4. GERNYESZEG
4. GERNYESZEG
1319-ben Chezeg néven jelentkezik oklevélben. (Documente. XIV. C., I. 312, 324.) 1395-től viszont mint Gernyeszeg (C. Suciu: Dicţionar istoric.) fordul elő.
1398-ban „hospites” lakóiról is szól oklevél (Csánki I. 706–707).
Csúcsíves elemei alapján templomának építését a XV. század második felére teszik. (Bíró: Erdély művészete. 42.) Valószínű azonban, hogy már előbb, első okleveles megjelenése idején is volt temploma.
1913-ban hajóját újjáépítik. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 655.) A régiből megőrizte a bejárat, a sekrestye gótikus ajtókereteit, valamint részben a gótikus ablakkereteket. (Bíró J.: i.h.)
1525-ben a gernyeszegi egyház gondnokai kelyhet rendelnek Ötvös János kolozsvári mestertől. A kehely el is készül, de mivel a mester az aranyozáshoz nem kapja meg a szükséges aranyat, a kelyhet eladja, s kötelezi magát, hogy kártalanítja a megrendelő Erdélyi Ferencet, gernyeszegi földesurat. (Kelemen Emlékkönyv. 258–259.)
Régi harangját 1456-ban öntik. (Ref. Névkönyv. 1892. 11.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején átélik a változásokat, majd a reformátusok a többségi elv alapján 1638-ban megkapják véglegesen a templomot. Ez az a korszak, amikor több unitárius egyházközség református lesz. (Kovács: i.m. I. 163.)
Azóta református anyaegyház, s így veszi számba Benkő József is. (Transsilvania. II. 187.)
Református templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
