Fejlesztési javaslatok
Fejlesztési javaslatok
A társadalom és a gazdaság térbeli, települési arányai, valamint a vízgazdálkodási területi prioritásai között alkalmanként feszültségek húzódhatnak meg. Ennek megfelelően nagy jelentősége van a célok és prioritások harmonizálásának. A legfontosabb feladat
A vízgazdálkodás területén:
– a vízkárelhárítási létesítmények fejlesztése;
– a vezetékes ivóvíz minőségének javítása;
– az EU ajánlásainak megfelelő szennyvíz-elvezetési és -tisztítási színvonal elérése;
– a vízközmű-infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása;
– az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme;
– az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint-süllyedés megállítása és a vízvisszatartás megoldása a Duna–Tisza közi homokhátságon.
A célkitűzések megvalósítását célzó megkezdett és tervezett országos fejlesztési programok:
– a vezetékes ivóvíz minőségének fejlesztése;
– az árvízmentesítés fejlesztése;
– a vízpótló és -elosztó rendszerek fejlesztése;
– a sérülékeny földtani környezetű üzemelő és távlati ivóvízbázisok védelmét szolgáló beruházások megvalósítása;
– az országos szennyvíz-elvezetési, -tisztítási program megvalósítása;
– a nagyvárosok szennyvíztisztító programjának befejezése.
A régiókat érintő vízügyi fejlesztésekre irányulnak részben a nagy tavak – Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tisza-tó – komplex vízgazdálkodási fejlesztési tervének megvalósítása, a Felső-Tiszavidék árvízvédelmi rendszerének fejlesztése, részben a Duna–Tisza közi talajvízszint-süllyedés, a Szigetköz mentett oldali talajvíz-süllyedés, illetve következményeinek elhárítására irányuló fejlesztési program előkészítése.
A vízgazdálkodás területén kialakultak az együttműködés keretei a szomszédos országokkal, mivel a felvízi országoktól való függőségünk meghatározó. Minden szomszédos országgal formalizált kétoldalú határ menti vízügyi együttműködési megállapodás szabályozza a tennivalókat, mely azonban csak a vízgazdálkodás legfontosabb területeire terjed ki, és néhány kivételtől eltekintve nem nyúlik túl a határ menti 30 km-es sávon mindkét oldalon. Folyamatban van ezen egyezmények felülvizsgálata az utóbbi időben életbe léptetett nemzetközi egyezmények (Duna-konvenció, helsinki egyezmény) alapján. Hosszabb távon várható ennek előnyös hatása az ország vízgazdálkodási adottságaira.
A gazdasági versenyképesség feltételezi az egészséges környezet igényét, a lakosság életterének védelmét a káros behatásoktól, ennek érdekében 2010-ig a 67-68%-os csatornázottság területileg differenciált megvalósítása szükséges. Gondoskodni kell a gazdaságosan nem csatornázható területeken korszerű közműpótló berendezések programszerű megvalósításáról és a keletkezett települési folyékony hulladékok ártalommentes elhelyezéséről.
Az EU-normáknak megfelelő csatornázottságot mutató települések száma meglehetősen kevés, azok többsége is a Nyugat-Dunántúlon helyezkedik el. Az északkeleti országrészben és az Alföldön csak a nagyobb városok felelnek meg e normáknak.
Mindenütt gondoskodni kell a megfelelő szennyvíztisztításról. A szennyvíztisztítás szükséges mértékét a településnagyságtól és a befogadók érzékenységétől függően kell megválasztani úgy, hogy a szennyvizeknek legalább biológiai fokozatú tisztítása megtörténjen. A felszíni vizek tápanyagterhelésének csökkentése és a vízkészletviszonyok javítása érdekében – ahol erre mód van – előnyben kell részesíteni a megfelelően előkezelt szennyvizek talajon való hasznosítását.
Az üdülőhelyeken az állandó és az üdülőnépesség együttes számát célszerű mértékadónak tekinteni. A támogatások megítélésénél figyelemmel kell lenni a tisztítás szükséges mértékére, el kell kerülni a túlzó fejlesztési programok támogatását. Gyorsítani kell a 2 000–10 000 fő közötti népességű, sérülékeny környezetben lévő települések szennyelvezetését, tisztítását, tekintve hogy az 340 településen nem éri el a 10%-ot az előirányzott minimum 50% helyett.
A vízellátás-szennyvízelvezetés költségei az iparban általában nem haladják meg az árbevétel 5%-át, ezért a vízerőmű-infrastruktúra fejlesztése az ipar modernizációja szempontjából csak egyedileg ítélhető meg megfelelően.
A vízi infrastruktúra fejlesztése során tekintetbe kell venni a területfejlesztés prioritásait. Ugyanakkor a víz mint korlátozottan megújuló természeti erőforrás nem egyenletesen és nem mindig a szükséges helyen a megfelelő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre, ezért a területfejlesztés vegye figyelembe a vízkészletek adottságait, segítse elő szükség esetén a víztartalékos területhasználatokat, hogy az egészséges víz későbbi generációk számára is elérhető legyen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
