Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
Az MSZMP Központi Bizottsága 1987. július 2-i ülésén megvitatta és elfogadta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. A program megtárgyalására annak nyomán került sor, hogy a testület 1986. novemberi ülésén elemezte a gazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatokat, s úgy döntött, hogy átfogó változásokra van szükség. A KB határozata hosszabb időszakra szóló program kereteit jelölte ki. Célja, hogy olyan modern szocialista gazdaság jöjjön létre, amely megteremti az anyagi-társadalmi feltételeket az ország, az életszínvonal és az életkörülmények fejlődéséhez. A távlati feladatok megvalósításához kijelölt két szakasz:
– a stabilizáció szakasza (3–4 év): ez idő alatt kell megállítani a kedvezőtlen, fenyegető tendenciákat, javítani a külső és belső egyensúlyt, megállítani az adósságállomány növekedését, elkezdeni a szerkezetváltás és a műszaki fejlődés elodázhatatlan feladatait a gazdaságban;
– az ezt követőszakaszban, amennyiben sikerül a tervezett feladatok megvalósítása, már kibontakozhat a gazdaság szerkezetének radikális átalakulása, élénkülhet a gazdasági növekedés, lehetővé válik az életszínvonal megalapozott emelkedése.
A stabilizáció feltételeit a Központi Bizottság a reform újabb szakaszának kibontakozásában látja. Ennek a keretében a következő feladatokat határozta el:
– a teljesítmények valós értékét kifejező árrendszer kidolgozása;
– olyan bérrendszer kimunkálása, amely alapot teremt arra, hogy a munkajövedelmek a teljesítménnyel arányban legyenek;
– a vállalati formák sokféleségének megteremtése, a vállalati és szövetkezeti méretek ésszerű átalakulása szolgálja a versenyképesség erősödését;
– a költségvetés deficitjének csökkentése;
– a pénzügyi és jövedelmi folyamatok szerepének erősítése a tervezésben;
– a gazdaság szelektív fejlesztése és ennek támogatása politikai eszközökkel is (számolni kell az átmenetileg fellépő munkanélküliséggel; ennek kezelésére és megszüntetésére foglalkoztatás-politikai intézkedésekre és ezt szolgáló pénzügyi alap létrehozására van szükség);
–a gazdasági kibontakozáshoz a hazai erőforrások mellett a külföldi tőke igénybevétele;
–a gazdasági egyensúlyt a termelés növelésével és a fogyasztás visszafogásával együtt lehet megteremteni;
– a gazdasági növekedés nem érhető el csupán a belső piac bővítésével – rugalmasabb és korszerűbb külgazdasági mechanizmusra van szükség a nemzetközi gazdasági kapcsolatok Magyarország számára is hasznos fejlesztéséhez.
A Központi Bizottság foglalkozott az adó- és a nyugdíjreform irányelveivel, és egyetértett azzal, hogy a személyi jövedelem- és az általános forgalmi adó bevezetésére 1988. január 1-jén kerüljön sor. Számba vette azokat a társadalmi, szociálpolitikai hatásokat, amelyek az új adórendszer bevezetése után jelentkeznek. A nyugdíjrendszer módosításának fő kérdéseit áttekintve a testület további előkészítő munkát javasolt.
1987. november 11-i ülésén a KB – húsz év után először –önálló napirend keretében foglalkozott a párt ideológiai munkájával. Szükségesnek ítélte, hogy a párt újrafogalmazza és kialakítsa eszmei álláspontját a szocializmus jelenlegi és a következő évtizedekre jellemző ideológiai alapelveiről, értékeiről.
A társadalom jelenségei láthatóvá tették az ideológiai tevékenység hiányosságait. A társadalmi-gazdasági kibontakozást és az ideológiai megújulást egyaránt terhelik a szocializmus építésének kezdeti időszakában kialakult és tovább élő dogmatikus torzulások, a marxizmus–leninizmusra hivatkozó vulgáris értelmezések. Túlhaladott felfogás, hogy a szocializmus lényegéhez tartozó tudatosság a gazdaságirányítás tervutasításos rendszerében fejeződik ki. Illúzió, hogy az állami gondoskodásban megvalósul a valódi társadalmi egyenlőség. A társadalmi rétegződés eltérő érdekeket hoz létre, s a fejlődés velejárójaként érdekellentétek is keletkeznek. Az érdektagoltság együtt van jelen a társadalom politikai egységének lehetőségével. Az alulról jövő kezdeményezéseket össze kell kapcsolni az intézményesült politikai döntési rendszerekkel. A nyilvánosságnak ki kell terjednie a társadalmi élet minden területére, minden lényeges kérdésére, magában foglalva a kormányzati, politikai tevékenység kritikáját is.
