49. RADNÓTFÁJA
49. RADNÓTFÁJA
1332-ben Amolfajának és Echdorfnak (Documente. XIV. C., III. 127.) írják a források, 1334-ben Radnótfalva (uo.), 1614ben Radnothfaya (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven jegyzik.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Albert ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 15 régi banálist fizet, majd 6 régi banálist, 1333-ban 1 garast, majd 4 regi banálist.1334-ben Arnold pap 5 garast fizet, majd ismét Albert 5 régi banálist, 1335-ben még 3 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 161.; Documente. XIV. C., III. 127, 149, 158, 177, 210, 339.)
1332-ben említett német neve (Echdorf) szász telepesekre utal, s így a plébánia létesítését és a
templom építését kb. egy századdal előbbre, a XIII. századra lehet tenni. Ez a középkori templom azonban már nincs meg. Helyette a Maros áradásai miatt a régitől keletre építettek új templomot. A régi aránylag kicsiny, torony nélküli templom volt. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 658.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció korában részben református, részben lutheránus lesz. A templom a reformátusoké marad.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 187.) és azóta is az. (Lásd Erdélyi Múzeum. 1942. Radnótfája története. Erdélyi Tudományos Füzetek. 146. sz.)
Református templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
