51. SZEDERJES
51. SZEDERJES
1270–1272-ben Scederye néven jelentkezik az oklevelekben (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1478-ban Zederyesként (uo.) fordul elő.
1270-ben Szűz Mária tiszteletére szentelt kőtemploma van, amint az V. István király okleveléből kitűnik, aki elrendeli, hogy a székely ispán Szederjes és Szentkereszt birtokába Lőrincet és fiát, Leustanchiust (Lestyánt, ahogyan Szabó Károly az oklevél tartalmi jegyzetében fordítja) iktassa be örökölt birtokukba, melyek egyike: Szederjes, amelyben Szűz Mária tiszteletére épített kőtemplom van („super quam est constructa Ecclesia lapidea in honorem Marie virginis…” (SZOKL. I. 5.; Documente. XIII., C. II. 129.; Beke: Az erd. egyházmegye. 163., jegyz.; Ref. Szemle. 1966. 160., Urkundenbuch III. 108)
A középkori templomnak ma csak tornya áll.
A templomról 1721-ben ezt írják: „Templom és cinterem nagy ruinában vagyon”. Hamarosan le is bontják és 1739-ben a toronytól nyugatra, 6 méterre új templomot építenek, amely a régi stílusjegyeiből semmit sem mentett át. Talán a kazettás mennyezet a régiből való. (Ref. Szemle. 1966. 160–161.; Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 46/4.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 189.), és e század elején is csak református temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
