LENGYELORSZÁG
LENGYELORSZÁG
Lengyel Népköztársaság
Polska Rzeczpospolita Ludowa (lengyelül)
Európa
Földrajz: Terület: 312 683 km2, Magyarországnál több mint 3-szor nagyobb. Fekvés: Közép-Európa K-i részében, a Balti-tenger partján. Szomszédai: NDK (Ny), Csehszlovákia (D), Szovjetunió (K). Felszín: É-on és középső részén síkság és alacsony dombvidék (Mazuri-tóhátság, Lengyel-alföld); D-en a sziléziai medence és hegyvidék (Szudéták, Lengyel-középhegység, Kárpátok). Legmagasabb pont: Rysy (2499 m). Legjelentősebb folyók Wisła (Visztula), Odra (Odera), Bug. Legnagyobb tavak: Sniardwy-tó, Mamry-tó, Koronowói-víztároló.
Népesség: Lakosság (*1987): 37 660 000. Életkor szerint: 0–14: 25,4%; 15–59: 60,8%; 60–: 13,8%. Népsűrűség: 120,4/km2. Etnikai csoportok: lengyel 98%; ukrán, belorusz, szlovák, cseh, litván. Nyelvek: lengyel (hiv.), ukrán, belorusz, német. Vallások: r. kat. 90%, protestáns 1%. Városi lakosság: 60%. Főváros: Warszawa (Varsó) (1985): 1 649 000. Városok (1985): Lódz 849 000; Kraków (Krakkó) 716 000; Wroclaw 636 000.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Wojciech Jaruzelski (1985. nov. óta). Kormányfő: Tadeusz Mazowiecki (1989. aug. óta). Nemzeti ünnep: júl. 22
Gazdaság: Pénznem: złoty (zloty) (1989. jún.: 835,24 = 1 USD). GDP (1988): 65 Mrd USD. GDP/fő (1988): 1404 USD. Gazdasági növekedés (1988): 4,7%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 5,7. Fogyasztói árváltozások (1988): 57,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30%: ipar és kereskedelem 44%. Export (1987): 11,86 Mrd USD. Főbb exportcikkek: elektromos gép, szén, koksz, érc, hengerelt áru, vegyipari termék, hajó, textília. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 30%, NSZK 10%, NDK 6%, Csehszlovákia 6%. Import (1987): 10,58 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, kőolajtermék, vasérc, vegyipari termék, gép, berendezés, hús, gabona, gyapot. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 38%, NDK 7%, NSZK 7%, Csehszlovákia 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 23 707 km; ebből villamosított: 8902 km. Közúti hálózat (1984): 153 000 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 4 M; egyéb gépjármű: 913 000. Főbb kikötők: Gdarńsk, Gdynia, Szczecin. Hírközlés: Tv (1985): 9 468 000. Rádió (1985): 1 077 000. Telefon (1984): 4 028 000. Napilap (1983): 217/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 66,5; nők: 74,8 év. Születés (1985): 19,0‰. Halálozás (1985): 10,0‰. Népességnövekedés (1985): 0,9%. Csecsemőhalandóság (1985): 18,0‰. Kórházi ágyak (1987): 249 000. Orvosok (1987): 77 300 (+ 17 600 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 800.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 98%. Iskolakötelezettség: 8 év.
Az 1966-ban millenniumát ünneplő szocialista ország több évszázados szétdaraboltság után csak 1918. nov. 10. óta egységes és független újra. 1970. dec.-ben Gdanskban munkabeszüntetésekre kerül sor, az 1956 óta az országot vezető Wladyslaw Gomulka kénytelen lemondani. A párt élén utóda, Edward Gierek eleinte népszerű, de 1976-ban hasonló megmozdulásokkal kell szembenéznie. Akkor még helyén marad, ám 1980. aug.-ban újra nagy erejű munkásmegmozdulások kezdődnek Gdańskban. Szept.-ben a vezetés egyezményt ír alá a munkások képviselőivel, köztük Lech Wałęsával. Néhány nap múlva Gierek Stanisław Kaniának adja át a vezetést, aki 1981. okt.-ig marad posztján. Őt Wojciech Jaruzelski tábornok követi, aki ekkor már a miniszterelnöki funkciót is betölti. Dec. 13-án a vezetés rendkívüli állapotot vezet be, többek közt beszünteti az 1980. aug.-ban létrejött Szolidaritás szakszervezet tevékenységét. A rendkívüli állapot 1983. júl.-ban megszűnik, gazdasági reformot hirdetnek. Jaruzelski tábornok 1985. nov.-ben a kormányfői posztot is átadja Zbigniew Messner közgazdásznak. Az ország 1986-tól a Nemzetközi Valutaalap tagjaként. ill. az amerikai szankciók felfüggesztése után könnyebben jut kölcsönökhöz. A Lengyel Egyesült Munkáspárt 1986. jún.–júl.-i X. kongresszusán Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár is beszédet mond, s támogatásáról biztosítja a konszolidációs folyamatot. 1987-ben a vezetés kidolgozza a reform második szakaszát. A nov.-i népszavazáson, amelynek témája a gazdasági reform megvalósításának üteme és a tervezett politikai reform, csak a reform lassabb bevezetését fogadja el a lakosság. Az 1988. tavaszi áremelések és a romló életszínvonal miatt máj.-ban sztrájkok kezdődnek, majd hamarosan véget érnek. A jún.-i országos pártértekezleten a reform hívei jelentős pozíciókhoz jutnak. Augusztusban újabb sztrájkhullám kezdődik, melynek leszerelésében Lech Wałęsa is együttműködik a hatóságokkal. Szeptemberben a kormány lemond. Az új kormányfő, Mieczyslaw Rakowski idején 1989. febr.-tól nemzeti kerekasztal-tárgyalások kezdődnek. A megállapodás szerint kétkamarás parlament születik, az elnök nagyobb hatalmat és 6 éves hivatali időt kap, a szakszervezetek szabadon működhetnek. A Szolidaritást Gdanskban hivatalosan is bejegyzik. Wałęsa Jaruzelski elnökkel is találkozik. A jún.-i választásokon a Szolidaritás győz: a szejmben az előre megállapított 35%-os részesedést könnyen megszerzi; a szenátusban 99 hely a Szolidaritásé, 1 pedig független képviselőé. A Szolidaritás nem akar belépni a kormányba. Júl.-ban Bush elnök felkeresi az országot és támogatást ígér. Az új parlament választásai: elnök – Jaruzelski, kormányfő – Czeslaw Kiszczak. A LEMP új első titkára: Rakowski. Aug.-ban a Szolidaritás egyik tanácsadója, Tadeusz Mazowiecki lesz az új kormányfő. A szocialista országok történetében ez az első eset, hogy egy nem kommunista politikus kerül a kormány élére.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
