FERENCES TEMPLOM ÉS RENDHÁZ
FERENCES TEMPLOM ÉS RENDHÁZ
A szárhegyi Lázár család egyik őse Rómából hazatérve és álmában történt látomására hivatkozva 5 kápolnát építtet a Szármány-hegy oldalán. Lehetséges, hogy ez az a Lázár Miklós, aki 1494-ben a búcsúengedélyt szerezte.
A kápolnákat erős védfallal vették körül. (Orbán: Székelyföld. II. 114.)
1642-ben Lázár István a kápolnákat a ferencesekre bízza, de azoknak 1648-ban távozniuk kell, mert a fejedelmi rendelet csak Csíksomlyón és Mikházán tűrte meg a szerzeteseket.
1664-től Lázár István újra ide telepíti a ferenceseket és Apafi tilalma ellenére itt tartja őket. Ekkor működik itt Kájoni János is.
1749-ben a romlásnak indult kápolnák anyagából nagyobb templomot építenek.
1872-ben a templomot és a rendházat tűzvész pusztítja. Ekkor újjáépülve kapja mai formáját. (Orbán: i.h.; György: A Ferencrendiek 318– 319.) Itt temették el Kájonit és Losteiner Leonárdot.
A Szármány-hegyen ma is áll egy kis kápolna, melyet a Nagybaczoni Baló család építtetett ismeretlen korban. (Schematismus. 1882. 84.)
Kevés megszakítással, kezdettől tiszta katolikus falu. A megszakítás 1590-ben következik be, amikor Lázár András református lesz és a templomot is megszerzi a reformátusoknak. Ekkor égetik el a templom oltárait.
A reformációval függhet össze, hogy ekkor tartózkodott itt kiskorú fiával Bethlen Gábor özvegy édesanyja, Bethlen Farkasné. (Orbán: i.m. II. 112., 2. jegyz.)
Lázár András azonban hamarosan visszatér a katolikus vallásra és visszaállítja a katolikus egyházat is. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 141.)
Azóta más templom és egyház nem volt a faluban.
A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.), és e század elején is csak katolikus temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Ferences kolostortemplom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
