5. BÁGY
5. BÁGY
1554-ben Bagij néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.), az 1567-i regestrum 20 kapuval jegyzi (SZOKL. II. 204.; Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 258.), míg 1602-ben Bágy (Jakab– Szádeczky: i. m. 305.) a neve.
Kétségtelen, hogy temploma gótikus kori. A Magyar református templomok (II. 704.) szerint ismeretlen időkből származik. Orbán Balázs (Székelyföld. I. 173.) ezt írja: „Temploma a későgót korból (XV. századból) való, teljesen átalakítva lévén, ezt is csak töredékeiből ismerjük fel”. Ezek a töredékek: a déli falon egy félköríves ablak, a déli kaputól keletre levő csúcsíves ablaknyílás, a délkeleti falon szintén, de befalazva, egy gótikus ajtókeret szárköve a karzatra vezető lépcső alján, a befalazott sekrestyeajtó szemöldökköve, a szamárhátíves fali szentségfülke, a főkapu csúcsíves portáléjának két oldalköve, melyek Orbán idejében a templom kerítésében hevertek. (Orbán: i. m. I. 172.; Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 62–64.)
Szentélye a nyolcszög öt oldalával záródik. A diadalívet, mely elválasztotta a szentélyt a hajótól, eltüntették, a belsejét meg sík mennyezettel átépítették.
Egy XVI. század elejéről származó gótikus (ezüst) kehely szintén a régi templom kortársa. Hatkarélyos talpát áttört koszorúindás sáv díszíti, lapított gömb alakú nóduszát pedig hat-hat domborított levél és hat négykaréjos rozetta.
A templomot kőkerítés veszi körül; nyugati frontján emelkedik az 1804-ben emelt torony, melynek felépítéséhez már 1792-től kéregettek.
A templom mai formáját az 1792–1804. évi és az 1902. évi javítások alakították ki. (Dávid L.: i. m. 65.) Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció korában reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.) és e század elején is csak református egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
