Oktatás
Oktatás
Az alapfokú és középfokú oktatás hálózatának mai helyzete a hetvenes és nyolcvanas évek centralizációs törekvései, valamint az 1990 és 1994 között érvényesült decentralizációs intézkedések és részleges intézmény-helyreállítási program nyomán alakult ki.
Az általános iskolások létszáma 1995-ben 983 221, az összes általános iskolai szakfeladattal is rendelkező intézmények száma 3 500. Ebből 100 fő alatti tanulólétszámmal működött 694 intézmény, 34 837 diákkal. Az ország településeinek 30%-ában nem volt iskola 1995-ben, és 12%-ukban csak alsó tagozatos iskola volt.
Az oktatási intézményrendszer középszintjét képviseli a gimnáziumok és szakközépiskolák hálózata. A gimnáziummal, szakközépiskolával rendelkező települések rendszerint központi funkcióval rendelkező helyek, jogállásuk szerint általában városok, amelyek vonzó hatást fejtenek ki a körzetükre tartozó településekre.
A középiskolai oktatás feltételei az urbanizációs viszonyokkal mutatnak összefüggést. Mind a középiskolai osztálytermek, mind a pedagógusok száma a városokban és az urbanizáltabb falvakban növekedett dinamikusan, míg az elmaradott térségekben, településekben még ott is csökkent a pedagógusok száma, ahol egyébként volt középiskola. Alig több mint 200 településen volt középiskola 1995-ben, és a középiskolai tanárok háromnegyede 50 000 főnél népesebb városokban tanított. Legdinamikusabban a középfalvakban nőtt a középiskolai osztálytermek száma.
Az egyetemeknek és főiskoláknak meghatározó szerepük van a regionális és a helyi társadalmak szerveződésében, kulturális életében, környezetük gazdasági erejének növelésében.
Jelenleg a megfelelő korúaknak 17%-a vesz részt a felsőfokú oktatásban. A korcsoportok létszámának csökkenése ezen arányszám növelésére akkor is lehetőséget ad, ha a felsőoktatási kapacitások nem bővülnek. Kiemelt feladat azonban a megváltozott társadalmi-gazdasági körülményekhez alkalmazkodó, új képzési szerkezet kialakítása.
Legnagyobb egyetemi városaink között Budapest túlsúlya a jövőben is valószínűleg megmarad, az agglomerációjában fekvő Gödöllő a közepes egyetemi központokhoz hasonlóvá növekszik. A régió felsőoktatási-kutatási szerepköre alapján egy Bécs–München–Milánó–-Prága–Pozsony–Zágráb–Belgrád–Bukarest-kooperáció tagjaként a közép-európai térség egyik nemzetközi központjává lehet.
További nagy egyetemi városaink – Szeged, Debrecen, Pécs és Miskolc – az országhatár közelében fekszenek, ami kedvező lehetőséget kínál a határ menti együttműködésre.
A felsőoktatási kutatóhelyek szerepe meghatározó a térségi fejlesztésekre vonatkozó döntések előkészítésében és a fejlesztési feladatok megvalósításában.
Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc és Veszprém kutatási bázisai kedvező adottságot jelentenek regionális igényeket kielégítő innovációs központok kialakításához.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
