33. KŐRISPATAK
33. KŐRISPATAK
Már 1382-ben jelentkezik oklevélben a mai nevén: Corospatak. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1459-ben Kerespataka (uo.) formában fordul elő. 1567-ben a regestrum Keörwspatak néven 27 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.)
Középkori templomról nincs okleveles adat. Ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma.
A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között. A középkori templom a többségben maradt reformátusoké lesz. Korára lehet következtetni abból, hogy a megmaradt falrészlet gótikus elemeket is őriz, melyek megmenekültek akkor is, amikor 1819–1822-ben újjáépítik s bővítik a templomot. 1811-ben kazettás mennyezetet kap. (Kőrispataki falutalálkozó, 1998) Az unitáriusok is templomot építenek maguknak 1677-ben fából, 1805–1913-ban kőből. A XVIII. sz.-ban református és unitárius anyaegyház van. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188, 227.)
A reformátusok középkori temploma helyén is 1820-ban új templom áll, a régi ugyanis 1820 előtt leég. (Kovács: Magyar ref. templomok II. 707.)
E század elején is csak református és unitárius egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
Unitárius templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
