1968
1968
Január 3–5. – A CSKP kb tanácskozásán felmentik tisztségéből Novotný első titkárt, és Alexander Dubčeket választják utódául. A CSKP-ben és a társadalomban kezdetét veszi a „prágai tavaszként” ismert demokratizálási folyamat.
Január 21. – Josef Smrkovský erdőgazdálkodási miniszter a Práce c. naplapban cikket tesz közzé a demokratizálás szükségességéről.
Február 4. – Komáromban Dubček találkozik Kádár Jánossal.
Február 25. – A „februári győzelem” évfordulóján Dubček rámutat, hogy a konzervatív és a megújhodást kívánó erők között még nem dőlt el a küzdelem. A Novotný-apparátus számos képviselője lemondásra kényszerül.
Március 12. – A Csemadok javaslatot terjeszt elő a nemzetiségi kérdés igazságosabb megoldására: mindenekelőtt nemzetiségi bizottság létrehozását és részleges kulturális autonómia megadását kérik.
Március 21–23. – A szakszervezetek vezetőségének ülésén a reformerek jutnak vezető szerephez.
Március 22. – Lemond tisztségéről Novotný köztársasági elnök.
Március 23. – Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió képviselőinek drezdai tanácskozásán a „testvéri országok” felszólítják a CSKP vezetőségét a „negatív tendenciák” felszámolására.
Március 30. – A nemzetgyűlés Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.
Április 1–5. – A CSKP kb elemzi a társadalomban kialakult helyzetet (spontán mozgalmak, nem a párt irányítása alatt álló szervezetek jöttek létre, születőben a sajtószabadság), és a demokratizálás folytatása mellett kötelezi el magát.
Április 10. – Megjelenik a CSKP akcióprogramja, mely a társadalmi élet demokratizálását, a csehszlovák viszony rendezését és a nemzetiségi sérelmek orvoslását ígéri.
Április 8. – Svoboda köztársasági elnök kinevezi az új kormányt. A miniszterelnök: Oldřich Černík.
Május 3. – A nemzetgyűlés jóváhagyja a Černík-kormány programnyilatkozatát.
Május 4. – A Dubček vezetésével Moszkvában gazdasági tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttséget a szovjet vezetés ismét az „ellenforradalmi veszély” elhárítására inti.
Május 29.–június 1. – A CSKP kb értékeli az ország belpolitikai helyzetét, és döntést hoz szept. 9-ére rendkívüli, XIV. kongresszus összehívásáról.
Június 20. – A szlovák nacionalista körök által szeparatizmussal vádolt Csemadok nyilatkozatban utasítja el a vádat, s hangsúlyozza: csupán az alapvető emberi és nemzetiségi jogok biztosítását tekinti feladatának.
Június 24–26. – A nemzetgyűlés törvényt fogad el a föderatív államjogi elrendezésről és az 50-es években törvénytelenül elítéltek bírói rehabilitációjáról.
Június 27. – A vezető ellenzéki sajtóorgánummá lett Literáruí listy (és más lapok) közzéteszi a 2000 szó c. felhívást, mely értékeli a demokratizálás eddigi vívmányait, és figyelmeztet a reformot fenyegető veszélyekre. A 2000 szó megjelentetése intenzívebbé teszi a „testvéri országok” – mindenekelőtt a Szovjetunió és az NDK –Csehszlovákia-ellenes sajtókampányát.
Július 8. – A CSKP elnöksége visszautasítja az 5 szocialista ország javaslatát, hogy közösen tárgyaljanak a csehszlovákiai eseményekről; a CSKP kétoldalú tárgyalásokat javasol. Az 5 ország képviselői júl. 14–15-én Varsóban tárgyalnak, s levélben fejezik ki aggodalmukat a csehszlovákai fejlődés miatt.
Július 29.–augusztus 1. – Ágcsernyőn (Černa nad Tisou) a legfelsőbb csehszlovák és szovjet vezetők tárgyalásán a csehszlovák fél ígéretet tesz több szovjet követelés teljesítésére (a sajtó „kordában tartása”, a 2 legnagyobb „ellenforradalmi szervezet” betiltása).
Augusztus 3. – Pozsonyban az 5 szocialista ország és Csehszlovákia közös nyilatkozatban hangsúlyozza, hogy a szocializmus védelme „közös internacionalista kötelesség”.
Augusztus 17. – Dubček Komáromban ismét találkozik Kádár Jánossal, aki burkoltan figyelmezteti a beavatkozás veszélyére.
Augusztus 21. – A Varsói Szerződés tagállamainak csapatai megszállják Csehszlovákiát (Románia nem vesz részt az akcióban). A CSKP elnöksége elítéli a beavatkozást, az országban széles körű passzív ellenállás bontakozik ki. A párt és az állam több vezetőjét a megszállók letartóztatják és Moszkvába szállítják.
Augusztus 22. – Prágában sor kerül a CSKP sebtében összehívott XIV., rendkívüli kongreszszusára; az egybegyűltek egyértelműen szembeszállnak a megszállással.
Augusztus 23–26. – Az elhurcolt csehszlovák vezetőket Moszkvában a szovjet feltételek elfogadására kényszerítik (többek között ígéretet kell tenniük az „antiszocialista erőkkel” való leszámolásra).
Augusztus 26–28. – A Szlovák Kommunista Párt rendkívüli kongresszusán a szovjet orientációt képviselő Gustav Husákot választják első titkárrá.
Szeptember 8. – Husák a Csemadok ülésén ígéretet tesz a nemzetiségi törvény kidolgozására.
Október 18. – A nemzetgyűlés jóváhagyja a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai jelenlétéről szóló szerződést.
Október 27. – A nemzetgyűlés elfogadja az ország föderatív elrendezéséről szóló törvényt; ugyanekkor megszavazzák a nemzetiségi jogokat rögzítő alkotmánytörvényt.
November 14–17. – A CSKP kb ülésén a jobboldali opportunizmust jelölik meg fő veszélyként.
November 19. – Háromnapos tiltakozó diáksztrájk kezdődik az egész országban.
November 23–24. – Csehszlovákiai magyar értelmiségiek találkozója a Magas-Tátrában.
Az év folyamán – Megjelenik Fábry Zoltán Stószi délelőttök c. kötete, Bohumil Hrabal Moritáty a legendy (Véres történetek és legendák) c. elbeszéléskötete; bemutatják Juraj Jakubisko Zbehovia a pútnici (Szökevények és zarándokok) c. filmjét.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
