GÖRÖGORSZÁG
GÖRÖGORSZÁG
Görög Köztársaság
Elleniki Dimokratia (görögül)
Európa
Földrajz: Terület: 131 957 km2. Magyarországnál kb. 1,5-szer nagyobb. Fekvés: D-Európában, a Balkán-félsziget D-i részén. Szomszédai: Albánia, Macedónia, Bulgária (É), Törökország (K). Felszín: Kopár, karsztos (1500–2000 m magas) hegyek, köztük termékeny medencék. Partvidéke erősen tagolt; szigetvilág övezi. Legmagasabb pont: Olimposz (2917 m). Legjelentősebb folyók: Evrosz, Sztrimon, Axiosz. Legnagyobb tavak: Preszpa-tó, Trihonisz-tó, Volvi-tó.
Népesség: Lakosság (1993):10 368 000, Életkor szerint: 0–14: 20,5%; 15–59: 61,1%; 60–: 20,4%. Népsűrűség: 78/km2. Etnikai csoportok: görög 98,5%; török 0,9%; bolgár 0,3 %, örmény 0,2%, albán, makedón. Nyelv: görög. Vallások: görögkeleti 98,2%. Városi lakosság: 63%. Főváros: Athinai (Athén) (1991): 772 072. Városok (1981): Thesszaloniki 406 413; Patre 141 529; Larissza 102 048.
Államforma: köztársaság. Államfő: Kosztisz Sztefanopulosz (1995. márc. óta). Kormányfő: Kosztasz Szimitisz (1996. jan. óta). Nemzeti ünnep: márc. 25.
Gazdaság: Pénznem: drachma (240,60= 1 USD). GDP (1993): 76,9 Mrd USD. GDP/fő (1993): 7390 USD. Gazdasági növekedés (1993): 0,7%. Adósság/fő (1991): 2864 USD. Munkanélküliség (1993): 9,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 28%; ipar és kereskedelem 29%. Export (1990): 7,99 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gyümölcs, dohány, mazsola, bor, érc, textília. Főbb exportpartnerek: Németo. 26%, Olaszo. 16%, Egyesült Államok 13%, Franciao. 8%. Import (1990): 19,79 Mrd USD. Főbb importcikkek: jármű, gép, berendezés, búza, energia, kőolajtermék, papíráru, iparcikk. Főbb importpartnerek: Németo. 20%, Olaszo. 14%, Egyesült Államok 13%, Franciao. 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 2479 km. Közúti hálózat (1987): 38 106 km. Gépjárművek (1989): 1 507 952 személygépkocsi: ; egyéb gépjármű: 707 971. Főbb kikötők: Pireusz, Thesszaloniki, Patre. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 5,7; rádió: 2,4; telefon: 2,4.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 75; nők: 80 év. Születés (1991): 12,0 ‰. Halálozás (1991): 9,0‰. Népességnövekedés (1991): 0,2%.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): férfiak 96%; nők 89%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Védelmi kiadások (1994): 1 052 760 millió drachma. A GDP százalékában: 5,6%. Egy főre jutó védelmi kiadás: 204 USA dollár. A haderő létszáma: 214000 (1994).
A török uralom alól 1829-ben felszabaduló, 1830-ban királysággá nyilvánított államban 1967-ben katonák puccsal szerzik meg a hatalmat. Papadopulosz tábornok kezdeményezésére 1973-ban népszavazás fosztja meg trónjától az 1967-ben külföldre távozott Konstantin királyt. Az országot köztársasággá nyilvánítják. 1974-ben az „ezredesek rendszere” belebukik a sikertelen ciprusi puccskísérletbe. A külföldről hazatérő Konsztantinosz Karamanlisszal a mérsékeltek győznek a választásokon. 1980-ban Karamanlisz, 1985-ben Krisztosz Szarcetakisz lesz az elnök. 1981-ben a PASZOK, a baloldal kerül kormányra, élén Andreasz Papandreuval. Államosítják az egyházi birtokokat, folyik a vita az amerikai támaszpontok körül. A 80-as évek végén politikai botrányok után kerül sor választásokra, kormányok és voksolások követik egymást. 1990-ben a konzervatív Új Demokrácia párt győz, Konsztantinosz Micotakisz alakít kormányt. A parlament Karamanliszt elnökké választja. A szigorú gazdasági vezetés miatt gyakoriak a szociális zavargások. 1993 végére az ország csatlakozni akar az európai valutarendszerhez. 1992-ben a kormány megakadályozza, hogy a nemzetközi közösség elismerje Makedóniát. Aug.-ban a parlament elfogadja a maastrichti szerződést, de az ország gazdasága nehezen alkalmazkodik a szerződés előírásaihoz. 1993 őszén újra a PASZOK jut abzolút többséghez. Papandreu 1996. jan.-i halála után Szimitisz, a PASZOK modernizáló szárnyának képviselője veszi át a párt- és a kormány vezetését, majd a szeptemberi választásokon szerény abszolút többséggel győz. 1994-től Görögország kapcsolataiban a szerződéses és tárgyalásos rendezést kereste. 1995 októberében Athén elismeri Makedóniát és feloldja a jugoszláv utódállam ellen meghirdetett embargót.Az egyezmény nem tudta feloldani a vitát amely 1994-ben Makedónia országneve miatt támadt a két ország között, mivel Görögország kizárólagosan magának követeli a történelmi névnek a használatát. 1996 márciusában barátsági szerződést írnak alá Albániával, amaly a Dél-Albániában élő görögök és a Görögországba menekült albánok helyzetének rendezésére törekedett. Törökországgal meg-megújuló viták voltak, amelyek majdnem fegyveres incidenssé is fajultak a két NATO-tagállam között az Égei-tenger olajlelőhelyei miatt. A Ciprusi kérdés ugyancsak megterhelte a görög–török viszonyt.
1945 óta az ENSZ tagállama. 1949-től az Európa Tanács (ET) tagja. 1952 óta a NATO tagállama. 1961-től a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), 1981-től az Európai Közösség (Európai Unió) tagja. 1992-től a Nyugat-európai Unió (WEU) tagja. 1995 óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
