FINNORSZÁG
FINNORSZÁG
Finn Köztársaság
Suomen Tasavalta (finnül)
Republiken Finland (svédül)
Európa
Földrajz: Terület: 338107 km2, Magyarországná1:3;5-szer nagyobb. Fekvés: É-Európában a Botteni- és a Finn-öböl partján. Szomszédai: Norvégia (É), Svédország (Ny), Szovjetunió (K). Felszín: Tagolt partvidékét sok sziget övezi. A parti síkság a több tízezer tóból álló tóhátságba és dombvidékbe megy át; É-on a sarkkörön túl hegyvidék. Legmagasabb pont: Halti (1324 m). Legjelentősebb folyók: Kemijoki, Oulujoki; Tornionjoki. Legnagyobb tavak: Saimaa, Inari. Népesség: Lakosság (1989): 4 990 000. Életkor szerint: 0–14: 19,3%; 15–59: 62,9%; 60–: 17,8%. Népsűrűség: 15/km2. Etnikai csoportok: finn 94%; svéd, lapp. Nyelvek: finn (hiv.), svéd (hiv.). Vallás: protestáns 91%. Városi lakossága 60%. Főváros: Helsinki (1987): 487 428. Városok (1986): Tampere 170 097; Turku 161 025; Espoo 160 480.
Államforma: köztársaság. Államfő: Mauno Koivisto (szül. 1923. nov. 25.). Kormányfő: Harri Holkeri (1987. ápr. 30-a óta). Nemzeti ünnep: dec. 6. Gazdaság: Pénznem: markkaa (márka) (1990. szept.: 3.,67 = 1 USD). GDP (1990): 134,3 Mrd USD. GDP/fő (1990): 26 924 USD. Gazdasági növekedés (1990): 2,5%. Védelmi kiadások a GNP % -ában (1985): 1,5. Fogyasztói árváltozások (1990): 6,5%. Munkanélküliség (1989) 3,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 11%; ipar és kereskedelem 46%. Export (1988): 19,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: rönkfa, fűrész- és papíráru; cellulóz, hajó, élelmiszer, gép, faipari termék. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 15%, Svédo.: 13%, Nagy-Britannia 11%, NSZK 11%. Import (1988): 21,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, vegyipari termék, gép, berendezés, iparcikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: NSZK 18%, Szovjetunió 14%, Nagy-Britannia 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 5869 km; ebből villamosított: 1636 km. Közúti hálózat (1989): 77 395 km; ebből burkolt: 44 965 km; autópálya: 214 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 1 795 908; egyéb gépjármű: 227 658. Főbb kikötők: Porvoo-Sköldvik, Kotka, Helsinki. Hírközlés. Tv (1985): 2,3 M. Rádió (1985): 4,83 M. Telefon (1985): 3028 000. Napilap (1986): 543/1000 fő.
Egészségügy: Születésekor várható élettartam (1986): férfiak: 70,4; nők: 78,8 év. Születés (1986): 12,3‰. Halálozás (1986): 9,6‰. Népességnövekedés (1986): 0,2%. Csecsemőhalandóság (1986): 5,8‰. Kórházi ágyak (1987): 67 246. Orvosok (1988): 9614 (+ 3746 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 440. Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az évszázados svéd, majd orosz megszállás után 1917. dec. 6-án függetlenségét kikiáltó ország a II. világháború után jó viszonyt alakít, ki a Szovjetunióval is. Ezért Ny-on sokszor negatív folyamatként állítják be a „finnesítést”. Urho Kekkonen (elnök: 1956–81) 1969-es javaslatára 1975. júl. végén a semleges országban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével megrendezik az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amelynek aug. 1-jén aláírt okmányát azóta is a helsinki záródokumentumként idézik. Az 1979-es választásokon a konzervatívok törnek előre, Kekkonen mégis a szociáldemokrata Mauno Koivistót bízza meg kormányalakítással. A kormányban a kommunisták is helyet kapnak. Mauno Koivisto 1982. jan. óta elnök, Kalevi Sorsa az 1983. máj.-i választások után újra miniszterelnöki megbízást kap, a középpártokból alakít koalíciót. Az 1987. márc.-i parlamenti választásokon a polgári pártok előretörnek, szociáldemokrata-konzervatív koalíciós kormány alakul, élén Harri Holkerivel. Az 1988 eleji elnökválasztások második fordulójában újra Koivisto nyer.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
