AZERBAJDZSÁN
AZERBAJDZSÁN
Azeri Köztársaság
Azarbaycan Respublikasi (azeri nyelven)
Kis-Ázsia
Földrajz: Terület: 86 600 km2, Magyarországnál valamivel kisebb. Szomszédai: Grúzia, Oroszország (É), Örményország (Ny), Irán (D). Legmagasabb pont: Bazargyuzju (4466 m). Legjelentősebb folyók: Kura, Araksz. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Mingecsauri-víztároló.
Népesség: Lakosság (1995): 7 499 600. Népsűrűség: 82/km2. Etnikai csoportok: azerbajdzsáni tatár 83%; örmény 6%; orosz 6%; dagesztáni, ukrán. Nyelv: azeri (hiv. 1992-tól latin betűs írással). Vallások: mohamedán (síita 70%, szunnita 30%). Városi lakosság: 54%. Főváros: Baku (1991): 1 080 000, agglomerációval: 18 millió. Városok: Gjandza (volt Kirovabad) 300 000; Szumgait 230 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Gejdar Alijev (1993. okt. óta). Kormányfő: Artur Taur Raszi-Zade (1996. nov. óta). Nemzeti ünnep: aug. 30.
Gazdaság: Pénznem: manat (4290 = 1 USD). GDP (1993): 5,4 Mrd USD. Gazdasági növekedés (19914): -22,2%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 2040 km. Közúti hálózat (1990): 30 400 km; ebből burkolt: 28 600 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak: 71 000. Orvosok: 28 000.
Az 1918-ban kikiáltott független Azerbajdzsán köztársaságot 1920-ban elfoglalja a Vörös Hadsereg. Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársasággá alakul, 1922-ben belép a Szovjetunióba. 1936-tól önálló szovjet köztársasággá válik. A 80-as évek végétől az Azerbajdzsán területébe ékelt, örmények lakta Karabah terület miatt állandósulnak az összetűzések az azeriak és az örmények között. 1990-ben a parlament függetlenségi nyilatkozatot fogad el. 1991-ben törlik a köztársaság nevéből a szocialista jelzőt. Az aug.-i moszkvai puccs idején Ajaz Mutalibov elnök a köztársaságok államfői közül egyedül támogatja a lázadókat. Egy hónappal később általános választásokon erősítik meg elnöki tisztségében. 1992. márc.-ban új parlamentet választanak, személycserékre kerül sor a legfelsőbb vezetésben is. A karabahi konfliktus nem ér véget, miközben az ország egyre több szállal kötődik Törökországhoz. 1993. ápr.-ban rendkívüli állapotot vezetnek be, mivel örmény csapatok törnek be az országba. Az 5 éve vitatott örmény enklávét és a hozzá tartozó folyosót elfoglalják. 1991–1992-ben, majd 1993 végétől újra a Független Államok Közösségének tagja, 1992-től az ENSZ tagállama, 1995-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja, 1996-ban vendégstátust kapott az Európa Tanácsban.
Azerbajdzsánhoz tartozó autonóm köztársaságok és területek
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