A párt fejlődésének, vezető szerepe érvényesítésének elengedhetetlen feltétele a párton belüli viszonyok demokratizálása. Ehhez a párt ideológiai egységén keletkezett repedések megszüntetése szükséges. Ez csak úgy lehetséges, ha a pártban kibontakozik a demokratikus, élénk vitaszellem, ha a vitákban felszínre kerül a párttagság kollektív tapasztalata és cselekvőképessége. A KB úgy döntött, hogy vitát kezdeményez a párton belül ideológiai kérdésekről, s annak tapasztalatai alapján foglal állást a legfontosabb feladatokról.
A KB 1987. december 8-i ülésén jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági terv irányelveit. Határozatot hozott arról, hogy 1988-ban összehívja a párt országos értekezletét, ahol megtárgyalják a társadalom és a párt előtt álló feladatokat.
1988. januárjában és februárjában széles körű pártvita folyt az ideológiai élet problémáiról, valamint – a Politikai Bizottság által közreadott tézisek alapján –a párt belső életének és a politikai intézményrendszer fejlesztésének időszerű feladatiról. A viták tapasztalatait a KB 1988. március 23–24-i ülésén összegezte. Úgy döntött, hogy határozatát az1988. május 20-ára összehívott országos pártértekezlet után hozza nyilvánosságra. a KB döntése alapján az értekezletre minden 1000 párttag után választanak 1 küldöttet; a megyei és megyei jogú pártbizottságok, ill. az 1000 párttagnál nagyobb taglétszámú szervezetek közvetlenül képviseltetik magukat. A KB úgy döntött, hogy a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét vitassák meg az alapszervezetek és a pártbizottságok.
A Népszabadság 1988. április 9-i számában közlemény jelent meg az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának határozatáról. Eszerint a testület úgy döntött, hogy kizárja a pártból Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót. A kizárás okairól a lap április 16-i száma közölt részletesebb indokokat.
A KB 1988. május 10-i ülésén összegezte az állásfoglalás-tervezet pártvitáit. Elfogadta az értekezlet ügyrendjét, és a jelölést előkészítő bizottságot küldött ki soraiból, miután a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság úgy döntött, hogy az értekezlet válassza újjá a párt e két vezető testületét. A KB megtárgyalta a társulásit törvény tervezetének irányelveit, és javasolta, hogy az Országgyűlés még 1988 folyamán alkosson törvényt a gazdasági társulásokról.
Az MSZMP 1988. május 20–22. között országos pártértekezletet tartott. Ilyen eseményre harmadszor került sor a párt történetében. Az elsőt 1945. május 20–21-én rendezte a Magyar Kommunista Párt. A „pünkösdi konferencia” az ország újjáépítésével, a soron levő politikai feladatokkal, közöttük a baloldali politikai pártokkal való együttműködés kérdéseivel foglalkozott. A második pártértekezlet 1957 júniusában ülésezett; az 1956-os válság felszámolásának teendőit és az új politikai irányvonal fő elemeit határozta meg. A harmadik pártértekezlet a XIII. kongresszus után kibontakozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok s a nyomukban a politikai bizalmon és a közmegegyezésen támadt repedések miatt vált szükségessé. A KB 1986. novemberi ülésén kimondta, hogy az előző évben megtartott kongresszus gazdasági célkitűzései reálisan nem valósíthatók meg, a végrehajtásban jelentkező elmaradásért elsősorban a párt vezetőszerveit és a kormányzatot terheli a felelősség. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának elfogadását követően a pártban folyó viták kifejezték azt a határozott igényt, hogy a párt őszintén nézzen szembe az egyre nehezebbé váló helyzet okaival. A párttagkönyvek cseréjével összefüggő beszélgetéseken, az ideológiai kérdésekről, a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről folytatott vitákban világossá vált, hogy a párttagság nagy része nem fogadja el a kialakult gyakorlat egyes elemeire korlátozódó kiigazítások szándékát, hanem határozott változást és ezt megvalósító új vezetést igényel. Széles körben megfogalmazták, hogy a párt nem vállalhatja az ügyintézést az ország életének minden kérdésében, mert ezzel a felelősséget is teljes egészében magára vállalja. A párt működésében és káderpolitikájában pedig garanciákra van szükség, hogy a vezetők és a vezető testületek a tagság bizalmából és ellenőrzése alatt végezzék feladataikat, ne lehessen kisajátítani feladatköröket és elmosni a felelősséget.
