Ta Csung-Hua Min-Kuo (kínaiul)
Földrajz: Terület: 36 188 km2, Magyarországnál kb. 2,5-szer kisebb. Fekvés: 1 nagy és több kisebb sziget Kína DK-i partvidéke közelében, a Délkínai- és Kelet-kínai-tenger között. Felszín: A sziget gerincét képező hegyvonulattól K-re sziklás, meredek vidék; Ny-ra termékeny síkság. Legmagasabb pont: Yü-san (3950 m).
Népesség: Lakosság (1985): 19 135 254. Népsűrűség: 528,8/km2. Etnikai csoportok: kínai; maláj-polinéziai. Nyelvek: kínai (hiv.), tajvani dialektusok. Vallások: buddhista, taoista, r. kat., protestáns. Városi lakosság: 51%. Főváros: Taipei (1987): 2 609 000. Városok (1987): Kaohsiung 1 330 000; Taicsung 707 000; Tainan 651 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Li Teng-huj (1988 óta). Kormányfő: Yu Kuo-hua (1984. máj. óta). Nemzeti ünnep: okt. 10.
Gazdaság: Pénznem: új tajvani dollár (1989. jún.: 25,95 = 1 USD). GDP (1988): 116,54 Mrd USD. GDP/fő (1988): 5916 USD. Gazdasági növekedés (1988): 7,1%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 1,7. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 2,7. Adósság/fő (1988): 574 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 7,0. Fogyasztói árváltozások (1987): 0,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 20%; ipar és kereskedelem 41%. Export (1987): 53,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: elektrotechnikai és elektronikai cikk, textília, vegyipari termék, iparcikk, fa, cukor, rizs, tea, só, fémek, gyümölcs. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 48%, Japán 11%, Hongkong 7%. Import (1987): 32,0 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, mezőgazdasági termék, gép, fémcikk. Főbb importpartnerek: Japán 35%, Egyesült Államok 23%, NSZK 5%, Szaúd-Arábia 3%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 2876 km2. Közúti hálózat (1987): 19 945 km; ebből burkolt: 16 884 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 1 254 955; egyéb gépjármű: 472 708. Főbb kikötők: Kaohsiung, Keelung, Huatien. Hírközlés: Tv (1985): 5 M. Rádió (1985): 13 M. Telefon (1987): 6 548 733. Napilap (1984): 259/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 70,8; nők: 75,8 év. Születés (1986): 15,9‰. Halálozás (1986): 4,9‰. Népességnövekedés (1986): 1,1%. Csecsemőhalandóság (1986): 0,7‰. Kórházi ágyak (1987): 78 027. Orvosok (1987): 20 697 (+ 4150 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 873.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 90%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A II. világháború végén Csang Kaj-sek kínai csapatai foglalják el a szigetet. 1949-től, a Kínai Népköztársaság kikiáltásától Csang Kaj-sek Tajvanon a Kínai Köztársaságot vezeti, amely Kína ENSZ-tagságáig a nemzetközi fórumokon képviseli a kínaiakat. Csang Kaj-sek 1975-ös halála után az Egyesült Államok 1979. jan.-ban megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal. 1978. márc.-tól Csang Kaj-sek legidősebb fia, Csiang Csing-kuo lép elnökként apja örökébe. Az 1984-es választások újabb 6 évre megerősítik hivatalában. Az 1949 óta érvényben lévő rendkívüli állapotot 1986. okt.-ben felfüggesztik, azóta ellenzéki pártok is működhetnek a Kuomintang párt vezette országban. A két Kína képviselői először 1986-ban, 37 éves szünet után folytatnak egymással hivatalos tárgyalásokat. Csiang Csing-kuo halála után 1988. jan.-ban Li Teng-huj az elnök.