29. KÖVEND
29. KÖVEND
1291-ben Kuen néven jelentkezik a forrásokban (Orbán: Székelyföld. V. 167.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1291-ben Kuend (Orbán: i.h.; Documente. XIII., C., II. 370.), 1587-ben Kövend (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
Oklevelek nem beszélnek középkori templomról, de 1408-ból plébánosa ismeretes.
A templom csúcsíves építése középkori eredetéről beszél. A templomhajó torony felőli része, a torony alatti kapu csúcsíves kerete középkori, ahogyan Orbán leírja: „a toronycsarnokból templomba nyíló főkapuzat egyike a csúcsíves építkezés szebb alkotásainak… Maga az ajtónyilat átszelt lóhereívvel, míg a béllet csúcsívvel záródik a kettő közötti ívmezőn dombormű díszlet... létezésére az öregebbek még emlékeznek. Hasonló mellékkapu is volt a hajó déli oldalán, de ennek csak befalazott fele része látszik. A hajónak ettől keletre eső részét és a szentélyt újjáépítették.” (Orbán: i.h.)
A torony felső része is újabb, felirata szerint 1701-ből való: „sumptibus Ecclesiae Unitariae Kövendiensis erigabatur…”
Kelyhét 1628-ban Gyulai Márton ajándékozta.
A megmaradt stíluselemek alapján építésének
idejét a XIII–XIV. század fordulójára teszik, legkésőbb a XV. század elejére. (Orbán: i.h.; Négyszáz év. 1968.)
A templomot kettős várfal vette körül: lőréses nyolcszögben a belső és egy külső kör idomú, melynek csak alapfalai maradtak meg.
A falak megszenvedték a tatárok ostromát és Ali basa 1661. évi hadjáratának pusztításait, amikor felégették a bevett templomerődöt.
1703-ban labancok égették fel. (Orbán: i.m. V. 168.; Entz G.: Székely templomerődök. 2.)
A középkori katolikus falu a reformáció változásai után unitárius lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században unitárius anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 227.) és e század elején is csak unitárius egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Unitárius templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
