BELGIUM
BELGIUM
Belga Királyság
Royaume de Belgique (franciául)
Koninkrijk Belgie (flamandul)
Európa
Földrajz: Terület: 30 519 km2, Magyarországnak kb. egyharmada. Fekvés: ÉNy-Európában, az Északi-tenger partján. Szomszédai: Franciaország (Ny, D), Luxemburg (DK), NSZK (K), Hollandia (É). Felszín: Túlnyomórészt sík terület; 3 részre osztja a két legnagyobb folyó (Schalde és Meuse). K-en (Ardennek) dombos, erdős. Legmagasabb pont: Botrange (694 m). Jelentős folyó még: Sambre.
Népesség: Lakosság (*1986): 9 910 000. Életkor szerint: 0–14: 20%; 15–59: 61,4%; 60–: 18,6%. Népsűrűség: 324,7/km2. Etnikai csoportok: flamand 57%; vallon 33%. Nyelvek: francia (hiv.), flamand (hiv.), német. Vallások: r. kat. 90%; protestáns. Városi lakosság: 96%. Főváros: Bruxelles (Brussel, Brüsszel) (1986): 976 536. Városok (1986): Antwerpen 483 199; Gent 234 251; Charleroi 210 234.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: I. Baudouin király (szül. 1930. szept. 7.) Kormányfő: Wilfried Martens (szül. 1936. ápr. 19.). Nemzeti ünnep: júl. 21.
Gazdaság: Pénznem: franc (belga frank) (1989. jún.: 41,34 = 1 USD). GDP (1988): 147 Mrd USD. GDP/fő (1988): 14 801 USD. Gazdasági növekedés (1988): 2,3%. Honvédelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 2,9. Fogyasztói árváltozások (1988): 1,2%. Munkanélküliség (1988): 14,5%. Munkaerő-megoszlás: szolgáltatás 37%, mezőgazdaság 2,0%; ipar és kereskedelem 26,0%. Export (1987): 84,0 Mrd USD. (Az export-import adatok Luxemburg külkereskedelmi adatait is tartalmazzák.) Főbb exportcikkek: vas, acél, szállítóberendezés, textília, vegyipari termékek, üvegáru, drágakő, csipke. Főbb exportpartnerek: NSZK 19%, Franciao. 18%, Hollandia 15%, Nagy-Britannia 7%. Import (1987): 83,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, nyersanyag, vegyipari termék, gabona, gyümölcs, élelmiszer. Főbb importpartnerek: NSZK 18%, Hollandia 15%, Franciao. 9%, Nagy-Britannia 7%, Egyesült Államok 3%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 3568 km. Közúti hálózat (1988): 130 848 km; ebből autópálya: 1568 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 3 497 818; egyéb gépjármű: 382 664. Főbb kikötők: Antwerpen. Zeebrugge, Gent. Hírközlés: Tv (1987): 3 172 636. Rádió (1987): 4 608 450. Telefon (1987): 4 719 273. Napilap (1985): 272/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 70,1; nők: 76,7 év. Születés (1985): 12,0‰. Halálozás (1985): 12,0‰. Népességnövekedés (1985): 0,0%. Csecsemőhalandóság (1985): 10,0‰. Kórházi ágyak (1986): 89 589. Orvosok (1987): 30 942 (ebből 454 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 380.
Oktatás: írni-olvasni tud (1987): 98%. Iskolakötelezettség: 6–15 éves korig.
Az Európai Gazdasági Közösség megteremtésénél jelentős szerepet játszó államban a 60-as évektől felerősödik a vallon–flamand szembenállás. 1977-től a 2 régió és a főváros autonómiát kap. A flamand keresztény néppárti Leo Tindemans, majd Wilfried Martens kormányai fokozatosan növelik a jogköröket: 1980-ban és 1984-ben a nyelvi közösségek helyi parlamentet kapnak. Ezek többek között a kultúra és az egészségügy területén törvényeket hozhatnak. Az 1985 okt.-i előrehozott parlamenti választások után újra a flamand Keresztény Néppárt győz, Martens kap kormányalakítási megbízást. A súlyos gazdasági helyzet miatt a kormány rendkívüli felhatalmazásokat kér. A Harcoló Kommunista Sejtek (CCC) nevű terrorszervezet több tucat támadást hajt végre, egyebek között NATO-berendezések ellen. Az alkotmányos monarchiában 1951 óta uralkodó Baudouin király kijelölt utóda Albert herceg, a király öccse. A király csak valamelyik minisztere által ellenjegyzett rendeletet bocsáthat ki. Martens kormánya 1987 végén nemzeti ellentétek miatt lemond. A választások után majdnem 6 hónapos kormány nélküli időszak következik. 1988. máj.-ban újra Martens alakít ötpárti koalíciót. 1989 elején döntés születik arról, hogy a nyugat-európai Európa Parlament is Brüsszelbe tegye át székhelyét. Brüsszel így a „nyugat-európai főváros” címre pályázhat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
