44. OROSZHEGY
44. OROSZHEGY
1334-ben a pápai tizedjegyzék Uriczheg néven említi. (Beke: Az erd. egyházmegye. 177.; Orbán: Székelyföld. I. 96.) 1567-ben a regestrum 56 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.) 1576-ban már Oroszhegy (C. Suciu: Dicţionar istoric.) a neve.
1334-ben plébániatemploma van, papja, Domokos ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint egy régi banálist fizet. (Beke: i. h.; Orbán: i. m. I. 96., 2. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 20(7).
Az eredeti templom 1670-ig a falu Diafalvának nevezett részében állott. Erről az első templomról emlékeznek meg 1583-ban, amikor a reformálás kísérlete során a templomban levő híveket támadás éri. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 237.)
1606-ban esperesi vizitáció van a filiális egyházközségben.
1670-ben a nedvesség miatt veszélybe jutott templomot lebontják, helyébe, ugyancsak ott, újat építenek Domokos Kázmér püspöki vikárius rendelkezésére.
A templom azonban szűknek bizonyul, így 1765-ben ezt is lebontják és 1766–1770 között újat építenek. Ezt a harmadik templomot is újjáépítik 1937–1940 között, meghagyva a tornyot és a toronyhoz csatlakozó homlokzati falat. (Dávid L.: i. m. 237–238.; Schematismus. 1882. 186.)
A régi templomból egy gyámkő alakú szenteltvíztartót megőriztek és a kórusfeljáró mellett helyeztek el. A torony és a szenteltvíztartó a második templommal egyidős. Orbán Balázs egy nyolcszög idomú cibórium képét közli. A cibóriumon ferde minuscul betűkkel az ABC betűk vannak bevésve; a XV. századi betűtípust képviselik. (Orbán: i. m. I. 99.).
Fenn, a hegyek között, a Kápolnamező nevű helyen régi kápolna rommaradványai voltak. A kápolnát 1723-ban Karry Miklós építtette. Áldozócsütörtökön itt népes búcsúkat rendeztek, de a visszaélések miatt Batthyáni püspök ezeket betiltotta, így a kápolna rommá lett. (Orbán: i. m. I. 104.)
A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció évtizedeiben több változáson megy keresztül. 1583-ban Oeszi András kiűzi a templomban összegyűlt 40 embert, úgy látszik azért, mert nem akarják elfogadni az újításokat. Rövid időre a templom mégis református lesz, mert 1606-ban református vizitáció van papválasztás ügyében. Ekkor Szentkirálynak a filiája. 1610-ben még református a prédikátor, aki ekkor innen Zetelakára távozik.
1630 körül ismét katolikus a falu, melyet a XVII. században többnyire paphiány miatt licentiátus vezet (1668-ban pl. Forró Benedek). 1748-tól újra anyaegyház és azóta is csak katolikus egyháza és temploma van. (Schematismus. 1882. 186.; Benkő J.: Transsilvania. II. 166.)
Katolikus templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
