17. BOKAJALFALU
17. BOKAJALFALU
1263-ban a források Bakay néven írják, 1278-ban, 1299-ben és 1329-ben is hasonlóképpen; 1429-ben Baka a neve. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 132.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Templomáról az oklevelek hallgatnak. Beszél azonban a mai Bokajalfalu mellett a mezőn magányosan álló magas torony, faragatlan kövekből rakott falaival.
E század elején még a templom falai is állottak, és félköríves szentélye is részben megvolt. „Tenyérnyi széles ablakainak keretét faragott kövekből készítették.” (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 7.) Ma csak a torony áll. A többiből csupán romhalmaz maradt, de még tisztán kirajzolódnak a hajó és szentély egykori alapjai.
Jóval a tatárjárás előtt épülhetett, legkésőbb a XI–XII. század fordulóján. Hasonló típusú csarnokos toronnyal épült templomok kora nyugaton a IX. század. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 159.; Balogh J.: Ref. templomok és tornyok. 6.) Román stílust képviselt.
Valószínű, hogy a falu népe már a tatárjáráskor nagyrészt elpusztul, egyháza megfogyatkozik. E vidéken gyakori török betörések tovább gyérítették a lakosságot, s a templom gazdátlan maradt. A reformáció idején már nem esik szó róla. Az egykori katolikus falu helye ma puszta mező.
Templorom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
