54. SZENTEGYHÁZASFALU
54. SZENTEGYHÁZASFALU
1301-ben villa Olachalis néven szerepel egy oklevélben. Ennek hitelességét azonban kétségbe vonják. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1406-ban Oláhfalu néven való említése már biztosan hiteles. (uo.) Az 1567. évi regestrum 32 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.) 1602-ben Szentegyházas Oláhfalu (C. Suciu:
i. m.) néven szerepel.
Középkori plébániatemplomának létéről a Schematismus megállapítja, hogy 1360 előtt plébánia volt, tehát templom is. (Schematismus. 1882. 185.)
1503-ból származó pecsétjén ez olvasható: „SIG. PRIVIL. COMMUNITATIS OLAHFALU 1503”. A felirat két templomot fog közre, ami a két Oláhfalu templomára utalhat. (Orbán: Székelyföld. I. 73.; Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 336.)
1406-ban a csíkboldogasszonyi (Karcfalva és Jenőfalva egyházközségi neve) Lőrinc plébánosról ezt írja a birtokperes oklevél: Praesbiter de Olahfalu. (SZOKL. I. 100.)
A középkori templomból fennmaradt néhány korjelző faragvány: a feltételezés szerint a késő gótikus, bordás boltozathoz tartozó gyámkő, melynek alsó részére férfiarcot faragtak (ma a hajó déli falában másodlagos elhelyezésben), a szamárhátíves szentségfülke, szintén másodlagos elhelyezésben. Mindkettő a XV. századra utal. (Dávid L.: i. h.)
A mai templom 1760-ban épült, de a déli bejárat keretén az 1756-os évszám látható, és reneszánsz stílusú a szemöldökkő, tehát a régebbi templom folytatása a nem egészen új építés. A szentély keleti falán levő 1822-es dátum is újítást jelezhet: (Schematismus. 1882. 185.) A templom Szent András védőszentje is középkori.
Kőkerítését 1633-ban építették. (Dávid L.: i. m. 337.) Ha az 1301. évi oklevél hitele kétséges is; a falu neve alapján lehetséges, hogy görögkeleti lakói is voltak, s igaz lehet az oklevél állítása, hogy az udvarhelyi vár telepítette őket oda Moldvából, azzal a kötelezettséggel, hogy a várnak bizonyos szolgáltatásokat teljesítsenek. Későbbi adat nem beszél róluk, s arról sincs adat, hogy lett volna templomuk. (Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 552.) Később csak székelyekről és katolikusokról van adat, akik a reformáció idején is megmaradnak katolikusoknak. Volt ugyan kísérlet a reformáció befogadtatására és János Zsigmond részéről még fegyveresen is, de mivel a plébánia a csíki kerülethez tartozott, és a csíkiak fegyveresen szálltak szembe a kísérlettel, ez Oláhfalut is megmentette. Amikor 1735-ben Oláhfalu plébániáját el akarják szakítani Csíktól, a csíkiak arra hivatkozva tiltakoznak, hogy saját vérükkel és fegyverükkel védték meg az oláhfalviakat. (Schematismus. 1882. 185.)
A reformálási kísérlet megakadályozására panaszlevéllel fordulnak Báthori Istvánhoz, aki az udvarhelyszéki királybírónak megparancsolja, hogy a két falut a római vallás követése miatt senki ne háborgassa és a papok és hívek vallásos szertartásaikat szabadon gyakorolhassák. (Dávid L.: i. m. 336–337.)
1838-ig egy plébánia Kápolnásfaluval. A XVIII. században anyaegyház a felcsíki kerület plébániái között. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.)
E század elején csak katolikus templom és egyházközség van Szentegyházasfalu néven. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