A pártértekezlet napirendjére tűzött állásfoglalás-tervezetet 1988 áprilisában bocsátották vitára. A párt minden fórumán kifejezésre jutott az a vélemény, hogy a tervezet nem tükrözi elég pontosan sem a korábbi vitákban adott helyzetértékelést és javasolt elmozdulási irányokat, sem a társadalomban érzékelhető feszültségeket. Bírálták a központi pártvezetést amiatt, hogy éveken keresztül nem hallgatta meg a tagság véleményét, nem vette figyelembe jelzéseit s nem adott választ kérdéseikre. A korábbi időszakban elkövetett hibákért felelős vezetőkkel szemben hangot kapott a bizalmatlanság, és az igény, hogy mentsék fel őket funkcióikból. Ennek nyomán született a javaslat, amit a KB elfogadott, hogy a pártértekezlet ne kiegészítse és részben „felfrissítse” a vezető testületeket, hanem válasszon új vezető szerveket. Markáns véleményként fogalmazódott meg az az igény, hogy őszintén és alaposan tárják fel az okokat, amelyek e nehéz helyzethez vezettek.
A pártértekezlet megelőző pártbizottsági tanácskozások nem elégedtek meg a vélemények elmondásával, hanem egyrészt ragaszkodtak ahhoz, hogy álláspontjuk eljusson a Központi Bizottsághoz, másrészt a megválasztott küldötteket kötelezték, hogy a pártbizottsági ülés határozatának megfelelő véleményt kell elmondaniuk a pártértekezleten.
A május 20-án összeült pártértekezleten a kibontakozó vita jellegében és tartalmában különbözött a korábbi évtizedek pártfórumaitól. A felszólalók többsége kritikusan értékelte az elmúlt 2 évtized folyamatait, kifejezésre juttatta a párttagság véleményét. A küldöttek támogatták a politikai rendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat, ugyanakkor kevesebb figyelmet fordítottak a gazdasági kérdésekre; a kifejtett vélemények nem ütköztek egymással, inkább követték, kiegészítették egymást.
Az országos pártértekezlet a végleges Állásfoglalást 4 ellenszavazat és 9 tartózkodás mellett fogadta el. A párt feladatait és a politikai intézményrendszer fejlesztésének teendőit összefoglaló dokumentum bevezetőben megállapítja, hogy a magyar gazdaság csak akkor érhet el tartós eredményeket, ha a megkezdett reformfolyamat folytatódik, s kialakul a szocialista árutermelő gazdaság működési és irányítási rendszere. A pártértekezlet szükségesnek tartja, hogy a KB munkabizottságot hozzon létre, amely elemezi a helyeztet kiváltó okokat, felvázolja a szocialista építés programját s megvizsgálja az 1985-ben elfogadott programnyilatkozat időszerűségét.
Az első fejezetben az Állásfoglalás a párt belső életének megújításával foglalkozik. Szükséges a párt politikai jellegének erősítése: a jövőben nem vállalhatja, hogy az állami és társadalmi szervezetek feladatkörében jár el. A párt tagjain keresztül, politikai eszközökkel, befolyásának szélesítésével és erősítésével érvényesíti vezető szerepét. A továbbra is a demokratikus centralizmus elve alapján működő párt nagyobb szerepet szán a Központi Bizottságnak a két kongresszus közötti időszak politikájának meghatározásában, s rendszeressé kívánja tenni, hogy a jelentős politikai döntéseket az egész párttagságra kiterjedő vita előzi meg. Módosítani kell a párt választási rendszerét, ki kell alakítani a közvetlen választás és visszahívás szervezeti feltételeit. Az új eljárási szabályokat 1988-tól folyamatosan be kell vezetni. A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét folyamatosan újra kell teremteni. A párt tagjai kötelesek a többségi álláspontot, ezek között a testületi határozatokat nyilvánosan képviselni. A vitákban kisebbségben maradt párttagoknak azonban joguk van a párt fórumain álláspontjukat kifejteni s a vitatott kérdés újbóli megtárgyalását kérni. A párt tagjait állandóan tájékoztatni kell a vezető testületek munkájáról, határozatairól.
Csökkenteni kell a felettes pártfórumok hatáskörébe tartozó tisztségek számát. A párt vezető testületeinek tagjait, mindenekelőtt a PB tagjait, a KB titkárait, a KEB elnökét és titkárát, a megyei és megyei jogú, valamint a városi és kerületi pártbizottságok titkárait egy alkalommal lehet újraválasztani, ugyanígy a KB osztályvezetőinek megbízatása is csak egyszer hosszabbítható meg.
