SALVADOR
SALVADOR
Salvadori Köztársaság
República de El Salvador (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 21 041 km2, Magyarországnál kb. 4,5-szer kisebb. Fekvés: Közép-Amerika Ny-i, Csendes-óceán menti partvidékén. Szomszédai: Guatemala (Ny) Honduras (K). Felszín: Nagy részén hegyvidék, ma is működő vulkánokkal. A hegyláncok medencéket, fennsíkokat zárnak közre. Legmagasabb pont 2804 m. Legjelentősebb folyó: Lempa. Legnagyobb tó: Ilopango.
Népesség: Lakosság (*1987): 5 010 000. Életkor szerint: 0–14: 44,3%; 15–59: 51,0%; 60–: 4,7%. Népsűrűség: 238,1/km2. Etnikai csoportok: mesztic 70%; indián 10%; fehér 10%. Nyelvek: spanyol (hiv.), nahuatl, maya. Vallások: r. kat. 85%, protestáns. Városi lakosság: 43%. Főváros: San Salvador (1984): 440 052. Városok (1980): Santa Ana 208 322; San Miguel 161 156; Zacatecoluca 78 751.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Alfredo Cristiani (1989. jún. óta). Nemzeti ünnep: szept. 15.
Gazdaság: Pénznem salvadori colón (1989. jún.: 4,97 = 1 USD). GDP (1988): 5,71 Mrd USD. GDP/fő (1988): 1139 USD. Gazdasági növekedés (1988): 1,2%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 3,9. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 23,5. Adósság/fő (1988): 389 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 4,0. Fogyasztói árváltozások (1988): 21,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50% , ipar és kereskedelem 22%. Export (1986): 757 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, bőr, textília, cukor, élő állat. Főbb exportpartnerek: Egy. Államok 33%, CACM 23%. Import (1986): 902 M USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, gyógyszer, kőolaj, élelmiszer, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Egy. Államok 39%, CACM 23%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 602 km. Közúti hálózat (1982): 12 297 km; ebből burkolt 4990 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 128 000; egyéb gépjármű: 19 000. Főbb kikötők: Acajutla, La Libertad. Hírközlés: Tv (1985): 350 000. Rádió (1985): 1,9 M. Telefon (1983): 82 158. Napilap (1982): 71/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 62,6; nők: 66,3 év. Születés (1985): 34,0‰. Halálozás (1985): 10,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,4%. Csecsemőhalandóság (1985): 71,0‰. Kórházi ágyak (1980): 7668. Orvosok (1981): 1793. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 3220.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 62%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A Spanyolország fennhatósága alól 1921. szept. 15-én felszabaduló, de a Közép-amerikai Föderáció felbomlását követően csak 1941. jan. 30-tól független országban a 60-as években katonatisztek kormányoznak. A tábornokok politikai és gazdasági nézetellentétek miatt 1969. jún.-ban az ún. futballháborúba vezetik az országot a szomszédos Hondurasszal. Az ezután is egymást váltó ezredesek diktatúráját 1979. okt.-ben megdönti egy olyan tiszti csoport, amely polgári politikusokat, közöttük a kereszténydemokrata José Napoleon Duartét is bevonja a vezetésbe. A folytatódó erőszaknak 1980. márc.-ban áldozatul esik Romero érsek is. A baloldal a Farabundo Marti nemzeti felszabadítási front megalapítása óta egyre intenzívebb harcot folytat a rendszer ellen. A polgárháborús körülmények közepette az 1984. ápr.-ban újraválasztott Duarte elnök 1986. márc.-ban béketervet készít a gerillaháború befejezésére, ám a továbbra is erős szélsőjobboldal miatt a megegyezés nem jön létre. Nem hoz alapvető változást az 1987. aug.-i közép-amerikai béketerv sem. Az 1988. márc.-i választásokon a szélsőjobb tör előre, az elnök pártja visszaszorul. 1989. márc.-ban az elnökválasztásokon a szélsőjobb győz, miközben a gerillák és a hadsereg harcolnak egymással. Az új elnököt, Alfredo Cristianit jún.-ban iktatják be. Az aug.-i hondurasi közép-amerikai csúcsértekezleten az elnökök tárgyalásra szólítják fel a kormányt és a gerillákat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
