PAKISZTÁN
PAKISZTÁN
Pakisztáni Iszlám Köztársaság
Islami Jamhuriya-e-Pakistan (urdu nyelven)
Islamic Republic of Pakistan (angolul) Dél-Ázsia
Földrajz: Terület: 803 943 km2, Magyarországnál több mint 8-szor nagyobb. Fekvés: Az Arab-tenger partján. Szomszédai: Irán (Ny), Afganisztán, Kína (É), India (K). Felszín: Ny-on és É-on hegyvidék; K-en az Indus alföldje, amely sztyeppvidékből (Punjab), D-en sivatagos, lefolyástalan területből és a tenger mentén sós mocsaras vidékből áll. Legmagasabb pont: Tirich Mir (7690 m). Legjelentősebb folyók: Indus, Sutlej.
Népesség: Lakosság (*1987): 102 240 000. Népsűrűség: 127,2/km2. Etnikai csoportok: pandzsábi 65%; szindi 13%; urdu 7%; iráni (pastu, beludzsi) 2,5%; bengáli. Nyelvek: urdu (hiv.), angol (hiv.). Vallások: mohamedán (szunnita 76%, síita 20%), hindu 1,5%, keresztény 1,4%, buddhista. Városi lakosság: 29%. Főváros: Islamabad (Iszlámábád) ('*1984): 236 000. Városok (1981): Karachi 5 103 000; Lahore 2 922 000; Faisalabad 1 092 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Gulam Iszak Han. Kormányfő: Benazir Bhutto (1988. nov. óta). Nemzeti ünnep: márc. 23., aug. 14.
Gazdaság: Pénznem: rupee (pakisztáni rúpia) (1989. jún.: 20,33 = 1 USD). GDP (1988): 39,1 Mrd USD. GDP/fő (1988): 371 USD. Gazdasági növekedés (1988): 8,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 3,9. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 27,5. Adósság/fő (1988): 155 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1986): 6,1. Fogyasztói árváltozások (1988): 5,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 53%: ipar 13%. Export (1987): 4,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: rizs, gyapot, bőráru, hal, banán, cukor, kávé. Főbb exportpartnerek: Japán 11,4%, Egyesült Államok 11%, Szaúd-Arábia 7%. Import (1987): 5,8 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, iparcikk, gép, jármű, vegyipari termék, gyógyszer. Főbb importpartnerek: Japán 16%, Egyesült Államok 9%, Kuvait 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 8775 km; ebből villamosított: 290 km. Közúti hálózat (1986): 101 315 km; ebből burkolt: 45 686 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 211 000; egyéb gépjármű: 66 000. Főbb kikötő: Karachi. Hírközlés: Tv (1985): 1,3 M. Rádió (1985): 9 M. Telefon (1986): 634 500. Napilap (1986): 22/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 52,4; nők: 50,6 év. Születés (1986): 41,4‰. Halálozás (1986): 14,8‰. Népességnövekedés (1986): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 125,0‰. Kórházi ágyak (1987): 59 987. Orvosok (1987): 51 020. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 3320.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 25%.
Az 1947. aug. 14-én Indiától különváló, függetlenségét kikiáltó állam 1956. márc.-ban iszlám köztársasággá nyilvánítja magát. A katonai kormányzatok és a rendkívüli állapotok évtizedei után, Banglades elszakadását követően, 1973. aug.-ban új alkotmány lép életbe, amely az elnök, a kormányfő és a parlament kezébe adja a hatalmat. Az 1971 óta elnöklő Zulfikar Ali Bhutto az új alkotmány elfogadása után kormányfő. 1977. júl.-ban Ziaul Hakk tábornok a zavargásokra hivatkozva átveszi a hatalmat, s újra bevezeti a rendkívüli állapotot. A tábornok 1978. szept.-től az elnöki tisztet is betölti. Bhuttót a nemzetközi tiltakozás ellenére 1979. ápr.-ban kivégezteti. A tábornok-elnök 1984. dec.-ben az iszlám támogatására szólító népszavazást tartat, amelyet úgy értelmez, hogy a pakisztániak 5 évre elnökükké választják. Az új parlament dec.-ben feloldja a pártok tilalmát, majd a rendkívüli állapotot is. 1986. ápr.-ban Bhutto elnök lánya, Benazir hazatér a száműzetésből, s valódi választásokat követel. A belső helyzet továbbra is feszült. 3 millió afgán menekült helyzete tisztázatlan. Az állítólag titokban kifejlesztett pakisztáni nukleáris fegyver miatt a szomszédok közül elsősorban India aggódik. 1988-ban Genfben pakisztáni tisztségviselők is részt vesznek az Afganisztán jövőjéről folyó tárgyalásokon. Máj.-ban az elnök meneszti miniszterelnökét. Ziaul Hakk repülőgépe aug.-ban tisztázatlan körülmények között lezuhan. Az elnök halála után rendkívüli állapotot vezetnek be. Nov.-ben – a választások eredményeként – Benazir Bhutto lesz a kormányfő. Dec.-ben az elektorok Gulam Iszak Hant választják elnökké. Bhutto asszony nem ismeri el az afgán ellenkormányt, s 1989. jún.-i amerikai látogatásakor Bush elnököt is az afgán belháború politikai megoldása mögé állítja.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
