V. Hétfalu.
V. Hétfalu.
Hétfalu fekvése, felosztása, e faluk alakulása, rövid története. Szent-Mihály egyház-község. E nép politikai és vallási üldözése. A hétfalusiak több százados elnyomatása és szomorú jobbágyi sorsra jutása.
Megint a Barcza gyönyörű terén vagyunk; előttünk e vidék szép koronája: Brassó, mely a Keresztyénhavas egyik kies völgykatlanába rejtőzve, fellegvárát maga elibe állitja, hogy az ellenséggel daczolásban megpróbált falain s völgyzáró hegyén megtörjék a háromszéki Nemerének csípős szele. Ott van a Barcza díszes fővárosától nyugatra a Királykővével büszke törcsvári szoros, keletre pedig a tömösi szoros völgynyilása, előterében a Keresztyénhavas és Nagy-Kőhavassal, hátterében a mindeniket uralgó Bucsecscsel.
A tömösi szoroson felül (keletre) a Nagy-Kőhavasnak térbe kifutó előhegyei félkör idomban nyulnak el egészen a Barcza délkeleti szögletébe bemélyülő ó-sánczi szorosig. A két szoros közti tért a Nagy-Kőhavasnak szép fenyves erdők közül büszkén fölemelkedő merész sziklagerinczei, a büszke gulaként önállólag kiemelkedő Pálhegyesse, Jeremiás, Rencze, Andirbércz, és a kopasz fejét magasra feltartó Gavana töltik ki; mig az ó-sánczi szoros hátterében az Ördögbércze, a büszke Vajdahavassa és Tot-Pál (Paltin) alkotják tájrészletünk végbástyáit. Az emlitett két szoros közti havasok alján mintegy szabályszerüleg csoportositott kúpidomú előhegyeknek: az Alj-bércz, Pancsó és Hegyes-hegynek tövénél egy hosszú falusor telepedett meg, mely egymásfölé aggatott fehérlő házcsoportjaival, s dombtetőkre biggyesztett számos templomaival egy sajátságosan vonzó képet mutat. A havas-regio szép fenyvesei egészen a falukig lahatolnak, hol a vadon nagyszerüsége a polgárosodás vonzó képeivel ölelkezik, a fenyvesek sötétzöld tömegének a gyümölcsösök világoszöld lombsátorával való találkozása, a természet ős erejének az emberi szorgalom műveivel való összitésének kedves képét nyujtván.
A közel egy mfd hosszaságban elnyuló falusor* a távolból egy tekintélyes nagy város külalakját tünteti elő; 15 templomának pléhvel fedett nyulánk tornyai, s csecsebecsés kupolái a nap sugarainak fényárjában ragyognak, mig a házak a kertek zöld lombjai közül félénken tekintenek ki, mint rejtett háremek titokteljes hajlékai. E tájnak különben is keleties jellege van; a fenyvesek a mohamedán temetők sohajos cyprus erdőit s ama sugár magas tornyok Allah tiszteletét zengő minaretteket sejtetnek a szemlélővel; a havasalji lonkán elterülő falucsoportnak némi hasonlatossága van a kis-ázsiai Brussához, melynek Olympját a Nagy-Kőhavas előnyösen helyettesíti, a Bucsecs pedig felül is mulja. Ámde a mit a távol költői szín ragyogványa által kápráztatott szem egy keleti városnak vélt, mit a képzelet a valónál sokkal szebben kiszineze: az nem város, hanem az igen sok városnál nagyobb, rendszeresebben épült és a várossá lételre hivatott Hétfalu. Ezen gyüjtőnév (collectiv) alatt 7 egymás végtiben épült határszéli falu értendő, melyek hazánk keletre nyiló három kapuja: a tömösi, ósánczi és bodzai szorosok közt, mint az ezen oldalról sokszor fenyegetett hazának éberen figyelő őrszemei foglaltak helyet. E faluk, melyek egykor a haza határának védvonalát alkoták, most, midőn a véderő máskénti alakulása ily kötelezettségük alól feloldá, közvetitők hazánk és kelet közt, s népe az év egy részét itthon, más részét keleten tölti el. Innen magyarázható ki e faluk keleties szinezete, mi épitészet, szokások és népviseletben is jelentkezik.
Egy mfd hosszú a négy falu; de ha az északra fekvő 3 falut is, tehát a Hétfalut vesszük, akkor azok közel 2 mfd hosszaságban nyulnak el.
Ha Brassó a Barcza koronáját, ugy a Hétfalu annak díszövét alkotja, s ugy gyönyörű fekvése, mint népének eredetisége által méltán vonzza magához az útast; meg is közelítjük azt a fenntartva későbbre azoknak egyenkinti tüzetesebb megvizsgálását, most látképét mellékelve, csak tájfektezzük és megnevezzük azokat.
A Hétfalu négyes csoportjának látképe a tömösi szoros torkolatját szegélyző Nagykőhavas és Keresztyénhavassal hátterében. (Rajz. Greguss Ján.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
