Hitelek
Hitelek
Az elmúlt esztendő nem hozott lényeges változást a hitelezés területén. Érvényben maradt a gazdasági stagnálást kifejező magatartás, mindenki a lehető legkevesebb hitelt vette fel. Az államháztartás is csökkentette hitelfelvételét, az első tízhavi adatok szerint az államháztartás mintegy 100 milliárd forinttal kevesebbel tartozott a jegybanknak, mint egy évvel korábban. Mérséklődött a lakossági hitelek nagysága is, egyetlen hónap alatt, októberben 7,3 milliárd forinttal csökkent a meglévő hitelek nagysága, ami nominálértékben is jelentős változás, mert egy évvel korábban még kevésbé, mindössze hatmilliárddal csökkent a lakosság által felvett hitelek állománya.
Jelentősen mérséklődött a külföldi hitelek, illetve tartozások nagysága is. Mint az MNB gyorsjelentése mutatja, a gazdaság nettó külföldi adóssága 12,9 milliárd dollárra mérséklődött, ez 2,5 milliárd dollárnyi javulás az előző évhez képest, amikor a nettó adósság,vagyis Magyarország tartozásainak és követeléseinek egyenlege 15,4 milliárd dollár volt. Ezen belül jelentősen javult a kormány, illetve az MNB pozíciója, ugyanis a devizagazdálkodás liberalizációja révén a vállalatok önállóan jelennek meg a nemzetközi pénzpiacokon, és vesznek fel hitelt, amelynek adósa most már nem a magyar állam vagy a Magyar Nemzeti Bank, hanem a cégek. Ez a folyamat egyre nagyobb méreteket ölt, ráadásul elsősorban a külföldi multinacionális cégek magyarországi vállalatai sokszor előnyösebb feltételekkel kapnak hitelt, mint maga az állam. Az év végére tehát a magyar állam és az MNB bruttó adósságállománya 18,5 milliárd dollár volt, a tartalék mértéke pedig elérte a 9,8 milliárd dollárt, így leszámítva még az egyéb követeléseket, a nettó adósságállomány 7,9 milliárd dollárt tett ki. Az MNB és a kormányzat együttes, tulajdonosi hitelek nélküli bruttó adósságállományának aránya az összadóssághoz képest mérséklődött, az előző évi 75 százalékról 70 százalékra, míg a nettó adósságállományon belül az arány az 1995. évi végi 69 százalékról 61 százalékra csökkent.
A hitelállományok általános mérséklődése helyett viszont növekedtek a vállalati szektor hitelei, ami egyértelműen mutatja, hogy némi fellendülésre számít a vállalkozói szektor, ezért beruház, illetve vásárol. Októberben a vállalati hitelek 47,9 milliárd forinttal növekedtek, ezen belül számottevően emelkedett a beruházási hitelek, valamint az egy éven belüli eseti hitelek nagysága. Ennek ellenére a vállalatok – elsősorban a kis- és középméretűek – változatlanul panaszkodtak a szűkös hitelfelvételi lehetőségek miatt.
Bár a kis- és középvállalkozások támogatása nálunk is a pénzügypolitika prioritásai közé tartozik, ezek a vállalkozások méretükből adódóan hátrányban vannak a finanszírozásban. Az elmúlt években kormányzati koncepció készült a támogatásukra, kialakult ennek intézményei rendszere és létrejöttek a különböző, a pénzintézetek kockázatát mérséklő hitelgarancia rendszerek. Ennek ellenére a kis- és középvállalkozások egyik legsúlyosabb problémája a hitelfelvétel.
Tavaly a számukra adott pénzügyi támogatás egyik fő formája a kedvezményes hitelkonstrukciók kialakítása volt. 1996-ban összesen 140 milliárd forintnyi hitel jutott így a vállalkozásoknak, legtöbbjük a jegybanki kamathoz igazodó kamatkedvezményt ad, illetve ilyen jellegű hitelek folyósításakor az MNB refinanszírozási lehetőséget ad. Ilyen kedvezményes hitelkonstrukció az egzisztenciahitel, a dolgozói kivásárlást segítő MRP hitel, a külföldi kormányok által finanszírozott importhitelek stb.
