Brassó legrégibb keresztény szentegyháza a Cenk tetején épült Szent Lénárd-kápolna volt.
A XI. században a Cenken levő Brasovia nevű királyi vár mellett állott, a székelység megtérése kezdetétől, a XI. századtól.
A vár két bástyával védett kapuja felett kapott helyet, jóval a szász telepítés előtt. Korának meghatározásához azt veszik alapul, hogy téglái a kalocsai székesegyház, a debreceni monostori egyház és a szegedi Szent Demeter egyház tégláival rokon formát mutatnak. (Bíró: Erdély művészete. 21–22.)
Köpeczi-Sebestyén József és P. Benedek Fidél megállapítása szerint a vár és kápolnája még a kereszténység felvétele előtt épült, pogány kultikus helyre. (Keleti Újság. 1940. XI.; Erdélyi Tudományos Füzetek. 21.)
Egyhajós félköríves szentélyű kis kápolna volt, lapos mennyezettel, sekrestyével. A Szent Benedek-rend fiai részére 7 szerzetesi cella szolgált, a várfalhoz építve. (Orbán: i.m.
VI. 352.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 158.)
A XIII. században, majd a XV. század elején újították.
A vár még sokáig állott fenn. Nevét a XIII. században átvette a szászok által várossá fejlesztett Brassó.
1345-ben, majd 1421-ben Brassó népe ebben a várban vészeli át a török támadást.
Brassó megerősítésével, várfalainak és bástyáinak kiépítésével a cenki vár fölöslegessé válik, ezért a brassóiak 1450-ben Hunyadi Jánostól engedélyt kérnek lebontására és anyagának felhasználására a város falainak további építéséhez. (Orbán: i.m. VI. 351.; Bíró: i. m. 21.; Urkundenbuch. V. 511. Hunyadi 1455. nov. 19-én kelt oklevele.).
A kápolna egyelőre még megmarad, de mivel fenntartására a városnak nem volt alapja, Gáspár Craus, Brassó város bírája engedélyt kér a lebontására. Az engedélyt Széchy Dénes, esztergomi érsek azzal a feltétellel adja meg, hogy a Szűz Mária-plébániatemplomban Szent Lénárd tiszteletére oltárt állítsanak fel megfelelő díszítésekkel és felszereléssel. (Az Oltár. II. 90.; Urkundenbuch. V. 491.)