlávia, Lengyelország, Bulgária mögött a negyedik helyen vagyunk.
A koszorúerek betegségéből származó kórképeket ischaemiás szívbetegségeknek nevezzük. Lényegük, hogy a szívizomzat körülírt területe kevés vért s ezáltal kevés oxigént kap (maga a görög eredetű ischaemia szó is durván vérelégtelenségnek fordítható). Az oxigén hiánya a szükséglet és a koszorúér-keringés mértéke közötti aránytalanságból származik, s ugyanakkor az anyagcsere-termékek tovaszállítása is kárt szenved.
Ha reverzibilis (visszafordítható) az ischaemia, akkor a beteg 15 percnél nem tovább tartó mellkasi fájdalmat panaszol; ilyenkor angina pectorisról beszélünk. Tartós fájdalom és még sok más jel a szívizomzat irreverzibilis (visszafordíthatatlan) károsodását jelzi. Ez a szívinfarktus.
A szívizomzat vérellátási zavara súlyos ritmuszavart, eszméletvesztést, hirtelen halált okozhat. Lassú kifejlődés esetén krónikus szívelégtelenség lehet a következménye.
Ha vizsgálódásainkat csak e betegségcsoportra vonatkoztatjuk, akkor a halálozás tekintetében valamivel kedvezőbb a helyzet, mert férfiaink e tekintetben 27 ország közül a 9. helyet, míg a nők a 6. helyet foglalják el.
Agyi érbetegségek okozta halálozási arányszámaink sem kedvezőbbek. Mind a férfiak, mind a nők oly gyakran esnek „agyvérzés” áldozatául 40–69 éves korban, hogy a statisztikában a második legrosszabb helyen állunk (csak Lengyelország előz meg minket).
1986-ban 22 európai ország adatai alapján keringési betegségek okozta halálozás hazánkban továbbra is elszomorító (a nők a második, férfiak a harmadik helyen). A 35–54 évesek korcsoportjaiban is az első (legrosszabb) hely jut nekünk 1981–86-ban. 1986-ban az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás tekintetében ismét a legrosszabbak statisztikai mutatóink a nők és a férfiak között (35–54 éves korosztályok). A agyérbetegségek követelte veszteség 1986-ban sem csökkent.
Mi az oka e kedvezőtlen adatoknak? Elégtelen az egészségügyi szolgáltatás? Kevés az orvos Magyarországon? Nem megfelelő az egészségpolitika? Nincs elegendő szakember? Nincs az országban kellő kardiológiai ellátás? Nem jutnak megfelelő ismeretek birtokába a hazai kardiológusok? Nem jutnak el nemzetközi tudományos fórumokra? Sorolhatnánk a kérdéseket tovább. Nem ezek a feltételek hiányoznak! Nem kevés, bár még nem elégséges pl. a hazai szívműtétek száma. Az Országos Kardiológiai Intézet kimutatása szerint szívsebészeink 1987-ben extracorporalis keringésben (szívmotorral) 2002 műtétet végeztek. Ischaemiás szívbetegség miatt 758 műtét történt. 1751 pacemakert (ütemszabályozó) ültettek be.
Mi akkor a titka annak, hogy más országokban (Finnország, Egyesült Államok) épp ellenkező a helyzet? Az Egyesült Államokban 1968–1977 között 191500-zal kevesebb ischaemiás szívbetegség-halál következett be az előre számítottnál. Hadat üzentek a szívbetegségeknek. Nemzeti programot fogadtak el. A lakosság életmódjának megváltoztatására buzdítottak, nem is kevés eredménnyel. 1968–80 között – az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint – jelentősen csökkent a lakosság cigaretta-, zsír- és vajfogyasztása, nőtt növényiolaj-fogyasztása. Komolyan vették a vérnyomásbetegséget, s igyekeztek sokat mozogni.
A statisztikusok kiszámolták az ischaemiás szívbetegségek előidézte halálozás csökkenésének legfőbb okait. Az orvosi ellátás minősége valóban nem hanyagolható el, de a siker legalább kétharmad részben az emberi tényezőknek köszönhető. A zsírszegény étrend, a dohányzás mellőzése és a vérnyomásbetegség megfelelő kezelése jelentette a legtöbbet.
40-69 évesek halálozása, 1980 (100000 lakosra)
40–69 évesek halálozása szív- és érrendszeri betegségekben, 1980 (100000 lakosra)
A 40-69 éves életkorra vonatkoztatott szív- és érrendszeri halálozás változása (%)
40-69 évesek halálozása ischaemiás szívbetegségekben, 1980 (100000 lakosra)
A 40-69 éves életkorra vonatkoztatott ischaemlás szívbetegség-halálozás változása (%)
40-69 évesek halálozása agyi érbetegségek következtében,1980 (100000 lakosra)
A 40-69 évesek agyi érbetegségi halálozásának változása (%)
40-69 évesek halálozása szívbetegségek következtében, 1980 (100000 lakosra)
A 40-69 évesek szívbetegségek okozta halálozásának változása (%)
Férfiak halálozásának változása ischaemiás szivbetegségben (%)
Az agyi érbetegségek okozta halálozás változása férfiaknál (%)
Keringési betegségek okozta halálozás 22 európai országban (100000 lakosra)
A 35–54 éves férfiak és nők agyérbetegségek okozta halálozása 22 európai országban (100000 lakosra)
A 35-54 éves férfiak és nők ischaemiás szívbetegségek okozta halálozása 22 európai országban (100000 lakosra)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
