Részletek a Partnerség a békéért keretegyezményéből:
Részletek a Partnerség a békéért keretegyezményéből:
1. Az állam- és kormányfők felhívása nyomán...az Észak-atlanti Szövetség tagállamai az őket összefűző politikai és katonai szálak erősítése céljával – az Észak-atlanti Együttműködési Tanács keretei között – ezennel létrehozzák a Békepartnerség intézményét.
2. A Békepartnerség kifejezi azt a közös meggyőződést, hogy az európai és atlanti térség stabilitása és biztonsága csak együttműködés útján biztosítható. Alapját közös értékek képezik: az alapvető szabadságjogok és emberi jogok védelme és szavatolása, a szabadság, igazságosság és a béke demokratikus eszközökkel való biztosítása,... az aláíró államok kötelezettséget vállaltak a demokrácia fenntartására, szabadságuk megóvására minden fenyegetéssel és erőszakkal szemben, és arra, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi jog elveit. Tartózkodnak attól, hogy fenyegessék bármely más állam területi épségét vagy politikai függetlenségét, hogy erőszakot alkalmazzanak vele szemben, tiszteletben tartják a meglévő határokat, békés úton rendezik a vitás kérdéseket. Elkötelezetten betartják a Helsinki Záróokmány és minden azt követő EBESZ-dokumentum rendelkezéseit, valamint a leszerelési és fegyverzetkorlátozási megállapodásokat.
3. Az aláíró államok együttműködnek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével az alábbi célok érdekében:
a) – elősegítik a honvédelmi tervezés és költségvetés átláthatóságának megteremtését,
b) – a fegyveres erők demokratikus ellenőrzését,
c) – olyan katonai képességeket és készültséget alakítanak ki és tartanak fenn, amelyek lehetővé tesik a részvételt az ENSZ és/vagy EBESZ irányításával végrehajtott békefenntartó hadműveletekben, kutat-mentő vagy humanitárius akciókban,
d) – együttműködnek közös tervezés, kiképzés és hadgyakorlatok megszervezésében, hogy jobban megfelelhessenek a különböző békefenntartó, kutató-mentő és humanitárius akciók követelményeinek,
e) – hosszabb távon olyan haderő-egységeket alakítanak ki, amelyek alkalmasak közös tevékenységre a NATO haderőivel (interoperabilitás).
4. Az aláíró államok benyújtanak a NATO-nak egy felajánlási okmányt, amelyben összefoglalják, milyen lépéseket kívánnak tenni a Békepartnerség politikai céljai érdekében, illetve milyen katonai és egyéb eszközöket bocsátanak rendelkezésre. A NATO is javaslatot tesz a céloknak megfelelő közös hadgyakorlatokra és egyéb tevékenységekre. A felajánlási okmányok és a NATO-javaslatok alapján minden aláíró állam – a ANTO-val közösen – kidolgozza a maga Egyéni Partnerségi Prograját (IPP).
5. A program megvalósítására ... minden aláíró állam saját költségén összekötő irodát állít fel a brüsszeli NATO-közpotnban, ... s rendelkezésre bocsátja a végrehajtáshoz szükséges emberi és tárgyi eszközöket, lehetőségeket és képességeket. A NATO kellő módon segíti a programok megfogalmazását és végrehajtását.
A keretegyezmény rögzíti még, hogy a partnerországok készek részt venni a NATO kijelölt hadgyakorlatain, részvételüket maguk finanszírozzák, illetve vállalják a rájuk eső anyagi terheket, s azt is, hogy létesítenek állandó összekötő irodát a monsi főparancsnokságon is, ahol feláll egy Partnerségi Koordinációs Sejt (PCC) a programnak megfelelő közös katonai tervezésre. A keretegyezmény aláírásával a partnerországok kötelezettséget vállalnak arra hogy átteinthetővé teszik védelmi tervező munkájukat, katonai költségvetésüket, erősítik haderőik demokratikus ellenőrzését, keresik a közös kiképzés és gyakorlatozás lehetőségeit.
Végül – a 8. pontban – a NATO kötelezi magát, hogy konzultál partnereivel, ha azok bármelyike úgy találja, közvetlen veszély fenyegeti területi épségét, függetlenségét, vagy biztonságát.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
