1989
1989
Január 15–19. – Prága központjában spontán tömegtüntetések Jan Palach halálának 20. évfordulóján. A rendőrség (18-ika kivételével) minden esetben brutálisan szétveri a tüntetőket, sokat őrizetbe vesznek, köztük (jan. 16-án) Havelt is.
Január 26. – A csehszlovákiai szellemi élet 692 reprezentánsa tiltakozást juttat el Adamec miniszterelnökhöz Václav Havel bebörtönzése ellen, követelve az ország vezetése és a társadalom közti nyílt párbeszéd megkezdését.
Február 21. – Václav Havelt „rendbontásért” és „lázításért” 9 havi börtönbüntetésre ítélik.
Május 17. – A nagyarányú hazai és nemzetközi tiltakozás eredményeként Havelt feltételesen szabadlábra helyezik.
Június 29. – Několik vět (Néhány mondat) címmel nyilvánosságra hozzák a Charta ’77 által kezdeményezett, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását és demokratikus társadalmi rendet követelő petíciót, melyet már ekkor 1800-an írtak alá (számuk okt. végéig elért a 40 ezret).
Augusztus 21. – Prágában a megszállás évfordulóján ismét hatalmas tüntetésre kerül sor, melyet a rendőrség szétver.
Szeptember 19. – 22 ismert ellenzéki levélben követeli Adamec miniszterelnöktől az alapvető szabadságjogok érvényesítését.
Október 28. – A csehszlovák állam megalakulásának évfordulóján Prágában újabb nagyarányú megmozdulások, melyeknek a rendőrség vet véget.
November 17. – Hivatalosan engedélyezett diáktüntetés Prágában az 50 éve meggyilkolt Jan Opletal diák emlékére; a diákok megmozdulása hamarosan a rendszer radikális megváltoztatását követelő általános tüntetéssé alakul át. Prága központjában a rohamrendőrség bekeríti és hallatlan brutalitással szétveri a tömeget.
November 18. – A rendőrség akciója hatalmas felháborodást vált ki a főváros lakosai körében, akik ismét az utcákra vonulnak. A diákok és a prágai színházak sztrájkba lépnek. Vágsellyén (Šal’a nad Váhom) megalakul a Független Magyar Kezdeményezés.
November 19. – Elterjed az egyik tüntető diák utóbb hamisnak bizonyult halálhíre. Prágában megalakul a rendszerellenes megmozdulások vezető ereje, a Polgári Fórum (Občanské fórum), Pozsonyban pedig „testvérszervezete”, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (Verejnost’ proti násiliu – VPN).
November 20. – Prágában hatalmas tüntetés a Vencel téren; a megmozdulások az ország más városaira is átterjednek.
November 21. – Országszerte folytatódnak a tüntetések, Prágában első ízben szólal fel Václav Havel. Tárgyalások kezdődnek a kormány és az ellenzék között.
November 24. – Az egyre nagyobb tüntetések tiltakozó megmozdulások hatására lemond a Jakeš-féle pártvezetés, a CSKP főtitkárává Karel Urbáneket választják, de ez a változás nem elégíti ki a „terekre vonult” lakosságot.
November 26. – Az ország vezetése és az ellenzék képviselői között megkezdődnek a kerekasztal-tárgyalások, a küldöttségeket Adamec, ill. Havel vezeti. Ismét hatalmas tüntetések.
November 29. – A szövetségi gyűlés törli az alkotmányból a CSKP hatalmi monopóliumát rögzítő cikkelyt.
December 3. – Több mint 40 év elteltével megalakul az első olyan kormány, amelyben nem kommunista miniszterek is vannak. A miniszterelnök Ladislav Adamec. A többségében kommunistákból álló kormányt a lakosság csalódással fogadja, és radikális változásokat követel.
December 7. – Lemond funkciójáról Ladislav Adamec. Husák köztársasági elnök Marián Čalfát bízza meg kormányalakítással.
December 8. – A köztársaság elnöke amnesztiában részesíti a politikai foglyokat.
December 10. – Megalakul a Marián Čalfa vezette, a „nemzeti közmegegyezés kormányának” elnevezett új kabinet. Husák köztársasági elnök lemond tisztségéről.
December 20–21. – A CSKP rendkívüli kongresszusán kizárnak több kompromittálódott vezetőt a párt soraiból, s a párt elhatárolja magát az előző korszak bűneitől és hibáitól.
December 28. – Dubčeket a szövetségi gyűlés elnökévé választják.
December 29. – A még mindig kommunista többségű szövetségi gyűlés egyhangúlag Václav Havelt választja köztársasági elnökké.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
