República de Venezuela (spanyolul)
Földrajz: Terület: 912 050 km2, Magyarországnál majdnem 10-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika Karib-tengeri partvidékén. Szomszédai Kolumbia (Ny), Brazília (D), Guyana (K). Felszín: Középső részén (Orinoco-medence) szavannás alföld, D-en a Guyanai-hegyvidék, É-on az Andok láncai. Az Andok és a tengerpart között a kőolajban gazdag Maracaibói-öböl. Legmagasabb pont: Pico Bolivar (5007 m). Legjelentősebb folyók Orinoco, Rio Negro, Apure. Legnagyobb tavak: Valencia-tó, Guárico-víztároló, Guri-víztároló.
Népesség: Lakosság (*1987) 18 270 000. Életkor szerint 0–14: 41,0%; 15–59: 54,3%; 60–: 4,7%. Népsűrűség 20,0/km2. Etnikai csoportok: mesztic és mulatt 69%; fehér 20%; fekete 9%; indián 2%. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián nyelvek. Vallások: r. kat. 95%, protestáns, zsidó, törzsi vallású. Városi lakosság: 85%. Főváros: Caracas (1981): 1 816 901. Városok (1980): Maracaibo 888 824, Valencia 616 037, Barquisimeto 496 684.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Andrés Peres (1989. dec. óta). Nemzeti ünnep: ápr. 19. jún. 24., júl. 5., júl. 24., okt. 12.
Gazdaság: Pénznem: bolivar (1989. jún.: 37,92 = 1 USD). GDP (1988): 66,17 Mrd USD. GDP/fő (1988): 3516 USD. Gazdasági növekedés (1988): 4,2%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 8,0. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 43,3. Adósság/fő (1988): 1989 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,6. Fogyasztói árváltozások (1988): 28,0%. Munkanélküliség (1987): 11%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 15%; ipar és kereskedelem 28%. Export (1987): 10,43 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék, vasérc, vegyipari termék, kávé, kakaó Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 53%, Hollandia 14%, Kanada 4%. Import (1987): 82 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, közszükségleti cikk, élelmiszer, vegyipari termék, nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 41%, NSZK 8%, Japán 6%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 336 km. Közúti hálózat (1985): 62 601 km; ebből burkolt: 24 036 km; autópálya: 10 097 km. Gépjárművek (1981): személygépkocsi: 1,5 M; egyéb gépjármű: 763 000. Főbb kikötők: Maracaibo, La Guaira, Puerto Caballo Hírközlés: Tv (1985): 2,25 M. Rádió (1985): 7,3 M. Telefon (1985): 1 165 699. Napilap (1982): 120/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 65; nők: 70,6 év. Születés (1985): 32,0‰. Halálozás (1985): 6,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 37,0‰. Kórházi ágyak (1983): 43 650. Orvosok (1983): 21 502. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 930.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 88%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A spanyol fennhatóság alól 1811. júl. 5-én függetlenné váló ország 1830. szept. 22-én kiválik Nagy-Kolumbiából is. A II. világháború után aktív szélsőjobb és szélsőbal mozgalom ellenére a 60-as évektől demokratikusan választják az elnököket. Az olajkincs kitermelése sokáig külföldi kezekben van, az 1974. márc. után elnöklő Carlos Andrés Peres – a nemzeti reformista Demokratikus Akció párt (AD) élén – 1976. jan.-ban államosítja a kőolajipart. Az 1979. márc.-tól hivatalba lépő Luis Kerrera Campins elnök, a keresztényszocialisták (COPEI) vezetője fellép a térség változást sürgető erői ellen (Kuba, salvadori gerillák, nicaraguai sandinisták), Az 1983. dec.-i választásokat újra az AD jelöltje: Jaime Lusinchi nyeri, akit febr.-ban iktatnak be. Az elnöki föderatív köztársaságban 5 évre szól a megbízatás, az újraválasztást az alkotmány tiltja, 1989. dec.-ben újra Carlos Andrés Peres nyeri az elnökválasztásokat. Az 1989. febr.-i beiktatás után véres tüntetések és megtorlások folynak. Az új kormány szigorú gazdasági intézkedéseket vezet be.