Ezek mellett a Hitelgarancia Rt.-n keresztül a költségvetés hetvenszázalékos viszongaranciát vállal a 300 főnél kisebb vállalkozások hitelei után vállalt kezességre. Az rt. 1996-ban több mint harmincmilliárd forintnyi hitel felvételét tette lehetővé. A vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások nettó árbevétele 300 milliárd forint volt, a garantált hitelek átlagos nagysága 20-30 millió forint, a garanciák pedig 50-50 százalékban oszlanak meg az 50 fő alatti kisvállalkozások és az 50–300 főt foglalkoztató középvállalkozások között.
Ezenkívül a költségvetésben találhatók az elkülönített állami pénzalapok, amelyek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújtanak. Az 1997-es költségvetési előirányzat szerint gazdaságfejlesztésre 9,6 milliárd forint, a turisztikában működő vállalkozásokra 3,9 milliárd forint jut, a területfejlesztési előirányzat 3,3 milliárd forintja az ország elmaradott térségeiben segíti a munkahelyteremtő és -megtartó beruházásokat. Az agrárszféra célprogramja pedig 26 milliárd forint.
Rajtuk kívül még jó néhány alapítvány nyújt támogatást a kisvállalkozásoknak, például a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az Országos Foglalkoztatási Alapítvány, SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, a Magyar–Amerikai Vállalkozási Alap, a BB Alapítvány.
Összességében az üzleti szférába kihelyezett hitelek összege 1996 közepén meghaladta az ezer milliárd forintot, amelyből a devizahitelek értéke mintegy 250 milliárd forint volt. A forinthitelek mintegy negyede volt beruházási hitel. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek nagyságáról nem készülnek statisztikák, a PM becslése szerint arányuk húsz százalék lehet az összes hitelből.
II. Vállalkozásösztönző támogatási formák
A kis- és középvállalkozások támogatása a pénzügypolitika prioritásai közé tartozik, azonban a piaci versenyben számos területen hátrányban vannak. Ezért az EU-ban is elfogadott e szektor állami támogatása, kedvezményezése.
Az elmúlt években koncepció készült, kiépült a támogatásuk szervezeti rendszere (Kisvállalkozásfejlesztési Intézet, MVA és helyi szervezetei, területfejlesztési tanácsok stb.), széleskörű támogatási eszköztár áll rendelkezésre, létrejöttek hitelgarancia-rendszerek. Mérséklődtek egyes adózási adminisztrációs terhek (például átalányadó), csökkentek egyes adókulcsok (TA), továbbá működnek a tanácsadó hálózatok, képzési projektek stb. Mindezek ellenére a vállalkozásbarát környezet hiányát, a hitelforrások elérhetetlenségét érzékelik, illetve jelzik a vállalkozások.
A támogatások egyik fő formáját a kedvezményes hitelkonstrukciók jelentik. A több mint 140 milliárd forint összegű hitelkihelyezés számos konstrukció között oszlik meg. Ezek némelyike kizárólag a kisvállalkozásokat segíti, míg mások általános vállalkozásösztönző hatásúak. A legtöbbjük a jegybanki kamathoz igazodó kamatkedvezményt, illetve MNB-refinanszírozási lehetőséget biztosít. A hitelek kedvezményét egyes esetekben az MNB kedvező kamatú refinanszírozása, a külföldi forrásnál alkalmazott devizabetét-csere konstrukció vagy a költségvetés támogatása teszi lehetővé. A kis- és középvállalkozások hitelgarancia-rendszere alapvetően koncentrált: a Hitelgarancia Rt. szerepe emelkedik ki, emellett azonban helyet kapnak alapítványi formában szűkebb területre koncentráló megoldások is (például MVA).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
