A brassai medencze földtani alakzata.
A brassai medencze földtani alakzata.
Brassó környéke mintegy mutatványát adja a Barczaság geologiai viszonyainak, völgyöble mintegy gyüjteményét képezi azon uralgó kőzeteknek, melyek a Barczaságot körülölelő hegységekben nagyobb tömegekben fordulnak elő. A völgyöböl alantabbi részén és a hegytöveknél az eocen-gyüleg fordul elő, s mintegy talapzatát képezi a fölötte nagy tömegben elhuzódó juramészkőnek, melyből alakultak a Köszörűpatak völgyfejénél már leirt Salamon kövei, az azokkal szemben levő ördögvölgyi sziklák, hol az átmeneti mészkő veresszinű kőzetének egy nagyobb telepe fészkelte be magát; alább azonban a jura-mészkő ismét uralomra jut, s e kőzetből van a Bácsél (Raupenberg), vagy a brassai öblöt nyugatról bekeretelő azon hegylánczolat, hol a fekete és a fehér torony van, s melynek végfokát a Gespreng-hegy alkotja. Jura-mészkőből alakult a Fellegvár hegye, sőt a büszke Czenken is ez az uralgó kőzet, bár a Czenk előhegyénél az ugynevezett várnyaknál (Burghals), 44 ölnyire Bolonya felett a bácsfalvi trachyttal azonos kőzet és liáshomokkő is fordul elő, mely utóbbiban érdekes kövületek* vannak. Neocen (alsó kréta) is mutatkozik Brassó öblében, és pedig három helyt: a Czenk Bolgárszeg felé lehanyatló nyugati oldalán a várútjánál, az Ördög völgyében, és a rosnyói ösvény melletti Pojánán. A háttérben levő Keresztyén-havas eocen-gyüleg és jura-mészkőből van alakulva*. Ezekben van röviden Brassó völgyöblének geologiai képe előtüntetve, s most búcsút veszünk e kedves várostól, s kezünkbe ragadjuk a vándorbotot, hogy e városnak gyönyörű hátterét, az oly sok tekintetben érdekes Keresztyén-havast is vizsgálódásunk tárgyává tegyük, az által Brassó ismertetését kiegészitendők.
Ugymint: Belemniák, Ammoniták s Terebratulák.
Lásd Hauer Geol. Sieb. 277–280. lap.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