Az Állásfoglalás leszögezi: a néphatalom feltétele és gyakorlásának eszköze a szocialista pluralizmus, amely a párt vezető szerepére épül. A társadalmi-politikai fejlődés szükségessé teszi az alkotmány felülvizsgálatát. Létre kell hozni az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíróság intézményeit. Törvényben kell szabályozni az öntevékeny szerződések, a gyülekezés, a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, az egyéni és közösségi jogok védelmét. Erősíteni kell a társadalmi szervezetek, tömegmozgalmak önállóságát. A szocialista demokrácia fontos része a társadalmi nyilvánosság.
A gazdasági kibontakozás feladatairól az Állásfoglalás második fejezete szól. A párt támogatja azoknak a gazdasági eszközöknek az alkalmazását, amelyek a társadalmi tőke és a munkaerő átáramlását mozdítják elő olyan területekre, ahol nagyobb lehetőség van új érték teremtésére. A külföldi működő tőke és a hazai lakossági megtakarítások bevonása érdekében támogatja a vegyes tulajdonú vállalatok létesítését, a magántevékenység élénkítését, hogy gyarapodjon a nemzeti jövedelem, javuljanak a lakosság életviszonyai. Átfogó megújításra van szükség a bérpolitikában és a bérrendszerben. A gazdasági szerkezet-átalakítás nagyobb arányú munkaerőmozgást eredményez, átmeneti elhelyezkedési nehézségekkel kell számolni. A munkahely nélkül maradókat intézményes segítségben kell részesíteni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a pályakezdő fiatalok foglalkoztatási problémáinak megoldására.
A pártértekezlet új Központi Bizottságot és Központi Ellenőrző Bizottságot választott. A választás során nem határozták meg a testületek felső létszámát, de nem is bővítették azt jelentősen. Így végül is 108 tagú KB-t és 29 tagú KEB-et választottak. A jelöltlistára felvettek közül öten nem kapták meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot. Korábban mind az öten tagjai voltak a Központi Bizottságnak és a Politikai Bizottságnak is.
1988. jún. 23-án összeült az MSZMP Központi Bizottsága. Megtárgyalta a pártértekezlet állásfoglalása megvalósítását szolgáló feladattervet. A XIV. kongresszusig terjedő időszakban elvégzendő teendőket 3 munkabizottság keretében dolgozza ki a párt vezető testülete.
Az első munkabizottság az 1956 utáni folyamatok elemzésével, a párt 1975-ben elfogadott Programnyilatkozatának időszerűségével foglalkozik. Vezetője: Pozsgai Imre. A második bizottság a prát szervezeti szabályzatát, belső működésének kérdéseit tekinti át és tesz javaslatot a korszerűsítésre. Vezetője: Lukács János. A harmadik a párt központi szervei mellett működő tanácsadói testületek létrehozásának, működésének elveit dolgozza ki. Vezetője: Nyers Rezső. A Központi Bizottság saját feladattervét nem tette kötelezővé az alsóbb pártszervek számára.
A munkaprogram tartalmazza a párton belüli kisebbségi vélemények képviseletének működéséhez szükséges előkészítő javaslatok kidolgozását, a párt belső választási rendszerének korszerűsítését, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai, valamint tudomány- és művelődéspolitikai elvek kidolgozásának szükségességét.
Megvitatta a KB a pártnyilvánosság feladataira beterjesztett javaslatot. Úgy döntött, hogy a KB elé kerülő fontosabb előterjesztéseket előzetesen véleményezzék a különböző szintű testületek, szüksége esetén a párttagság egésze is. A párt döntéseiről haladéktalanul tájékoztatni kell a pártszerveket, -szervezeteket és a tagságot.
Jelentősebb napirendeket előzetesen a Népszabadságban kell ismertetni a párttagsággal. Ugyanitt részletesen be kell számolni a KB ülésén történtekről. A rádió és a televízió is tudósítást ad a testület munkájáról. A KB létrehozta a szóvivői funkciót, ezen keresztül folyamatosan kívánja biztosítani a tájékoztatást a központi Bizottság és a Politikai Bizottság tevékenységéről. A KB véleménye: a területi és a helyi, intézményi pártszervek, -szervezetek maguk döntsenek munkájuk nyilvánosságának formájáról.
A KB elemezte a választási rendszer tapasztalatait, és szükségesnek tartja mind a helyi és az országos választások szétválasztását, mind a jelölés eddigi gyakorlatának megváltoztatását. Ajánlja a választási törvény módosítását.
Személyi kérdés: Lakatos Ernőt felmentették, és helyette Andics Jenőt nevezték ki az agitációs és propaganda osztály vezetőjének.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
