AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
United States of America (angolul)
USA
Észak-Amerika
Földrajz: Terület: 9 363 123 km2, Magyarországnál kb. 100-szor nagyobb. Fekvés: É-Amerika D-i részén. Szomszédai: Kanada (É), Mexikó (D). Felszín: Középső része síkság, mely Ny felé 2000 m magasságot is elérő pusztaságba (Préri-tábla) megy át. Ny-on magashegység (Sziklás-hegység), fennsíkokkal, medencékkel. K-en az Appalache-hegység és -tórendszer. DK-en parti síkság, mocsarakkal, tavakkal. Alaszka: nagy része magashegység. Hawaii: vulkanikus eredetű szigetcsoport, ma is működő vulkánnal. Legmagasabb pont: Mount McKinley (6194 m). Legjelentősebb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon (Alaszka). Legnagyobb tavak: Lake Superior (Felső-tó), Lake Huron (Huron-tó), Lake Michigan (Michigan-tó).
Népesség: Lakosság (1987): 242 080 000. Életkor szerint: 0–14: 21,7%; 15–59: 61,8%; 60–: 16,5%. Népsűrűség: 25,9/km2. Etnikai csoportok: fehér 82,3%: fekete és mulatt 11,7%; indián, japán, kínai 5,2%. Nyelv angol. Vallások: protestáns 70%. r. kat. 25%, zsidó 5%. Városi lakosság: 74%. Főváros: Washington (*1984): 622 823. Városok (*1984): New York 7 164 742; Los Angeles 3 096 721; Chicago 2 992 472.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: George Bush (1989. jan. óta). Nemzeti ünnep: júl. 4.
Gazdaság: Pénznem: dollár (amerikai dollár, USD). GDP (1988): 4864 Mrd USD. GDP/fő (1988): 19 854 USD. Gazdasági növekedés (1988): 3,9%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985) 6,1%. Fogyasztói árváltozások (1988): 4,0%. Munkanélküliség (1988): 5,25%. Export (1986): 217,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gépjármű, számítógép, elektromos, energetikai, mezőgazdasági és irodagép; vegyipari termék, élelmiszer, textília, szén. Főbb exportpartnerek: Japán 20%, Kanada 19%, NSZK 6%, Mexikó 5%. Import (1986): 387,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, papír, cellulóz, ipari nyersanyag, élelmiszer, textília. Főbb importpartnerek: Kanada 19%, Japán 20%, Mexikó 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1969): 355 462 km. Közúti hálózat (1988): 6 233 308 km, ebből burkolt: 5 635 846 km, autópálya (1986): 81 000 km Gépjárművek (1987): személygépkocsi 137 323 632; egyéb gépjármű: 41 720 817. Főbb kikötők: New York, New Orleans, Houston. Hírközlés: Tv (1985): 190 M. Rádió (1985): 500 M. Telefon (1984): 134 M. Napilap (1984): 267/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 71,5; nők: 78,5 év. Születés (1987): 15,5‰. Halálozás (1987): 8,9‰. Népességnövekedés (1987): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1986): 10,4‰. Kórházi ágyak (1985): 1,3 M. Orvosok (1987): 544 800. Egy orvosra jutó lakosok (1987): 442.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.
Richard Nixon elnök 1972-ben a Szovjetunióba látogat. Leonyid Brezsnyevvel aláírja az új rakétaelhárító-rendszereket tiltó SALT–I. szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok először ismeri el a két nagyhatalom globális erőegyensúlyát. 1974. aug.-ban, a Watergate-ügy miatt Nixon kénytelen lemondani. Utóda Gerald Ford. 1977-től a szinte teljes ismeretlenségből előtörő volt georgiai kormányzó, a demokrata James Carter az elnök, aki az emberi jogok védelmére szólítja fel a világot. 1979. jún.-ban Bécsben Leonyid Brezsnyevvel aláírja a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT–II. szerződést. 1980. jan.-ban Carter bejelenti a ratifikálás elhalasztását. Az ún. „Carter-doktrína” keretében amerikai érdekszférának nyilvánítja az Arab-öböl térségének olajvidékét. Az Egyesült Államok nagyszabású fegyverkezési programokba kezd, vége a 70-es évek „SALT-korszakának”. 1980. nov.-ben a republikánus Ronald Reagan győz az elnökválasztáson (51%), győzelmét 1984-ben megismétli (59%). Az időközi választások eredményeképpen 1986 őszén immár nemcsak a képviselőházban, hanem a szenátusban is a demokraták kerülnek többségbe. Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. és legidősebb elnöke „supply-side” (a termelést élénkítő) gazdaságpolitikájának jegyében jelentős adóreformot valósít meg. A 70-es évek recessziója után látványos a fellendülés az amerikai gazdaságban, rendkívüli a katonai költségvetés, s fokozódik a költségvetési, ill. kereskedelmi hiány. Csökken az infláció és a munkanélküliség. Reagan 1983. márc.-ban bejelenti az SDI-programot (stratégiai védelmi kezdeményezés, azaz: űrfegyverkezés), az európai NATO-tagországok egyetértésével közepes hatótávolságú új amerikai rakétákat telepítenek Ny-Európában. Az erről folyó tárgyalások megszakadása és az amerikai–szovjet kapcsolatok több évtizedes mélypontja után Reagan 1985. nov.-ben Genfben, majd 1986. okt.-ben Reykjavíkban találkozik Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral. Az 1987 végi washingtoni csúcstalálkozón aláírják a közepes hatótávolságú és hadműveleti harcászati szovjet és amerikai rakéták felszámolásáról szóló szerződést, amely a két nagyhatalom első tényleges fegyverzetcsökkentési megállapodása. Reagan 1988. máj.-ban Moszkvába utazik, ahol az újabb csúcstalálkozón többek között a stratégiai atomfegyverek 50%-os csökkentésének lehetőségéről tárgyal Gorbacsov főtitkárral. Reagan elnökségének utolsó szakaszát kormányzati gondok is jellemzik: lemond hadügyminisztere, kabinetfőnöke. Az iráni illegális fegyvereladási botrányt követő 1987. nov.-i kongresszusi bizottsági jelentés szerint az elnök „nem tett eleget az alkotmányból rá háruló kötelezettségnek…” Az 1988. nov.-i elnökválasztásokon 54%-os nagy többséggel George Bush, a republikánusok jelöltje győz Michael Dukakisszal szemben. A beiktatás után az elnök sokáig passzív. A törvényhozók nem fogadják el védelmi miniszterét. 1989. máj.-ban nyugat-európai útján Bush több fegyverzet-ellenőrzési javaslattal áll elő; júl.-ban – első amerikai elnökként – látogatást tesz Magyarországon is.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
