4. ALSÓSZENTMIHÁLY ÉS FELSŐSZENTMIHÁLY
4. ALSÓSZENTMIHÁLY ÉS FELSŐSZENTMIHÁLY
1170-ben jelentkezik Zent Mihelfalva az okiratokban (Urkundenbuch. L, 2–3.), melyet Orbán ezzel a Szentmihállyal azonosít. (Orbán: Székelyföld. V. 154.) 1310-ben villa Beati Michaelis (C. Suciu: Dicţionar istoric), 1332-ben de Sancto Michaele (uo.), 1441-ben Alsószentmihályfalva (uo.), 1624-ben Alsó-Szent-Mihályfalva (SZOKL. VIII., 70.) és Felsőszentmihályfalva formában fordul elő.
Már neve is arról tanúskodik, hogy 1170-ben Szent Mihályról elnevezett plébániatemploma van. A plébániatemplomot erősíti meg a pápai tizedjegyzék 1332-ben, amikor a Szent Mihály-templom papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 60 dénárt fizet, 1333-ban 23 dénárt, kétszer, 1334-ben 20 dénárt és ismét 2 garast és dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 185, 154., 2. jegyz.; Documente. XIV. C., III., 123, 142.)
A régi templom gótikus stílusban épült. Érdekessége, hogy nem a régi helyén áll: 1667–1685 között költöztették mai helyére, amint erről az 1690. évi egyházközségi jegyzőkönyv beszámol: „Mivel az Ecclesiának régi temploma és tornya az alsószentmihályfalvi határon az Aranyos vizéhez közel lévén építve, idővel a víz reászakadott, amelyet végre el is hordott volna. Tetszett azért az Eclának, hogy azon templomnak és toronynak köveit máshová hordaná…” (Orbán: i.m. V. 156.)
Az átépítést olyan szerencsésen végzik, hogy régi gótikus stílusjegyeit megőrzi, s így mintha a régi gótikus templom állna ma is előttünk: a csúcsíves ablakok kőkeretei díszműveikkel együtt, a szentély sokszögű záródása, a torony kettős köríves ablakai az átmeneti kor (XIV. század) jelei. (Orbán: i.h.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 181.) Különösen a torony ablakai arra engednek következtetni, hogy a templom a román-gótikus átmeneti kor idejében már állott.
A régi templomból megőrizték a régi harangot is, amelyen ez olvasható: „Verbum Domini manet is aeternum Anno 1597.”
1703 karácsonya előtt Rabutin labancai felgyújtják a templomot és a falut.
1848. nov. 20–21-én újra gyújtogatás áldozata. (Orbán: i.m. V. 155.; Ref. Névkönyv. 1868. 20.)
Középkori katolikus lakói a reformáció korában az unitárius vallást választják s unitárius lesz a templom is. Bethlen Gábor idejében a reformátusok kerülnek többségbe és a számbavétel után megkapják a templomot, amely ma is az övék. (Ref. Névkönyv 1868. 20.).
Az unitáriusok később új templomot építenek maguknak, s így a XVIII. században református és unitárius anyaegyház van Szentmihályfalván, s mindkettő Szent Mihály nevét viseli. (Benkő J.: Transsilvania. II., 183, 227.)
A kevés számú katolikus az 1861-ben elhunyt br. Jósika Pálné számára épített sírkápolnában jut istentiszteleti helyhez. A „ritka műízléssel” 1863-ban épített kápolna román-gótikus és reneszánsz stíluselemekkel díszes. (Orbán: i.h; B. Nagy M.: Stílusok. 86.)
Századunk elején is református és unitárius templom és egyházközség van Szentmihályon. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
