22. SZÁSZHERMÁNY
22. SZÁSZHERMÁNY
1240-ben Mons Mellis néven írják az oklevelek. (Györffy: Az Árpád-kori. I. 830.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1377-ben Kons Mellis, 1404-ben Herman, 1415-ben Honchperg, 1426-ban Hermanfalva, 1427-ben oppidum Hermanfalwa, 1484-ben villa regalis Herman, 1488-ban Honigperg (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.) formában jelentkezik.
1240-ben IV. Béla a kerci cisztercitáknak adományozza egyházának jövedelmeit, ekkor tehát temploma van. (ecclesia in Monte Mellis). (Györffy: i.m. I. 831.; Documente. XIII. C., I. 319.)
Építési idejét a XIII. század elejére teszik. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 161–162.; Entz G.: Le chantier cist. de Kerz. 31.) A tornyon az 1117-es dátum újabb keletű felírás, nem bizonyít semmit (Orbán: Székelyföld. VI. 49.)
1427-ben Miklós a plébános. (Urkundenbuch. IV. 268.) 1442-ben, 1443-ban és 1447–1448-ban Antal plébánosról szólnak az oklevelek. Ő egyben a brassói dékánság dékánja. (Urkundenbuch. V. 100, 118, 207, 244.) 1457-ben kelt oklevélben az elhunyt Karg Lőrinc plébánosról van szó, akinek utódja Wydenbachi Herwart Gáspár. Az oklevélből azt is megtudjuk, hogy a templom Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. (Urkundenbuch. V. 578.) 1517-ben Paulus plébános Bécsben tanul. (Tonk: Erdélyiek. 1913.)
A Szt. Miklós tiszteletére szentelt templom kétségtelenül román kori, bazilikális alaprajzú, két mellékhajóval. Ebből az időből megmaradt néhány ablak és oszlopfő, a szentély keresztboltozata, a román kori apszis. Egykori köríves ablakait részben befalazták, részben nagyították.
A szentély mellett két (ciszterci típusú) oldalkápolna volt. Az északit sekrestyévé alakították, majd a XV. században kiszélesítették.
A gótikus korban a szentélynek félköríves záródásához kívülről sokszögű záródást építettek. A diadalív is csúcsíves lett. A mellékhajók boltozata is gótikus. Ilyen lehetett a hajó is, de később alacsonyabb boltozatot kapott, s emiatt az egykori körablakok a magasabb oldalfalakból a padlásra nyílnak.
A nyugati kapu csúcsíves, míg a déli félköríves, szép kőkerettel.
A XV. századi gótikus átépítéskor torony készült és a hajó nyugati szakaszát formálták át. Ezért az árkádok ezen a részen csúcsívesek, tovább pedig román kori félkörívesek.
A szentély régi ablakai mellett, részben áttörve, szentek életnagyságú festményei láthatók, felettük feliratos szalagokkal. Egy olvasható: „Szt. Thamas – martir”. A régi falfestményeket megpróbálták újrafesteni, részben bemeszelték. (Teutsch: Geschichte.)
A sekrestye ajtaján reneszánsz díszítés jelentkezik (Balogh J.: Az erd. renaissance. 28.)
A főhajó végéhez a XV. században az oldalhajók közé négy erős oszlopon álló tornyot építettek, nyílásokkal a három hajó felé. Az alatta lévő főkapu késő gótikus ívmezőjének festménye pelikánt ábrázol. A torony alja keresztboltozatos.
A hajókat az 1593. évi tűzvész után újraboltozták. Ekkor alakították csúcsívessé a diadalívet is.
A templomot háromszoros várfal vette körül. A külsőt teljesen lebontották, a középsőt részben. Teljesen megmaradt a belső, 8 védtornyával. (Komm mit. 1978, 77–78.)
A várfalból kiemelkedő torony kápolnát rejt, amely baptisztérium vagy ravatalozó lehetett. A vakolat alatt 1460–1470-ből való falfestmények rejtőztek, amelyeket 1920-ban feltártak. A nyugati falon az utolsó ítélet, a keleti falon a keresztrefeszítés jelenete Máriával és Szent Jánossal, alatta 5 donátor képe, a déli és északi falon apostolok csoportja, a boltozaton pedig a négy evangélista látható.
Az utolsó ítélet képcsoport jelenetei igen érdekesek: a 12 apostol szerepben Szent Péter a kulcsokkal, amint az üdvözülteket vezeti a mennybe; a halottak feltámadása; a kárhozottak elűzése és 10 éremkeretben a 10 szűz képe.
A Szűz Mária életével kapcsolatos képcsoport jelenetei: Angyali üdvözlet; Jézus születése, a Szent Szűz tisztaságát szemléltető szimbólumokkal. (V. Drăguţ: Arta gotică. 244, 265/136–137.; Balogh J.: i.h.; Komm mit. 1978. 79.; Fabritius: S. Kirchenburgen. 41.)
1422-ben öntött harangját a XIX. század közepén újraöntötték. (Orbán: i.m. VI. 49, jegyz.) Törökök, tatárok, P. Rareš, Mihai Viteazul, Báthori Gábor seregei nem tudták bevenni. Középkori tiszta katolikus falu lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
