37. SEPSISZENTIVÁN
37. SEPSISZENTIVÁN
1332-ben de Sancto Joanne néven jelentkezik az oklevelekben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 108.; C. Suciu: Dicţionar istoric.; Documente. XIV. C., III. 151.), 1380-ban Zenthyvan (C. Suciu: i.m.), 1521-ben Szent János (uo.) néven említik. 1567-ben a regestrum 22 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 197.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 16 régi banálist fizet, majd ismét 6 régi és kicsi banálist, 1333-ban 6 veröczeit, 1334-ben 10 veröczeit. (Beke: i.h.; Orbán: i.m. III. 197., 3. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 151.)
A falu nevét Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomától kapta. A középkori templomot, mely nagyon romos állapotba jut, 1725-ben javítják. (Schematismus. 1882. 43.) 1775-ben új tornyot kap, 1777-ben pedig új kórust. Az 1802. évi földrengés nyomán összeomlik, ezért alapjaiból újjáépítik. (Schematismus. 1882. 43.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz, majd az unitárius vallásnál állapodik meg templomával együtt. Kevés hívő marad reformátusnak és még kevesebb katolikusnak.
1725-ben a Henter család (Dávid, Elek és János), valamint az alsócsernátoni Kálnoki Mihály karhatalommal elfoglalja a templomot, és visszaadja a katolikus egyháznak. A hívek többsége is katolikus lesz. (Orbán: i.m. III. 197.) Addig a katolikusok a Henterek udvari kápolnájába jártak, ahol a család papot tartott.
1725 után az unitáriusok alkalmi imaházra szorulnak, míg templomot építenek.
A XVIII. században római katolikus és unitárius anyaegyháza van (Benkő J.: Transsilvania. II. 165, 228.), és e század elején is. (Helységnévtár. 1913.)
Más egyház és templom nem volt Sepsiszentivánon.
Katolikus templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
