49. ERESZTEVÉNY
49. ERESZTEVÉNY
1567-ben a regestrum Ereztwen néven 12 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 175.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1593-ban Eresztevén (C. Suciu: i.m.) 1597-ben Eresztevény-falva (uo.) formában írják az oklevelek.
A hagyomány reformáció előtti kápolnáról tud, ahová búcsújárók zarándokoltak. Ennek emlékét a falun alul fekvő Kápolna nevű hely őrzi. (Orbán: i.m. III. 176., 1. jegyz.)
Ha volt is kápolna, plébánia-templomról nincs adat. Sőt inkább az a valóság, hogy Rétyre jártak templomba az eresztevényiek, mert a rétyi templom karzatán, többek között, ez a felirat volt látható: „Az Erheszti Ekla corusa...“ (Orbán: i.m. III. 167.) Ez a felirat 1738-ból származhatott (s nem a tévesen olvasott 1138-ból), vagy ennél nem sokkal később, mert a XVIII. század második felében már református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.)
Mai templomuk 1811-ben épült és reformátusnak, mert a középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció korában református lett. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 668.)
Ezüstkelyhéről az a vélemény, hogy a XIII. századból való. (uo.) 1653-ban Rétynek társegyháza. (Juhász: Református egyházmegyék. 55.) Más egyháza vagy temploma nem volt.
Református templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
