16. FELSŐSÓFALVA
16. FELSŐSÓFALVA
1493-ban Sófalva néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567. évi regestrum 10 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.), 1602-ben is Sófalvaként (Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 268.) szerepel.
A falu mellett az országút feletti magaslaton a XV. században templom állott, amelynek megmentett emléke a mai templomba beépített nyugati csúcsíves kapu. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 129.)
A hajdani sekrestyeajtó keretének szemöldökgyámos köve és a déli bejárat kőkerete, valamint a félköríves szentségfülke már a XV. századi templomépítésből származik. A sekrestyeajtó kerete most másodlagos elhelyezésben a cinterem bejáratához került és másodlagos a déli bejárat kerete is.
Tornyát 1669-ben építik, 1750-ben haranglábját említik.
1803–1806 között a templomot újjáépítik, amikor a nyugati rész lesz sokszögzáródású, és keletre kerül az új torony, melyet 1777-ben kezdenek el építeni.
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. Ebben a korban ehhez a templomhoz tartozik Alsósófalva és Parajd is. 1700-ig a két Sófalva egy községnek számított. A XVIII. században református anyaegyház, Parajd meg önálló egyházközség. (Transsilvania. II. 188.)
Más egyház és templom nem volt Felsősófalván.
Református templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
