SZENT-ÁGOSTON-REND. VÁRADI KLASTROM.
483SZENT-ÁGOSTON-REND.
VÁRADI KLASTROM.
VÁRADI KLASTROM.
HELYE. – VÉDSZENTJE. – EMLÉKE SZÁZADOK MULTÁVAL IS.
A rend tagjai szintén remete életet folytattak, de távolról sem terjedtek el annyira hazánkban mint a pálosok. Váradon szintén volt egy klastromuk, amelyről azonban létezésén kivül alig tudunk egyebet.
Alapitója ismeretlen, nevével is csak 1339-ben találkozunk először, de kétségtelen, hogy már jóval előbb is fennállott, mert az idézett évben már mint olyan intézmény tünik fel, melynek volt ideje a váradiak rokonszenvét megnyerni annyira, hogy ezek végrendeletökben is megemlékeztek róla.*
«Item fratribus sancti Nicolai de ordine beati Augustini de eadem vinea, duas tinnas vini similiter singulis annis.» És «Item pallium meum de genci Bisso subductum lego fratribus saneti Nicolai». Váradi végrendelet. Lásd fentebb: SZENT-FERENCZ-REND VÁRADI KLASTROMA. 438. l. 2. jegyz.
Helyéről a Chartularium értesit, mely elmondja, hogy a Körös jobb partján a püspök városrészében, Olasziban állt, de mint remeték lakához illett, egészen a város végén, Püspöki felé.*
«transiens (a Körös) inter claustrum sancti Nicolai confessoris in fine eiusdem vici Olazy situm.» És «cum uno molendino, quod est ultra claustrum sancti Nicolai a parte villć Pispeky». Batthyány-codex: I. 13. és II. 7. rubr. – Lages eccl. III. 232. és 253–254. ll.
Ugyanezen a tájon emelkedett a pálosok kápolnai klastroma, kiket gyakran neveztek Szent-Ágoston remetéinek is, de hogy itt mégis két különböző klastromot kell értenünk, igazolja a két klastrom különböző védszentje, mert a kápolnai klastrom, mint láttuk, Szüz 484Mária, az olaszii pedig Szent-Miklós tiszteletére állt. És ezért Olaszinak azon utczája, mely a mai Szent-János-utcza táján Püspöki felé vonult, századok mulva is Szent-Miklós-utczának neveztetett,* s őrizte e klastrom emlékét akkor is, mikor az már rég elpusztult. Pusztulásának oka s ideje ismeretlen.
«Alul napnyugat felől, a Körös felé, Olaszi végéből ment ki Szent-Miklós utczája.» 1703-iki tanuvallomások Várad belső elrendezése s külső határairól. Budai országos levéltár kincst. oszt.: Paulini. Kápolna. 1. 12. – SZALÁRDI J.: Krónikája. Ujabb nemzeti könyvtár. 1853. 435. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
