17. FEKETELAK
17. FEKETELAK
1329-ben Laak, 1553-ban Lak, 1589-ben Feketelak néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 8 dénárt fizet, 1334-ben pedig Miklós pap 2 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 111.)
Feketelaknak kőtemploma volt. (Kádár: Szolnok-Doboka vm: III. 440.; Beke: i.h.; Ref. Névkönyv. 1885.) Ez 1644-ben még teljesen épen áll. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 285.)
Az 1754. évi összeírás szerint a falu „derekán” lévő dombon áll a kőtemplom, cinteremmel. (Kádár: i.m. III. 440.)
1830-ban a kőtemplom mellett fatorony van, benne két régi feliratú haranggal. (Kádár: i.m. III. 441.) A középkori templomot, mivel kicsinynek bizonyul, 1884-ben lebontják és 1897-ben új templomot építenek.
A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.
Az 1601–1603-as háborús pusztítások nyomán csak 5 lélek marad a faluban; udvarháza is elpusztul. Ennek következtében 1622-ben Buzaházához tartozó filia. 1643-tól újra anyaegyház, filiái Gyeke és Szentgothárd. (Kádár: i.h.)
Az 1650-es évekig még tiszta református.
A helynevek lakóiról vallanak: 1329-ból Büzös-tó, Likashatár, Szarvas-tó, Asszonyerdeje, Légenfark, Kereszteserdő, Akasztófabérc, Körév, Nyíresbérc, Lovasbérc, Monyorospataka, Mellyespatak, Jenőkuta, Dubrahegyese, Nagykapus, Lompérthegyese; 1643-ból Tó, Tamásné dombja, Ciberes, Pap füve, Szőlő, Medgyeshalom; 1754-ból Börcsök, Nyáras, Felső fijam, Fennjáró, Cibrés, Hosszúvápa-torok, Kenderföld; 1811-ból Szép barázdák teteje, Kenderföldek, Széltető, Szőlő felé forduló, Nádas, Nádas alatt, Fejérítős, Nyáros, Szakadásfő, Függő rapó, Máléföldek, Észak stb.
Református templom
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
